Varjak segíthetnének összeszedni a cigicsikkeket

Publikálás dátuma
2019.02.04. 11:11
Illusztráció
Fotó: SEBASTIEN SALOM GOMIS / AFP
Egy holland cég szerint varjak segíthetnének összeszedni a súlyosan környezetszennyező cigarettacsikkeket.
Egy holland cég szerint varjak segíthetnének összeszedni a városban eldobott cigarettacsikkeket, hiszen ezek a madarak rendkívül jól alkalmazkodtak a városi élethez, ráadásul meglepően intelligensek is. A Crowded Cities nevű (az elnevezés szójáték, a „crow” szó varjút jelent, míg a „crowded” zsúfoltat) cég olyan kis helyeket – Crowbarokat – akart létrehozni, ahol a varjak a felszedett csikket ételre cserélhetik. A varjaknak egy tölcsérébe kellene dobniuk a cigarettavéget, ha a kamera igazolja, hogy a madár tényleg csikket hozott, kap egy kis darab ételt - írta a Hulladékvadász. A cég szerint a varjak tovább is adják egymásnak az „üzlet” hírét.
Az ötlet azután született meg, hogy a cég dolgozói hallottak egy amerikai férfiról, Joshua Kleinről, aki pénzérmék gyűjtésére tanította a varjakat. A Crowded Cities egy évig kísérletezett: szakértőkkel, cégekkel és közintézményekkel egyeztettek, de arra jutottak, hogy túl keveset tudnak arról, hogy milyen hatásai lennének a projektnek a varjakra és a környezetre, ezért végül felfüggesztették a munkát. 
Hollandiában évente mintegy hatmilliárd cigarettacsikket dobálnak el az emberek az utcán, a világon is ez az egyik leggyakrabban eldobott hulladék, a Föld lakói évente 4,5 trillió csikket dobnak el. A szűrők legalább tíz évig nem kezdenek el lebomlani. A cigarettafilterek 98 százaléka műanyag rostokból (cellulóz acetátból készül).
Mivel hazánkban is sok az eldobott csikk, a JÖN Alapítvány Cigicsikkmentes február elnevezésű akciót hirdetett, hogy minél kevesebben pöcköljék el a cigarettavéget. Megoldási javaslatuk szerint a csikket például egy, zsebbe rakható, légmentesen zárható fémdobozba gyűjti a dohányos .
Szerző
Frissítve: 2019.02.04. 11:40

Íme egy klímarejtvény: miért fagyott be Amerika gyarmatosítása miatt a Temze

Publikálás dátuma
2019.02.01. 10:10
Illusztráció
Fotó: MORANDI BRUNO / AFP
Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása a 15. század végén, hogy megváltozott a klíma - állapította meg egy friss brit tanulmány.
 Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények - idézte a BBC hírportálja a University College London (UCL) tudósainak tanulmányát. Az új növényzet elegendő mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből, hogy végül a globális hőmérséklet lehűlését okozta. Ezt a lehűlés, amelyet a történelemkönyvek kis jégkorszakként emlegetnek, Európára olyan teleket hozott, hogy London folyója, a Temze rendszeresen befagyott.
"Az amerikai őslakosok legyilkolása miatt a földek műveletlenül maradtak, a területek elvadulása pedig mind a légköri szén-dioxid mennyiségére, mind a Föld felszíni hőmérsékletére hatással volt"

- írták a Robert Koch és kollégái a Quaternary Science Reviews című tudományos lapban.

 A kutatócsoport elemzett minden fellelhető adatot a Kolumbusz előtti Amerika népességéről. Ezután megvizsgálták, hogy változtak a számok a hódítást követő évtizedekben, amikor a behurcolt, addig ismeretlen betegségek - többek között a himlő, a kanyaró - behurcolása miatt járványok törtek ki, pusztított a rabszolgaság és a háborúk, civilizációk omlottak össze.
Az UCL kutatóinak becslése szerint a kontinensen 60 millió ember élt a 15. század végén, a Föld népességének nagyjából 10 százaléka, számuk száz év alatt 5-6 millióra zuhanhatott. A tudósok kiszámolták, mekkora földterületet műveltek az őslakosok és ebből mennyi maradhatott művelés nélkül az elnéptelenedés után. Azt is kalkulálták, milyen hatása lett volna, ha ezt a területet visszahódítja a szavanna és az erdő. A föld nagyságát 56 ezer négyzetkilométerre becsülték, ez nagyjából egy mai franciaországnyi terület. A visszatérő szavannák és erdők olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhattak ki a légkörből, hogy koncentrációja 7-10 ppm-mel (milliomod térfogatrész) csökkenhetett.
"Ma nagyjából évente 3 ppm szén-dioxidot bocsátunk ki, tehát hatalmas mennyiségű gázt szívhattak magukba a visszatérő növények. A 15-16. század jelentős lehűlést hozott, ezt hívjuk kis jégkorszaknak. Az az érdekes, hogy a természetes folyamatok önmagukban hoztak ugyan egy kis lehűlést, ám ennek dupláját okozta a népirtás generálta szén-dioxid-csökkenés"

- mondta Mark Maslin, a tanulmány társszerzője.

Az Amerika gyarmatosítása alatt folyó szén-dioxid-csökkenést egyértelműen bizonyítják az antarktiszi kőzetminták. A buborékokban talált gáz atomösszetétele erősen arra utal, hogy a csökkenés a földműveléssel kapcsolatos folyamatok miatt mehetett végbe. Az UCL kutatóinak hipotézisét alátámasztják Amerika korom- és pollenüledékei is.
Szerző
Frissítve: 2019.02.01. 10:11

A magyar Év fája indul az európai versenyen

Publikálás dátuma
2019.01.31. 15:30

Fotó: MTI / Sóki Tamás
A tavalyi Év fája versenyen győztes pécsi havihegyi mandulafa képviseli Magyarországot az Európa fája elnevezésű megmérettetésen - tájékoztatta a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) az MTI-t.
Az Ökotárs Alapítvány által szervezett, tavaly júliustól október végéig tartó online szavazást 4779 vokssal - több mint ezer szavazat előnnyel - nyerte meg a pécsi havihegyi templom bejárata előtt álló pécsi mandulafa.
"Janus Pannonius pécsi püspök-költő, a múzeum névadója 1466-ban írt egy dunántúli mandulafáról, amely az örök megújulás sajátos szimbóluma lett a városban"

- olvasható az összegzésben, amely arra is kitért, hogy a havihegyi öreg fát a JPM Természettudományi Osztályának Jurassic családi túraklubja fogadta örökbe.

 A pécsi mandulafa az Év fája versenyen - a Római-parti fákat, illetve a különleges szebényi óriási tölgyfát is maga mögé utasítva - első helyezést ért el 2018-ban, így a csavarodott törzsű, 135 év körüli növény képviseli Magyarországot az Európa fája versenyen.
A megmérettetésen eddig háromszor lett első magyar fa, illetve a második helyezést is sikerült többször elnyerni. Az online szavazás pénteken kezdődik, az eredményhirdetés március 19-én lesz.
Szerző
Témák
Év Fája
Frissítve: 2019.01.31. 15:33