Lassan vége a titkolózásnak, komótosan szivárog az alaptanterv készítőinek neve

Publikálás dátuma
2019.02.05 16:13

Fotó: Shutterstock
Erős csapat körvonalazódik.
Több szakmai szervezet sérelmezte, hogy nem tudni, kik fejlesztik az új Nemzeti alaptantervet (Nat). Most újabb szakértők neve vált ismertté az Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán. Eddig négy került nyilvánosságra, őket még 2017 szeptemberében mutatta be Csépe Valéria akadémikus professzor, akit a Nat-munkálatok vezetésével bízott meg a kormány. Mindannyian a fejlesztést végző szakértői csoportok vezetői: az ELTE-n is oktató Katona Nóra a „curriculum fejlesztéséért” felel, Juhos István (aki egyben a Geomatech projekt szakmai vezetője is) az Okostanterv kidolgozását irányítja a digitális technológia munkacsoportban, Ádám Péter fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának főmunkatársa pedig a Nat-tartalomfejlesztés szakmai vezetője. Csapodi Csaba matematikus, az ELTE Természettudományi Karának Matematikatanítási és Módszertani Központjának oktatója a tudásterületek fejlesztését felügyeli. A legutóbb ismertté vált nevek között szerepelnek: – Maróti Emese, az MTA Agyi Képalkotó Központjának kutatója, ő az új Nat ének-zene témafelelőse. – Veres Gábor természettudomány-tanár a biológiaoktatást érintő tartalmak szakértője. – Egri Sándor, a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetének oktatója a fizikával foglalkozó csoport témavezetője. – Farczádi Bence Tamás nyelvtanár, a budapesti Deák Diák Általános Iskola igazgatója az idegennyelv-oktatás szakértője. – Marjai Kata nyelvtanár szintén a nyelvoktatás fejlesztésén dolgozik az érintett munkacsoportban. – Reményi Zoltán, az informatika tanárok továbbképzését segítő Hálózati Tudás Terjesztéséért Programiroda alapítvány kuratórium  elnökhelyettese a „Digitális technológia és kultúra” témakör szakértője. – Lénárd András, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Digitális Pedagógiai Tanszékének vezetője ugyancsak a digitális technológia szakértőjeként vesz részt a Na t-fejlesztésben. – Farsang Andrea, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának dékánhelyettese a természettudományos tartalmak szakértője. – Muhari Orsolya, az MTA Agyi Képalkotó Központ kutatója kutatásszervezőként vesz részt a Nat-munkálatokban. A felsorolásból is jól látszik, Csépe Valéria elismert szakértőket kért fel az új Nat kidolgozására. A tavaly ősszel nyilvánosságra hozott Nat-tervezetet szakmai oldalról is több bírálat érte, ugyanakkor elmondható, hogy szemléletében egy modernebb, ha szabad így fogalmazni, „liberálisabb” oktatási rendszert vetített előre. Minden bizonnyal ez váltotta ki a kormány nemtetszését; szerintük a tervezet „nem elég nemzeti”, ezért át kell dolgozni. Azt, hogy az eredeti tervezet kidolgozói részt vesznek-e a dokumentum átírásában, nem tudni. Az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma nem közöl részleteket. Csépe Valériától, valamint a Nat bevezetését előkészítő miniszteri biztostól, Hajnal Gabriellától (aki az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke is) hiába próbáltunk tájékoztatást, interjút kérni, megkeresésünkre nem reagáltak. Forrásaink szerint az említettek ha akarnának, sem nyilatkozhatnának, az új Nat elfogadásáig ugyanis a kormány ezt megtiltotta nekik. 

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32