Eljön a mentorok ideje: program indul a vállalkozásoknak uniós támogatással

Publikálás dátuma
2019.02.06. 18:00
Parragh László. Fotó: Tóth Gergő
A kis- és közepes vállalkozások tőke- és eszközhiányban szenvednek - ami régen köztudott. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) most mégis a vállalkozóknak egy harmadik problémáját kívánja megoldani, mégpedig a megfelelő cégirányítási tudás hiányát csökkentenék.
Ezt és a 3,3 milliárd forintos uniós támogatás felhasználásával induló Országos Vállalkozói Mentorprogram célját Parragh László kamarai elnök ismertette sajtótájékoztatóján. Az új program célja a vállalkozói szemlélet megváltoztatása, a cégvezetők személyes mentorálása, valamint a hatékonyság mérésének és a tevékenységek összehangolásának elősegítése lesz. Az eddigi tapasztalatok szerint egyébként a mentoráltak nem igazán bíznak a tanácsadókban. Ezen szeretne az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), az MKIK és a SEED alapítvány közösen változtatni, és elfogadtatni, hogy a külső tanácsadás javíthatja a hatékonyságot. A mentorok olyan vállalatoktól kerülnének ki, amelyek már előrébb járnak, nagyobbra nőttek, és szívesen megosztanák a tapasztalataikat arról, hogy korábban hogyan oldották meg gondjaikat. Az ismert multinacionális cégek úgy alakultak ki, hogy az anyaországuk segítette létrejöttüket - mondta a program szerdai bemutatásakor György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. Nálunk viszont csak 1982 óta lehet vállalkozni, a nyugati országokban ezzel szemben száz-százötven éves vállalkozások működnek, és generációk óta csiszolgatják azt a tudást, amely a működésüket hatékonnyá és versenyképessé teszi.  Az államtitkár a Népszava érdeklődésére elmondta, hogy a kkv-knak szánt tőkejuttatási programról 2-3 hónapon belül kormányzati döntés születhet.
Szerző

Nincs jóléti fordulat

AKCIÓTERV A gazdaság növekedése lassulni fog, és a kormány erre hivatkozva gazdaságvédelmi programmal áll elő, ami féligazságok gyűjteménye lehet.
A kormány fel kívánja készíteni a családokat arra, hogy a gazdasági növekedés lelassulása várható. Mindez indokolt is, miután a Magyarországon tapasztalható - a lakosság egy részét érintő - jóléti fordulat nem megalapozott - értékelte Kiss Ambrus a Varga Mihály pénzügyminiszter által beharangozott, kidolgozás alatt lévő gazdaságvédelmi program célját. A Policy Agenda ügyvezetője úgy vélte, hogy a készülő, új intézkedési terv azonos lehet azzal a versenyképességi csomaggal (illetve azt helyettesíti), amelynek elkészültét korábban idén márciusra ígérte a miniszterelnök. Az eddigi akciótervekkel aligha lehet dicsekedni, hiszen a munkahelyvédelmi is olyan időszakban született, amelyre éppen az egyre súlyosbodó munkaerőhiány volt a jellemző. Amikor Varga Mihály arra utalt, hogy megvédik a bérnövekedés ütemét, és arra törekszenek, hogy a fejlesztések ne álljanak le, ne törjön meg a fogyasztás lendülete, és a bérek, nyugdíjak megtartsák vásárlóerejüket, akkor politológus szerint ezzel azt sugallta, hogy bízzanak az államban, mint a jólét egyetlen letéteményesében. A Fidesznél úgy gondolkodnak, mint ahogy az a "rabszolga-törvény" indoklásánál hamis módon történt: aki több pénzt akar keresni, annak ideális, ha rugalmas munkaidőben dolgozik. Kiss Ambrus sem zárta ki, hogy a világgazdaságban feltűnnek a a válság jelei, a kormány pedig az erre való hivatkozással fogja majd megindokolni, hogy miért nem hajtja  végre teljes mértékben az beígért bér- és nyugdíjemeléseket. Az ügyvezető szerint azonban valódi megszorításokra nem kell számítani. Orbán Viktor belátta, hogy az elkövetkező években a tavalyi választások előtt követelményként előírt 4 százalék körüli növekedési ütem idén is már csak nehezen tartható. Jövőre 3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme, ami önmagában még mindig nem szégyenteljes eredmény -  fejtette ki lapunknak Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban az igazi gondok csak ezt követően várhatóak. Most már biztosan látszik, hogy az idei uniós parlamenti választások előtt nem lesz az európai gazdasági közösségnek költségvetése az új ciklusra, azt jó esetben 2020 második felében fogadják majd el. Így eltelhet két esztendő is, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok milyen támogatásra számíthatnak. Magyarország esélyei azért sem kedvezőek, mert minden bizonnyal a jogállamiság betartásához, de legalább a korrupció visszaszorításához kötik, hogy ki mennyit kap. Emellett a magyar külpolitika sem  az Európai Unióval, sőt az Egyesült Államokkal sem törekszik igazán harmonikus viszonyra - érvelt Karsai Gábor. Az "ingyenpénz" egy esztendőben most a GDP 4-6 százalékát teszi ki. Azt is kénytelen lesz felismerni a kormány, hogy a béremelések mértékét előbb-utóbb mérsékelni kell a versenyszférában, még a növekvő munkaerő gondok ellenére is.  A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány - vélte Karsai Gábor. A világgazdaság egyébként valóban meglévő gondjaira azonban könnyebb hivatkozni, mint a szembenézni a valós belső problémákkal. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy-konferencián a megszorítást a válságkezelés nem megfelelő eszközének tekintette. Karsai Gábor szerint sem várható ilyesmi a gazdaságvédelmi akciótervtől. Azonban a fogyasztás növekedési üteme észrevehetően lassulni fog,  az infláció viszont emelkedik. Az uniós pénzek visszafogása révén a beruházási hajlam is visszaesik. A szakember szerint, ha hullámzóan is, de a jelenlegi helyzet aligha változik. A cégek számára továbbra sem lesz vonzó, hogy a közbeszerzéseken csak egy szűk csoportnak vannak nyerési esélyei. A kormány pedig - a szokott módon -  féligazságokkal terhes kommunikációval kívánja majd bebizonyítani, hogy megvédik a munkahelyeket, a béreket, a nyugdíjakat, ami annyit tesz majd, hogy a már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani.  
Válság közeleg Karsai Gábor A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány

A már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani

3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme jövőre is

Képalá Kieső támogatás Két esztendő is eltelhet, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok mennyi uniós támogatásra számíthatnak

Szerző

Lakásárakban már felzárkóztunk a régióhoz

Publikálás dátuma
2019.02.06. 12:09
illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Bár az utóbbi években egész Közép-Kelet-Európában felpörgött a lakáspiac, a hazai ingatlanáremelkedésnél csak Csehországban volt jelentősebb a drágulás.
Az Eurostat adatai alapján Magyarországon a múlt év harmadik negyedévében Csehországban 32, Magyarországon 31, Szlovákiában 21, Romániában pedig 19 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak, mint 2015-ben. Magyarországon Budapesten volt a legjelentősebb a drágulás: az átlagos négyzetméterár a fővárosban a tavalyi harmadik negyedévben már 540 ezer forintra rúgott. A régió többi országában is rendre a fővárosban szabadultak el leginkább a lakásárak. Az ingatlan.com ezért legfrissebb elemzésében azt vizsgálta meg a 2018-as  lakásáradatok és kereseti statisztikák alapján, hogy hány évig kell dolgozni egy 50 négyzetméteres lakásért Budapesten, Bukarestben, Prágában, Pozsonyban és Varsóban. Az eredmények alapján a régió fővárosai fej-fej mellett haladnak, de Budapesten egy picit még mindig könnyebb lakáshoz jutni, mint például Prágában vagy Pozsonyban. A cseh és a szlovák fővárosban ugyanis 8 évnyi (átlag)fizetésre van szükség egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Budapesten, Varsóban és Bukarestben erre elég 7,5 évre jutó nettó átlagbér is. Balogh László, az ingatlanhirdetési portál vezető gazdasági szakértője úgy látja: bár a lakáspiaci kereslet továbbra is erős a magyar fővárosban, az ingatlanárak növekedése lassulhat a jövőben, mert a budapesti jövedelemarányos lakásár-színvonal már beérte a régiós fővárosokét. A jelenleginél lényegesen magasabb árszint hosszútávon ezért szerinte csak akkor lenne elképzelhető, ha a budapesti jövedelmek is ugrásszerűen növekednének.  
Szerző