Tudta, hogy havi 200 ezer forintos fizetéssel máris a milliomos klub tagja lehet?

Egy friss összesítés szerint 275 ezer ügyfél vesz igénybe prémium, azaz magasabb színvonalú szolgáltatást a hazai bankoknál. Egy ilyen számlán átlagosan kicsivel több, mint 10 millió forint van.

Egyre több pénzt kezelnek a hazai prémium banki szolgáltatók, még úgy is, hogy nem minden szolgáltató közölt a vagyonra vonatkozó adatot felmérésünkhöz. Az adatokat szolgáltató intézmények tavaly év végén összesen több mint 2500 milliárd forintot kezeltek, ami nagyjából hasonló, 2% körüli bővülést jelent féléves és éves szinten is - írja elemzésében a portfolio.hu.

Továbbra is az OTP kezeli a legnagyobb prémium vagyont mintegy 800 milliárd forinttal, ezt követi nem sokkal lemaradva (750 milliárd) az Erste, ahol az elmúlt időben látott vagyonnövekedés egyik fő oka, hogy a citis ügyfelek átvétele főként a bank prémium szegmensében csapódott le. Harmadik a CIB 483 milliárddal.

ami némi visszaesést mutat az előző időszakhoz képest. Jelenleg a vidéki ügyfelek adják a prémium ügyfélbázis 52%-át, a fennmaradó 48%-ot pedig a fővárosiak - ez persze még mindig azt jelenti, hogy Budapest - nem meglepő módon - meglehetősen felülreprezentált, hiszen a főváros lakossága valamivel az ország népességének 20%-a alatt van.

Az adatközlés alapján meglehetősen nagy a szórás a tekintetben, hogy melyik intézetnél milyen vagyon vagy jövedelem esetén lehet valaki prémium ügyfél, azaz vehet igénybe magasabb színvonalú szolgáltatást. A megtakarítás esetén van, ahol már 2 millió forint is elegendő, de akad, ahol 30 milliót várnak el. Ami pedig a kereseteket illeti, legalább havi 200 ezer forintos jóváírás kell ahhoz, hogy valaki prémium ügyfél lehessen, de van, ahol 1 millió a beugró.

A portfolio.hu a kilátásokról is megkérdezte a prémium szolgáltatókat: három éves időtávon a válaszok több mint 40%-a szerint a piaci vagyon 4-8%-kal fog bővülni, míg a saját vagyon növekedése kapcsán a 4-8%, illetve a 8-12% közötti bővülés is népszerű válasz volt. A prémium szektorra leselkedő kockázatok közül a szabályozói és piaci környezettől tartanak a legjobban.

és ebben egyelőre nem várnak változást. Ilyen eseményként említették példaként a lakáskasszák állami támogatásának megvonását tavalyról.