Ezzel indokolhatja a kormány a bérek és a nyugdíjak emelkedésének elmaradását

Publikálás dátuma
2019.02.06. 08:30

Fotó: Illyés Tibor / MTI
A gazdaság növekedése lassul, a kormány erre hivatkozva gazdaságvédelmi programmal áll elő - és megeshet, hogy féligazságok gyűjteményét teszi le az asztalra.
A kormány fel kívánja készíteni a családokat arra, hogy lassul a gazdasági növekedés. Mindez indokolt is, miután a Magyarországon tapasztalható (a lakosság egy részét érintő) jóléti fordulat nem megalapozott - értékelte Kiss Ambrus a Varga Mihály pénzügyminiszter által beharangozott, készülő gazdaságvédelmi programot. A Policy Agenda ügyvezetője úgy vélte, a készülő, új intézkedési terv azonos lehet azzal a versenyképességi csomaggal (illetve azt helyettesíti), amelynek elkészültét korábban márciusra ígérte a miniszterelnök. Az eddigi akciótervekkel aligha lehet dicsekedni, hiszen a munkahely-védelmi is olyan időszakban született, amikor éppen az egyre súlyosbodó munkaerőhiány volt a jellemző. Amikor Varga Mihály arra utalt, hogy megvédik a bérnövekedés ütemét, és arra törekszenek, hogy a fejlesztések ne álljanak le, ne törjön meg a fogyasztás lendülete, illetve a bérek és a nyugdíjak megtartsák vásárlóerejüket, akkor politológus szerint ezzel azt sugallta, hogy bízzanak az államban, mint a jólét egyetlen letéteményesében. A Fidesznél úgy gondolkodnak, mint ahogy az a "rabszolga-törvény" indoklásánál hamis módon történt: aki több pénzt akar keresni, annak ideális, ha rugalmas munkaidőben dolgozik. Kiss Ambrus sem zárta ki, hogy a világgazdaságban feltűnnek a a válság jelei, a kormány pedig az erre való hivatkozással indokolja majd, miért nem hajtja  végre teljes mértékben az beígért bér- és nyugdíjemeléseket. Az ügyvezető szerint azonban valódi megszorításokra nem kell számítani. Orbán Viktor belátta, hogy az elkövetkező években a tavalyi választások előtt követelményként előírt 4 százalék körüli növekedési ütem idén is már csak nehezen tartható. Jövőre 3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme, ami önmagában még mindig nem szégyenteljes eredmény -  fejtette ki lapunknak Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban az igazi gondok csak ezt követően várhatóak. Most már biztosan látszik, hogy az idei uniós parlamenti választások előtt nem lesz az európai gazdasági közösségnek költségvetése az új ciklusra, azt jó esetben 2020 második felében fogadják majd el. Így eltelhet két esztendő is, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok milyen támogatásra számíthatnak. Magyarország esélyei azért sem kedvezőek, mert minden bizonnyal a jogállamiság betartásához, de legalább a korrupció visszaszorításához kötik, hogy ki mennyit kap. Emellett a magyar külpolitika sem  az Európai Unióval, sőt az Egyesült Államokkal sem törekszik igazán harmonikus viszonyra - érvelt Karsai Gábor. Az "ingyenpénz" egy esztendőben most a GDP 4-6 százalékát teszi ki. Azt is kénytelen lesz felismerni a kormány, hogy a béremelések mértékét előbb-utóbb mérsékelni kell a versenyszférában, még a növekvő munkaerő gondok ellenére is.  A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány - vélte Karsai Gábor. A világgazdaság egyébként valóban meglévő gondjaira azonban könnyebb hivatkozni, mint a szembenézni a valós belső problémákkal. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy-konferencián a megszorítást a válságkezelés nem megfelelő eszközének tekintette. Karsai Gábor szerint sem várható ilyesmi a gazdaságvédelmi akciótervtől. Azonban a fogyasztás növekedési üteme észrevehetően lassulni fog,  az infláció viszont emelkedik. Az uniós pénzek visszafogása révén a beruházási hajlam is visszaesik. A szakember szerint, ha hullámzóan is, de a jelenlegi helyzet aligha változik. A cégek számára továbbra sem lesz vonzó, hogy a közbeszerzéseken csak egy szűk csoportnak vannak nyerési esélyei. A kormány pedig - a szokott módon -  féligazságokkal terhes kommunikációval kívánja majd bebizonyítani, hogy megvédik a munkahelyeket, a béreket, a nyugdíjakat, ami annyit tesz majd, hogy a már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani. 
Szerző

Még a környezetnek is jót tenne a négynapos munkahét

Publikálás dátuma
2019.02.06. 08:06
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A munkavállalókon és a termelékenységen kívül a környezetnek is jót tenne a négynapos munkahét bevezetése - derült ki egy brit tanulmányból.
Nincs kapcsolat a ledolgozott órák száma és a termelékenység között.

- derül ki a Think tank Autonomy nevű cég által készített elemzésből.

Németországban az emberek átlagosan kevesebbet dolgoznak, mint Nagy-Britanniában, de ezt nem tükrözik a két ország termelékenységéről szóló adatok. Mexikóban és Görögországban pedig ugyan több a munkaórák száma, mint Nagy-Britanniában, ez nem párosul nagyobb hatékonysággal - írta a G7 a Bloomberg cikke alapján.
A tanulmány szerint a túl sok munka rombolja az emberek fizikai és lelki állapotát, és észre kellene venni, hogy a fenntartható jövőnek nem a több munka, hanem a munkaidő kollektív csökkentése az alapja. A rövidebb munkaidő csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást is, hiszen az embereknek kevesebbet kellene ingázniuk. 
Az elemzés szerint Nagy-Britanniában 8-ról 14-re kellene emelni az ünnepnapok számát, ahogy az van Spanyolországban és Máltán, (Magyarországon 11 van), és egy minisztérium felállítását is javasolják, amely a 2025-ig megvalósuló négynapos munkahétre való áttérést felügyelné.
„Egyre többen értenek egyet azzal, hogy az azonos fizetésért végzett kevesebb munka része kell legyen az új brit gazdasági modellnek, a dolgozókkal kötött új alkunak.”

- mondta Kyle Lewis, a Think tank Autonomy társigazgatója.

Szerző

317,84 forint az euró

Publikálás dátuma
2019.02.06. 07:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel.
Az euró 317,84 forinton forgott reggel hét órakor, 16 fillérrel nőtt a közös európai pénz jegyzése a kedd este hét órakor elért 317,68 forinthoz képest. A dollár árfolyama 278,24 forintról 278,85 forintra, a svájci franké pedig 278,31 forintról 278,99 forintra erősödött. A jent 2,5407 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,5327 forinttal. Az euró 1,1397 dolláron forgott, 0,18 százalékkal gyengült az árfolyama a kedd esti 1,1417 dollárhoz képest. A svájci frankhoz képest napi szinten 0,14 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1393 frankon jegyezték.
Szerző