Ezzel indokolhatja a kormány a bérek és a nyugdíjak emelkedésének elmaradását

Publikálás dátuma
2019.02.06 08:30

Fotó: MTI/ Illyés Tibor
A gazdaság növekedése lassul, a kormány erre hivatkozva gazdaságvédelmi programmal áll elő - és megeshet, hogy féligazságok gyűjteményét teszi le az asztalra.
A kormány fel kívánja készíteni a családokat arra, hogy lassul a gazdasági növekedés. Mindez indokolt is, miután a Magyarországon tapasztalható (a lakosság egy részét érintő) jóléti fordulat nem megalapozott - értékelte Kiss Ambrus a Varga Mihály pénzügyminiszter által beharangozott, készülő gazdaságvédelmi programot. A Policy Agenda ügyvezetője úgy vélte, a készülő, új intézkedési terv azonos lehet azzal a versenyképességi csomaggal (illetve azt helyettesíti), amelynek elkészültét korábban márciusra ígérte a miniszterelnök. Az eddigi akciótervekkel aligha lehet dicsekedni, hiszen a munkahely-védelmi is olyan időszakban született, amikor éppen az egyre súlyosbodó munkaerőhiány volt a jellemző. Amikor Varga Mihály arra utalt, hogy megvédik a bérnövekedés ütemét, és arra törekszenek, hogy a fejlesztések ne álljanak le, ne törjön meg a fogyasztás lendülete, illetve a bérek és a nyugdíjak megtartsák vásárlóerejüket, akkor politológus szerint ezzel azt sugallta, hogy bízzanak az államban, mint a jólét egyetlen letéteményesében. A Fidesznél úgy gondolkodnak, mint ahogy az a "rabszolga-törvény" indoklásánál hamis módon történt: aki több pénzt akar keresni, annak ideális, ha rugalmas munkaidőben dolgozik. Kiss Ambrus sem zárta ki, hogy a világgazdaságban feltűnnek a a válság jelei, a kormány pedig az erre való hivatkozással indokolja majd, miért nem hajtja  végre teljes mértékben az beígért bér- és nyugdíjemeléseket. Az ügyvezető szerint azonban valódi megszorításokra nem kell számítani. Orbán Viktor belátta, hogy az elkövetkező években a tavalyi választások előtt követelményként előírt 4 százalék körüli növekedési ütem idén is már csak nehezen tartható. Jövőre 3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme, ami önmagában még mindig nem szégyenteljes eredmény -  fejtette ki lapunknak Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban az igazi gondok csak ezt követően várhatóak. Most már biztosan látszik, hogy az idei uniós parlamenti választások előtt nem lesz az európai gazdasági közösségnek költségvetése az új ciklusra, azt jó esetben 2020 második felében fogadják majd el. Így eltelhet két esztendő is, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok milyen támogatásra számíthatnak. Magyarország esélyei azért sem kedvezőek, mert minden bizonnyal a jogállamiság betartásához, de legalább a korrupció visszaszorításához kötik, hogy ki mennyit kap. Emellett a magyar külpolitika sem  az Európai Unióval, sőt az Egyesült Államokkal sem törekszik igazán harmonikus viszonyra - érvelt Karsai Gábor. Az "ingyenpénz" egy esztendőben most a GDP 4-6 százalékát teszi ki. Azt is kénytelen lesz felismerni a kormány, hogy a béremelések mértékét előbb-utóbb mérsékelni kell a versenyszférában, még a növekvő munkaerő gondok ellenére is.  A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány - vélte Karsai Gábor. A világgazdaság egyébként valóban meglévő gondjaira azonban könnyebb hivatkozni, mint a szembenézni a valós belső problémákkal. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy-konferencián a megszorítást a válságkezelés nem megfelelő eszközének tekintette. Karsai Gábor szerint sem várható ilyesmi a gazdaságvédelmi akciótervtől. Azonban a fogyasztás növekedési üteme észrevehetően lassulni fog,  az infláció viszont emelkedik. Az uniós pénzek visszafogása révén a beruházási hajlam is visszaesik. A szakember szerint, ha hullámzóan is, de a jelenlegi helyzet aligha változik. A cégek számára továbbra sem lesz vonzó, hogy a közbeszerzéseken csak egy szűk csoportnak vannak nyerési esélyei. A kormány pedig - a szokott módon -  féligazságokkal terhes kommunikációval kívánja majd bebizonyítani, hogy megvédik a munkahelyeket, a béreket, a nyugdíjakat, ami annyit tesz majd, hogy a már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani. 
Frissítve: 2019.02.06 08:30

Mészáros fia ült be az egykori Simicska-cégbe

Publikálás dátuma
2019.02.22 12:51

Fotó: Google Street View
Nem vesz részt az operatív irányításban a volt felcsúti polgármester.
Az egykori Simicska-birodalom több cége is Mészáros Lőrinc közelébe került a tavalyi év során. Egy céggel kapcsolatban azonban úgy döntött a felcsúti milliárdos, hogy saját nevére veszi. A Mezort Zrt.-t nézte ki magának, az operatív irányításban azonban nem kíván részt venni – írja az mfor.hu.
A portál szerint 2018. december 7-én került bejegyzésre egyedüli tulajdonosként a volt felcsúti polgármester, és az Opten adatai szerint 12 nappal később az igazgatóságba is új tagokat delegált. Mészáros maga helyett a fiát, ifjabb Mészáros Lőrincet ültette be az igazgatóságba. A cikkben szerepel, hogy rajta kívül december 19-étől lett igazgatósági tag a cégben Csák Gyula, aki 2016 óta a Mészáros érdekeltségi körébe tartozó Murátó Zrt. vezérigazgatója, tavaly október óta pedig a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja is. Az ifjabb Mészáros és Csák mellett Konczné Kondás Tünde is az igazgatóság tagja lett. Ő a jelenleg is fideszes országgyűlési képviselő Koncz Ferenc felesége és nem ez az első Mészáros-cég, melynek vezetésében szerepet kap. Tavaly szeptember végén lett a 2rule mezeket gyártó Magyar Sportmárka Zrt. felügyelő bizottságának a tagja, áprilistól a Talentis Consulting Zrt. vezetőségének tagja Mészáros Beatrix és Tima János mellett. Májusban a Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Részvénytársaság igazgatósági tagja lett, októbertől pedig a Talentis Agro vezetőségében kapott szerepet.

Csaknem 18 ezer lakás épült tavaly

Publikálás dátuma
2019.02.22 11:46

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Ez 22,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 négyzetméterrel csökkent.
Tavaly 17 681 új lakás épült, 3292-vel, vagyis 22,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 36 719 volt, 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A tavalyi negyedik negyedévben 7463 lakás lett kész, kétszer annyi, mint a harmadik negyedévi 3701. Az új lakások közel felét Budapesten és Pest megyében vették használatba: 53 százalék családi házban, 38 százalék többlakásos épületben, 5,0 százalék pedig lakóparkban készült el. A kiadott engedélyek és bejelentések alapján az új lakások 54 százalékát a fővárosban és Pest megyében építenék fel. Az építendő lakások száma Budapesten 18 százalékkal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 8 százalékkal, a községekben 10 százalékkal emelkedett. Az építtetők a projektek 42 százalékánál éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,4 százalék, a kisebb települések felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 80 százalékot – közölte a KSH. A természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46 százalékra csökkent, míg a vállalkozások által építetteké 49-ről 53 százalékra nőtt 2017-hez képest. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 négyzetméterrel 99 négyzetméterre csökkent az előző évhez képest. 
Szerző