Lassan vége a titkolózásnak, komótosan szivárog az alaptanterv készítőinek neve

Publikálás dátuma
2019.02.05. 16:13

Fotó: Shutterstock
Erős csapat körvonalazódik.
Több szakmai szervezet sérelmezte, hogy nem tudni, kik fejlesztik az új Nemzeti alaptantervet (Nat). Most újabb szakértők neve vált ismertté az Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán. Eddig négy került nyilvánosságra, őket még 2017 szeptemberében mutatta be Csépe Valéria akadémikus professzor, akit a Nat-munkálatok vezetésével bízott meg a kormány. Mindannyian a fejlesztést végző szakértői csoportok vezetői: az ELTE-n is oktató Katona Nóra a „curriculum fejlesztéséért” felel, Juhos István (aki egyben a Geomatech projekt szakmai vezetője is) az Okostanterv kidolgozását irányítja a digitális technológia munkacsoportban, Ádám Péter fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának főmunkatársa pedig a Nat-tartalomfejlesztés szakmai vezetője. Csapodi Csaba matematikus, az ELTE Természettudományi Karának Matematikatanítási és Módszertani Központjának oktatója a tudásterületek fejlesztését felügyeli. A legutóbb ismertté vált nevek között szerepelnek: – Maróti Emese, az MTA Agyi Képalkotó Központjának kutatója, ő az új Nat ének-zene témafelelőse. – Veres Gábor természettudomány-tanár a biológiaoktatást érintő tartalmak szakértője. – Egri Sándor, a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetének oktatója a fizikával foglalkozó csoport témavezetője. – Farczádi Bence Tamás nyelvtanár, a budapesti Deák Diák Általános Iskola igazgatója az idegennyelv-oktatás szakértője. – Marjai Kata nyelvtanár szintén a nyelvoktatás fejlesztésén dolgozik az érintett munkacsoportban. – Reményi Zoltán, az informatika tanárok továbbképzését segítő Hálózati Tudás Terjesztéséért Programiroda alapítvány kuratórium  elnökhelyettese a „Digitális technológia és kultúra” témakör szakértője. – Lénárd András, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Digitális Pedagógiai Tanszékének vezetője ugyancsak a digitális technológia szakértőjeként vesz részt a Na t-fejlesztésben. – Farsang Andrea, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának dékánhelyettese a természettudományos tartalmak szakértője. – Muhari Orsolya, az MTA Agyi Képalkotó Központ kutatója kutatásszervezőként vesz részt a Nat-munkálatokban. A felsorolásból is jól látszik, Csépe Valéria elismert szakértőket kért fel az új Nat kidolgozására. A tavaly ősszel nyilvánosságra hozott Nat-tervezetet szakmai oldalról is több bírálat érte, ugyanakkor elmondható, hogy szemléletében egy modernebb, ha szabad így fogalmazni, „liberálisabb” oktatási rendszert vetített előre. Minden bizonnyal ez váltotta ki a kormány nemtetszését; szerintük a tervezet „nem elég nemzeti”, ezért át kell dolgozni. Azt, hogy az eredeti tervezet kidolgozói részt vesznek-e a dokumentum átírásában, nem tudni. Az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma nem közöl részleteket. Csépe Valériától, valamint a Nat bevezetését előkészítő miniszteri biztostól, Hajnal Gabriellától (aki az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke is) hiába próbáltunk tájékoztatást, interjút kérni, megkeresésünkre nem reagáltak. Forrásaink szerint az említettek ha akarnának, sem nyilatkozhatnának, az új Nat elfogadásáig ugyanis a kormány ezt megtiltotta nekik. 
Szerző

Tarlós a Duna-kanyarig zavarná az Air Race-t

Publikálás dátuma
2019.02.05. 16:01
Korábbi légi parádé az Országház előtt.
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem ad engedélyt az idei Red Bull Air Race rendezvényre a főváros, Tarlós inkább alternatív javaslatokat tett a helyszínre.
"A budapesti lakosság észrevételeinek és érdekeinek figyelembevételével Tarlós István főpolgármester – Láng Zsolt bizottsági elnökkel egyetértésben – tájékoztatta a Red Bull Air Race szervezőit, hogy a rendezvény körülményeinek elégtelensége miatt a Főváros nem tudja az engedélyeket kiadni az ez év júliusra tervezett eseményre" - olvasható a fővárosi Főpolgármesteri Hivatal szűkszavú keddi közleményében. Hozzáteszik:
Tarlós alternatívaként javasolta a szervezőknek megvizsgálni a Duna-kanyar vagy valamelyik nagyobb magyarországi tó környékét.

A műrepülőversenyt először 2004-ben rendezték meg a főváros kellős közepén. Tarlós István főpolgármester tavaly nyáron azt jelentette be, hogy az azóta közutálat tárgyává vált zajos rendezvény többet nem kaphat helyet a belvárosban. Aztán január végén kiderült, hogy a versenynaptárban már megint ott szerepel a főváros. Ám Tarlós István végül nem egy újabb Air Race lebegő árnya alatt vág neki a közelgő önkormányzati választásoknak.
A verseny tavaly egyébként fillérekért zárhatta le hetekre a budapesti Duna-partot, és a kormány évi 6 millió euróig - 1,9 milliárd forint közpénz-ráfordításig - terjedően 2020-ig elkötelezte magát az Air Race támogatása mellett.
Szerző

Nem csak a bölcsészeken csattan a kormányzati ostor: az MTA-kutatóreaktor támogatását is elvágta Palkovics

Publikálás dátuma
2019.02.05. 15:14

Fotó: Facebook / MTA EK
A "projekt alapú működéssel" a Budapesti Kutatóreaktor üzemidejének meghosszabbítása is komoly kihívássá vált.
Nem csak a kormány által nem versenyképesnek bélyegzett és ezért megvetett bölcsészeket és társadalomtudósokat bünteti a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémiáért folytatott küzdelmében: a Budapesti Kutatóreaktor üzemeltető kutatóközpont sem kapta meg idén az alaptámogatását, derül ki a 168 Óra cikkéből.
Csillebércen működik a Budapesti Kutatóreaktor (BKR), amelyet az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja (MTA EK) üzemeltet. A BKR látja el Magyarországot radioaktív izotópokkal például orvosi és ipari felhasználásra, de a Paksi Atomerőművel is együttműködik - és
a kutatóközpontot az MTA többi intézetével együtt ugyanúgy érinti az Innovációs és Technológiai Minisztérium lépése, amellyel visszatartja az Akadémia költségvetésének nagy részét, 20 milliárd forintot.

A kutatóközpont alaptámogatása tavaly másfél milliárd forint volt, idén már erre az összegre is pályázniuk kell – mondta a 168 Órának Horváth Ákos, az MTA EK főigazgatója. A komolyabb felújításokra sincs pénzük, részletezte a főigazgató: "a KFKI-ban sok a rossz állapotú, drágán fenntartható épület, a 27 hektáros telephely komoly infrastruktúrával, közműhálózattal rendelkezik. Ennek éves karbantartása, felújítása igen jelentős költséggel jár". Elmondása szerint a 2023-ban lejáró üzemidő meghosszabbíttatására sincs jelenleg elég forrás.
Palkovics László miniszter január közepén arról tájékoztatta a kutatóközpontok vezetőit, hogy az MTA kutatóintézetei már áprilistól projektalapú működésre állnak át. Eszerint nem alapfinanszírozást kapnak az intézetek, hanem témakiírásokra kell jelentkezniük. Az elnyert összeg 60 százaléka fordítható majd kutatásra és a kutatók bérére,a fennmaradó 40 százalék marad általános költségekre, rezsire, és a kétezer nem kutatói besorolású dolgozó bérére.
Szerző