Néhány hete tele volt azzal a sajtó, hogy újra emelkedett a minimálbér, így 2010 óta már a duplájára nőtt. Kilenc év alatt lehet, hogy ez megsüvegelendő teljesítmény, ám a nyomába sem ér a Fidesz első kormányzása alatt végrehajtott minimálbér-emelésnek. Akkor két év alatt 25 ezer forintról 50 ezer forintra nőtt a minimális bér összege. Ez volt inkább elismerést érdemlő teljesítmény, kevésbé a mostani.
Most ugyanis a világgazdasági és a nemzetgazdasági környezet felhajtó erőként munkálhatott volna egy bátrabb emeléshez. Ráadásul ehhez a motivációhoz társulhatott volna az a tény, hogy a magyar bérek az európai bérekkel még köszönő viszonyban sincsenek, és már a visegrádi országokéival sincsenek pariban. Ezért volt csalódás a visszafogottabb 2019. évi minimálbér-emelés. Úgy tűnt, hogy a körülmények is adottak voltak egy merészebb bérnövekedésben. Egyes szakértők szerint ugyanakkor enyhe bizakodással töltheti el a szakszervezeteket, hogy - egy várhatóan az ideinél kedvezőtlenebb gazdasági környezetben - 8 százalékos minimálbér-emelésről született egyezség a 2020. évre.
Tavaly ősszel a háromoldalú egyeztető rendszert megtestesítő Versenyszféra és a Kormány Általános Konzultációs Fórumán mind a kormány, mind a munkavállalói oldal 10 százalék feletti emelés realitását említette. A munkaadói oldal - amelyik Demján Sándor és Dávid Ferenc kiesésével kevésbé tűnt összefogottnak – javaslata mindvégig 5 százalék körül tanyázott, és ez hátráltatta a megállapodást. Ezért fordulhatott elő, hogy a végletekig elhúzva az időt, 2018. december 30-án született meg az egyezség. A munkavállalók mind a minimális bér, mind a garantált bérminimum kérdésében kétszámjegyű emelésben reménykedtek. A három tárgyaló szakszervezeti tömörülésből kettő aláírta, egy nem a 8 százalékról szóló megállapodást. Össztűz zúdult a béralkut elfogadókra: árulással, behódolással vádolták és vádolják őket.
Vitathatatlan, hogy a három tárgyaló szakszervezet egy közös tárgyalási stratégia mentén kitarthatott volna egy 10 százalékot meghaladó emelés mellett. Közben viszont zavar támadt a kommunikációban. A legtöbb híradás egy szálra fűzte fel a minimálbér-emelés és a bérfejlesztés kérdését, elkönyvelve, hogy megtörtént, és ennyi lesz az idei bérfejlesztés. A valóságban azonban még csak ekkor startolt a 2019. évi bértárgyalás. Öt állami vállalatcsoport esetében például január közepén, a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma keretében kezdődött meg.
Tagadhatatlan, hogy oksági viszony van a minimális bér, a garantált bérminimum és a bérfejlesztés között. Az előbbiek felfelé húzzák a bérfejlesztés mértékét. Az elmúlt két évben legalábbis ez történt, de most ez a hatás kevésbé érvényesül. Többek között a minimálbér-emelések hatására emelkedhettek a keresetek az elmúlt két évben. A legfrissebb adatok szerint 2018 novemberében az átlagkereset 355 ezer forint, a reálbérnövekedés pedig 7 százalékvolt. Persze ez a 355 ezres átlagkereset felettébb csalóka, nem mutat hiteles képet a bérhelyzetről. A Volán portfólióban például túlóra pénzek és pótlékok nélkül több ezer munkavállalónak kell az órabérét felemelni a kötelező garantált bérminimumból adódó 1121 forintra.
Sovány vigasz, hogy a mostantól érvényes 149 ezer forintos minimális bér már viszonylag szűkebb kört érint: a Volán szakmában ez 2-300 fő lehet. Az idei bértárgyalások az állami cégeknél komoly feladat elé állítják a szociális partnereket.
A munkavállalók elvárása a 10 százalék feletti emelés, a kormány és a munkaadói szövetségek egyelőre hallgatnak.
A szakszervezetek tavaly novemberben döntően 15 százalékos béremelési igénnyel álltak elő. A már említett Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán a szociális partnerek egyetértettek abban, hogy kétéves bérmegállapodás kereteiben kellene megfogalmazni a bérigényeket. A munkavállalói oldal kifejezésre juttatta azon igényét, hogy 2019-re, a hároméves megállapodásból erre az évre vonatkozó 5 százalék mellett, további béremelést tart szükségesnek. A szakszervezetek többsége plusz 5-10 százalékos bérfejlesztést elengedhetetlennek tart a foglalkoztatás-politikai problématömeg enyhítéséhez és a környezetünkhöz viszonyított bérolló továbbnyílásának megakadályozásához. Ehhez azonban ez a bérminimum-emelés kevés munícióval szolgál, ezért kiemelten fontos lenne a szakszervezetek hatékony együttműködése.