Ezzel indokolhatja a kormány a bérek és a nyugdíjak emelkedésének elmaradását

Publikálás dátuma
2019.02.06 08:30

Fotó: MTI/ Illyés Tibor
A gazdaság növekedése lassul, a kormány erre hivatkozva gazdaságvédelmi programmal áll elő - és megeshet, hogy féligazságok gyűjteményét teszi le az asztalra.
A kormány fel kívánja készíteni a családokat arra, hogy lassul a gazdasági növekedés. Mindez indokolt is, miután a Magyarországon tapasztalható (a lakosság egy részét érintő) jóléti fordulat nem megalapozott - értékelte Kiss Ambrus a Varga Mihály pénzügyminiszter által beharangozott, készülő gazdaságvédelmi programot. A Policy Agenda ügyvezetője úgy vélte, a készülő, új intézkedési terv azonos lehet azzal a versenyképességi csomaggal (illetve azt helyettesíti), amelynek elkészültét korábban márciusra ígérte a miniszterelnök. Az eddigi akciótervekkel aligha lehet dicsekedni, hiszen a munkahely-védelmi is olyan időszakban született, amikor éppen az egyre súlyosbodó munkaerőhiány volt a jellemző. Amikor Varga Mihály arra utalt, hogy megvédik a bérnövekedés ütemét, és arra törekszenek, hogy a fejlesztések ne álljanak le, ne törjön meg a fogyasztás lendülete, illetve a bérek és a nyugdíjak megtartsák vásárlóerejüket, akkor politológus szerint ezzel azt sugallta, hogy bízzanak az államban, mint a jólét egyetlen letéteményesében. A Fidesznél úgy gondolkodnak, mint ahogy az a "rabszolga-törvény" indoklásánál hamis módon történt: aki több pénzt akar keresni, annak ideális, ha rugalmas munkaidőben dolgozik. Kiss Ambrus sem zárta ki, hogy a világgazdaságban feltűnnek a a válság jelei, a kormány pedig az erre való hivatkozással indokolja majd, miért nem hajtja  végre teljes mértékben az beígért bér- és nyugdíjemeléseket. Az ügyvezető szerint azonban valódi megszorításokra nem kell számítani. Orbán Viktor belátta, hogy az elkövetkező években a tavalyi választások előtt követelményként előírt 4 százalék körüli növekedési ütem idén is már csak nehezen tartható. Jövőre 3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme, ami önmagában még mindig nem szégyenteljes eredmény -  fejtette ki lapunknak Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban az igazi gondok csak ezt követően várhatóak. Most már biztosan látszik, hogy az idei uniós parlamenti választások előtt nem lesz az európai gazdasági közösségnek költségvetése az új ciklusra, azt jó esetben 2020 második felében fogadják majd el. Így eltelhet két esztendő is, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok milyen támogatásra számíthatnak. Magyarország esélyei azért sem kedvezőek, mert minden bizonnyal a jogállamiság betartásához, de legalább a korrupció visszaszorításához kötik, hogy ki mennyit kap. Emellett a magyar külpolitika sem  az Európai Unióval, sőt az Egyesült Államokkal sem törekszik igazán harmonikus viszonyra - érvelt Karsai Gábor. Az "ingyenpénz" egy esztendőben most a GDP 4-6 százalékát teszi ki. Azt is kénytelen lesz felismerni a kormány, hogy a béremelések mértékét előbb-utóbb mérsékelni kell a versenyszférában, még a növekvő munkaerő gondok ellenére is.  A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány - vélte Karsai Gábor. A világgazdaság egyébként valóban meglévő gondjaira azonban könnyebb hivatkozni, mint a szembenézni a valós belső problémákkal. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy-konferencián a megszorítást a válságkezelés nem megfelelő eszközének tekintette. Karsai Gábor szerint sem várható ilyesmi a gazdaságvédelmi akciótervtől. Azonban a fogyasztás növekedési üteme észrevehetően lassulni fog,  az infláció viszont emelkedik. Az uniós pénzek visszafogása révén a beruházási hajlam is visszaesik. A szakember szerint, ha hullámzóan is, de a jelenlegi helyzet aligha változik. A cégek számára továbbra sem lesz vonzó, hogy a közbeszerzéseken csak egy szűk csoportnak vannak nyerési esélyei. A kormány pedig - a szokott módon -  féligazságokkal terhes kommunikációval kívánja majd bebizonyítani, hogy megvédik a munkahelyeket, a béreket, a nyugdíjakat, ami annyit tesz majd, hogy a már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani. 
Frissítve: 2019.02.06 08:30

Tarol a SZÉP-kártya- és a készpénz-cafeteria

Publikálás dátuma
2019.04.23 09:00

Az adózási változások nyomán másfélszeresére nőtt a SZÉP-kártyák, illetve duplájára a készpénzben kifizetett cafeteria népszerűsége.
Az adózási módosítások nyomán a cafeteria-juttatásokon belül a Széchenyi Pihenő- (SZÉP-) kártya részesedése a tavalyi érték másfélszeresére, 54 százalékra nőtt, a készpénzé pedig duplázódva 40 százalék lett. Ezzel e két elem teszi ki a béren kívüli juttatások túlnyomó részét - derül ki a BDO Magyarország ezer munkavállaló idei választásait összegző felméréséből. (A felmérés a BDO cafeteria-tanácsadási ügyfelei körében készült, így az adatok országos szinten nem reprezentatívak.)
Körükben a tavalyi 38 százalékkal szemben idén 54 százalékra nőtt a SZÉP-kártya részesedése a cafeteria-juttatások összértékén belül. A legnépszerűbb 30 százalékkal a vendéglátás-alszámla, míg a szálláshely 16, a szabadidő pedig 8 százalékos arányú. Ez nem meglepő, hisz a cafeteria-rendszer év eleji átalakítása nyomán a legnépszerűbb elemek közül egyedül a SZÉP-kártya tarthatta meg adómentességét.
Meglepő viszont, hogy az azonnal elkölthető cafeteria-elemek (például a korábbi Erzsébet-utalvány) helyét szintén a munkabérrel azonosan adózó pénzkifizetés váltotta fel. Ez az elem idén a teljes cafeteria-érték 40 százalékát képviseli. A népszerűség titka, hogy a szerényebb keresetű munkavállalók az üdülési juttatással szemben, még ha csökkentett mértékben is, de a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket részesítik előnyben. Azt, hogy a cégek szinte mindegyike megtartotta a pénzkifizetést, a tanácsadó azzal magyarázza, hogy a béren kívüli juttatások ösztönző hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé. Emellett az alapbérbe épített juttatás megemelte volna egy sor bérhez kötődő tétel, például a túlóradíj összegét is.
A változások nagy vesztesei a hosszabb távú megtakarítást ösztönző önkéntes pénztárak. Míg tavaly e szervezetek a cafeteria-juttatások 13 százalékát képviselték, addig idén arányuk 3 százalékra esett. Az óvodai-bölcsődei költségek térítése továbbra is adómentes, részaránya mégsem nőtt 1,2 százalék fölé, mivel e juttatás csupán a munkavállalók kis hányadát érinti. A korábbi sokszínű cafeteria-palettán ma egyértelműen a SZÉP-kártya és a pénzkifizetés a két fő elem – idézik Kis-Makár Andreát, a BDO Magyarország vezető cafeteria-tanácsadóját. – Ennek ellenére a vállalatok többsége a következő évben sem tervezi cafeteria-rendszerének ésszerűsítését. Vagyis ezentúl sem kívánják korlátozni munkavállalóik választási lehetőségeit - véli a szakember.
Szerző
Frissítve: 2019.04.23 09:00

Úgy vesszük fel a személyi kölcsönt, mintha nem lenne holnap

Publikálás dátuma
2019.04.23 06:43

Fotó: Kállai Márton
Egyre többen egyre nagyobb összeget vesznek fel.
A Netrisk.hu pénzügyi összehasonlító oldalának adatai szerint jelentősen erősödött a lakosság hitelfelvételi kedve, az internetes cég az idei első negyedévben 26 százalékkal több személyihitel-igényt továbbított, ezek átlagos nagysága 1,48 millió forint volt, ami 16 százalékkal haladja meg az elmúlt év hasonló időszakában mért 1,28 millió forintos átlagot. Az internetes cég közölte: a háromnegyed részben szabad felhasználású hitelekből álló állomány átlagos futamideje 51 hónap, átlagos thm-e (teljes hiteldíj mutató) 14,5 százalék volt. A közleményben Juhász Szilvia, a Netrisk.hu üzletágvezetője elmondta: a lakosság egyre szélesebb rétege képes hitelt felvenni és mer ismét adóssá válni bizonyos célok gyorsabb elérése reményében. Az igényelt személyi hitelek 14 százaléka haladja meg a 3 millió forintot, szemben a tavaly év eleji 8 százalékkal. A hitelösszegek emelkedésével párhuzamosan a havi törlesztőrészletek is nőttek, átlagos összegük egy év alatt 12 százalékkal, 31 600 forintról 35 400 forintra emelkedett. A vállalt törlesztő részletek emelkedése összefüggésben van az ügyfelek jövedelmi helyzetének javulásával is. Az idei év első negyedében a személyi hitelt felvevők 24,1 százaléka rendelkezett havi 250 ezer forintot meghaladó jövedelemmel, ugyanez az arány 2016 elején 18,3, míg 2017 első hónapjaiban 21,1 százalékot ért el. A mintában szereplő személyi hitelek szabad felhasználásúak, azon személyek közül ugyanakkor, akik a felhasználás tervezett célját megnevezték, 48 százalékban adósságrendezésre, 40 százalékban autóvásárlásra, 12 százalékban ingatlan-felújításra költötték a felvett pénzt. Az internetes vállalkozás adatai szerint egyre inkább a fiatalabb korosztályok irányába tolódik el a személyi hitelt felvevők köre. Egy évvel korábban még a 45 évnél idősebbek aránya 45 százalék volt, az idei első negyedévben már csak 31 százalékuk tartozott ebbe a korcsoportba. Ugyanakkor a korábbi 5-ről 13 százalékra emelkedett a 25 éves vagy annál fiatalabb korosztály aránya. A Netrisk.hu üzletágvezetője szerint kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy a lakossági hitelezés idén is bővülni tudjon. A jegybank legutóbbi kamatdöntő ülésén nem kezdett új kamatemelési ciklust, a tovább emelkedő bérek hatására tovább javul a lakosság hitelképessége, ugyanakkor a hitelfelvétel növekedési üteme várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál - jelezte.
Szerző