Recseg, ropog a nyugdíjrendszer - kormány semmit nem hajlandó úgy számolni, hogy az időseknek kedvezzen

Publikálás dátuma
2019.02.08 08:30

Vajda József
Érdemi egyeztetést várnak a kormánytól az országos nyugdíjas szervezetek az idősek gondjairól, a nyugdíjrendszer jövőjéről. Legfontosabb követelésüket az országos nyugdíjas parlament mai ülésén választják ki.
A miniszterelnök szerint „létezik egy megállapodás a polgári, nemzeti, keresztény kormány és a nyugdíjasok között”, legalábbis így fogalmazott az Idősek Tanácsa tizenkét kiválasztott tagjának tavaly októberben. Az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület szervezésében, az összes országos nyugdíjas szervezet támogatásával ma harmadszor összeülő országos konferencia több mint négyszáz résztvevője ezt érezhetően másként gondolja. Máskülönben nem fogalmaztak volna meg őszi találkozóikon egy harminc pontos listát arról, miben kellene változtatni a kormány időspolitikáján. Álláspontjuk szerint meg kell változtatni az Alaptörvényt, hogy az az állam kötelességeként ismerje el az idősek méltó életkörülményeinek biztosítását. Úgy látják, a kormánynak központi gazdaságpolitikai intézkedéseket kellene hozni a nyugdíjrendszer fenntarthatósága és biztonsága érdekében. A méltóságukat is veszélyben érzik, különben nem kérték volna annak kimondását a kormánytól, hogy adók, járulékok, illetékek megfizetésével az idősek is hozzájárulnak a felosztható források bővítéséhez. A nyugdíjas parlament küldöttei egybehangzóan kimondták, hogy vissza kellene hozni az éves nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor a vegyes indexálást, amikor fele-fele arányban veszik figyelembe a tervezett inflációt és a várt bérkiáramlás mértékét. Ráadásul mindezt egy differenciált rendszerben képzelik el, ahol a kisnyugdíjasok többet kapnak, mint akiknek magas ellátása van. Az Orbán-kormány évek óta nem hajlandó tárgyalni a példátlanul rugalmatlan magyar nyugdíjba vonulási rendszer oldásáról, egy – a korábban nyugdíjba menőket alacsonyabb összeggel büntető, a továbbdolgozókat pedig több pénzzel jutalmazó, a biztosítási rendszerben bónusz-málusz rendszernek nevezett – rugalmasabb új szisztéma kidolgozásáról. Ez az egyik alaptétel a nyugdíjasok kívánságlistájában.

Visszakövetelik a Nyugdíjbiztosítási Alap önállóságát és ellenőrizhetőségét, mert ma a Magyar Államkincstár nagy közös kalapjában követhetetlen a be- és kifizetések útja. Fontos gondnak tartják, hogy megyénként változó a nyugdíjasok helyzete, a nők kevesebb pénzt kapnak és az ellátás mértéke függ a nyugdíjba vonulás időpontjától is. Ezekben a kérdésekben is kormányzati lépéseket sürgetnek az idősszervezetek tagjai. A nyugdíjprémiumot beépítenék a nyugdíjalapba, és a gondozásra szorulók ellátórendszerének bővítését várják, hogy legalább ne romoljon a hozzáférés lehetősége a nagy létszámú Ratkó-korosztály nyugdíjba vonulásával. Nemzetközi szinten is elfogadott nyugdíjas igazolványt kérnek, lehetőséget a közszférában is a további munkára, a versenyszférában érvényes szabályokkal. Azt várják, hogy az idősek elleni támadásokat szigorúbban ítéljék meg és mondja fel a kormány az Ukrajnával fennálló nyugdíj megállapodást. A nyugdíjas fogyasztói kosár átalakításával a valós infláció követését akarják elérni az éves nyugdíjemeléseknél, de olyan törvényi változást igénylő kéréseket is megfogalmaztak, mint hogy kapjon egyszeri kegyeleti támogatást az özvegyen maradt házastárs, válasszanak Idősügyi Szószólót, ingyenes gyógyszereket kapjanak a betegek szakorvosi rendelvényre, vagy éppen a sok idős embert gondozó háziorvosi körzeteknek kiegészítő pótlékot vezessenek be. A javaslatok között szerepel, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékos felajánlásával a gyerekek saját szüleiket is támogathassák, a tao pénzeket pedig országos nyugdíjas szervezetek is megkaphassák. Végül azt is javasolják, hogy évente megrendezett nyugdíjas parlamentjeiket a kormány támogassa. Ez a nyugdíjas társadalom valódi elvárás listája, amit a kormánynak kellene teljesíteni. Tegyük hozzá, nem telhetetlenek az idős emberek, éppen ezért a felsoroltakból egyetlen kérdést akarnak ma kiválasztani, amire az elkövetkező egy évben megoldást várnak a kormánytól. De abban elszántak, hogy ezt kikényszerítsék.

Egyre kevesebbet kapnak a pénzükért

A KSH adatai szerint a magyar nyugdíjas társadalom létszáma visszajutott az 1991-ben mért szintre, csaknem 600 ezerrel kisebb, mint 1999-ben, amikor majdnem 3 millió 200 ezer ember kapott nyugdíjat vagy valamilyen nyugdíjszerű ellátást. A Publicus Intézet januárban készített felmérése arra kereste a választ, hogy 2,6 millió nyugdíjasunk szerint hol szorít leginkább a cipő, miben kellene lépni a kormánynak. A kutatás bebizonyította, hogy a legnagyobb problémának általában is azt tartja az idős emberek több mint fele, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét az ígéretek ellenére nem őrizte meg a kormány. Ehhez hasonlóan a megkérdezettek 55 százaléka szerint a nyugdíjrendszer belső igazságtalanságainak megszüntetése lenne a legfontosabb feladat. Amikor saját életüket kellett elemezni, ennél is hangsúlyosabban, 72 százalékuknál jelentkezett a nyugdíjuk elértéktelenedésének gondja és az igazságosabb nyugdíjrendszer igénye. Az idősek gondozó intézményeinek hiánya főként a megyeszékhelyeken feszítő, de a megkérdezettek 42 százaléka szerint gyenge az egészségügyi ellátás, és sokan várnának nagyobb társadalmi megbecsülést is.

Második levél Orbánnak

Február elején újabb levélben követelte a nyugdíjas szervezetekkel folytatandó tárgyalások megkezdését a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK), miután első kérésükre csak semmitmondó választ kaptak a humántárcától. Először a nyugdíjasok szervezeteivel folytatott érdekegyeztetés megkezdésére, és az idei 2,7 százalékos nyugdíjemelés újragondolására kérte a miniszterelnököt Papp Katalin elnök, de Orbán Viktor titkársága szerint ez nem olyan kérdés, amivel egy miniszterelnöknek foglalkozni kell, ezért a levelet továbbküldték a humántárcának. A felvetések, kérések végül Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkárnál landoltak, akinek azonban csak a kormányzati sikerszövegek megismétlésére tellett. Ezen annyira felháborodtak a NYOK tagjai, hogy Papp Katalin a napokban megint Orbánnak küldött levelet, amiben már keményebb hangot ütött meg: „Képviseletünk elvárja, hogy a fent említett kérdések megoldására egyeztetés és a megvalósításhoz szükséges ütemterv készüljön”. Ezzel azt is megüzente: változnak az idők, fogy a türelem a társadalomban. Az idősekben is.

Népszava-interjú Nincs már felosztó-kirovó nyugdíjrendszer

A hazai cégek fele öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, többnyire minimálbért fizet, de ezeket az adatokat nem is veszik figyelembe, amikor a kormány az átlagkeresetek dinamikus növekedéséről beszél. Pitti Zoltán közgazdász internetes elemzéseiben arra világít rá, hogy a valóságban vagy nem olyan mértékű a béremelkedés, mint a hivatalos statisztikákban, vagy a foglalkoztatottak számát kell másként értelmeznünk. Valójában tehát azt sem tudhatjuk pontosan, mekkora összeg kerül a nyugdíjkasszába, megvan-e a nyugdíjak fedezete? Úgy vélem, nincs meg a fedezet, de mivel nem átlátható a nyugdíjkassza, biztosat nem lehet állítani. A munkavállalók befizetései nagyobbrészt ellenőrizhetők, de az könyvelési kérdés – valójában politika akarat kérdése - hogy a munkáltatók befizetéseit hogy tartják nyilván, illetve milyen célokra fordítják. A pártokat látványosan meghurcolja a Számvevőszék, mert nem átlátható a gazdálkodásuk, de ezt nem teszi meg a nyugdíjalappal, s ez alapvető hiba. Ha a KSH átlagbéreit beszorozzuk a GDP előállításában foglalkoztatottak számával, olyan bődületes összeget kapunk, ami után a nyugdíjkassza bevételeinek meredeken emelkednie kellene. Így azt sem lehet tudni, valóban szükség van-e nyugdíjreformra? Mindenképpen kellene nyugdíjreform, de előtte tisztázni kellene az állam felelősségét az idősek ellátásában. Most nem tudni azt sem, mi lesz a kifizetések fedezete tíz év múlva. A dolgozók a mostani felosztó-kirovó rendszerben megbízzák az államot, hogy tartsa számon a befizetéseiket és majd ennek megfelelően fizessen nekik ellátást idős korukban. De amióta nem járulékként szedi be az állam a pénzeket, hanem adóként, azóta nincs kifizetési kötelezettsége. Összességében megrendült a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítás „biztosítási” jellege. Akkor ez már csak nevében felosztó-kirovó rendszer? Valójában erről van szó, csak még senki nem meri kimondani, illetve nyoma sincs annak, hogy milyen új rendszerrel kívánják felváltani. Az OECD napokban megjelent elemzése szerint egyre több magyar nyugdíjas kerül a szegénységi küszöb alá, alapnyugdíj kellene. Egyetért a javaslattal? Nem, mert szembe megy a nyugdíjrendszer munkára ösztönző elemeivel. Nem ezzel kellene kezdeni a rendszer átalakítását, hanem például a fogyasztói árak alakulása mellett a béremelkedést is követő éves indexálás visszahozásával, aminek a fedezete is meglenne, hisz „Magyarország jobban teljesít”. De ezzel is van baj: a bérrendszerünk elosztó jellegű, elég a minimálbérre, garantált bérminimumra gondolni, ami nem teljesítmény alapon fizet, és ez a torzulás megy tovább a nyugdíjrendszerbe is. A kormány tárgyalni sem hajlandó az indexálás átalakításáról. Legalább azt el kellene érni, hogy átalakítsák a nyugdíjas fogyasztói kosarat, ami alapján most számolják az inflációt. Ma ugyanis nincsenek benne a meredeken emelkedő gyógyszerárak, ami az időseknél nagyon magas tétel, de a lakhatási költségekkel sem számolnak. Számukra sovány vigasz, hogy az üzemanyagárak viszont időnként mérséklődnek. Egyetért azzal, hogy a kormány most a járulékok elengedésével akarja visszacsalogatni a munkába a nyugdíjasokat? Kisstílű, megoldásnak tartom, amit azért találtak ki, hogy ne kelljen majd hosszú távon megfizetni ezeknek az embereknek az évi fél százalékos nyugdíjemelést. A nyugdíjas szövetkezetek sem a várt hatékonysággal működnek, a megoldás az lenne, ha egyszerűen hagynák tovább dolgozni az embereket a saját munkahelyükön, amennyiben szükség van rájuk és amennyiben dolgozni és keresni szeretnének.

Témák
nyugdíj
Frissítve: 2019.02.08 08:30

Tölgyessy Péter: kiderül, hogy negyedszerre is a rossz oldalra állt-e az ország

Publikálás dátuma
2019.02.20 21:32
Fotók: Vajda József
A rendszerváltásban tevékenyen részt vevő egykori politikus szerint Orbán révén - a két világháború és a hidegháború után - ismét szembekerültünk a Nyugattal, és óriási árat fizethetünk, ha ez hibás döntés.
"Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat" - mondta Tölgyessy Péter a szerdai, „Beteljesületlen reménység – 1989 csodája, majd kudarcba fordulása” címet viselő előadásában, amely alapvetően a rendszerváltást járta körül - írja a hvg.hu. Azonban - ahogy az a fenti mondatból is kiderül - akadtak benne azért aktuálpolitikai megállapítások is.

Tölgyessy szerint Magyarország, amely a 20. században mindig a "rossz oldalon" állt,
a rendszerváltással történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz. "De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette"
– fogalmazott az SZDSZ (1990-1996), majd a Fidesz (1998-2006) egykori parlamenti képviselője.
A szabad demokraták volt elnöke úgy véli, a magyar néplélekben Mohács óta benne van a pesszimizmus. A bajok ma is óriásiak, de a közhangulat rosszabb a valós helyzetnél. Az utolsó kettő-négy év a társadalom felső részében jelentős növekedést hozott, azonban a 40 százaléka roncstársadalom ebben a „félsiker-félkudarc történetben". Az aktuálisabb témákra rátérve úgy fogalmazott, egy rendszernek 25 év alatt be kell bizonyítani, hogy működik, a magyar demokrácia esetén ezért felvetődik a Jobbik 2006-os megerősödésének az oka. 2010 óta pedig új rendszerváltás zajlik, amely révén jelenleg "a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk". Azt is mondta, a "rendszerben vannak tartalékok”, a Fidesz és Orbán Viktor pedig érzi, hogy mi kell a magyaroknak, miközben gazdaságilag kísérletezni kezdett – és sikereket ért el, tette hozzá.

Tölgyessy szavai szerint mégis olyasmi zajlik le, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra terelte az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is.
Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország.
Az előadás végén Tölgyessy meglehetősen vészjóslóan azt vázolta, ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza,
viszont, ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor a miniszterelnök a rossz oldalra állt, és vele együtt - megint - Magyarország is. Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát.

Kamu sportnapok félmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.02.20 20:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megalakult, majd nem sokkal később csaknem félmilliárd forintot nyert egy kispesti óvónő vezette, s egy bihari kis faluba bejegyzett alapítvány sportnapok rendezésére az ország legszegényebb régióiban. Halmajon egy cigány önkormányzati sportnapra „repültek rá.”
- Három ember gumilabdával focizik egy deszkabudi előtt - egymillióért. Nem lesz ennél egyértelműbb képi illusztrációja annak, hogy miért kell Európai Ügyészség – írta ki közösségi oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki eheti korrupcióinfóján mutatta be, szerinte hogyan lopják el Magyarországon az uniós pénzeket egyre torokszorítóbb módon. Elmondta, hogy a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 450 millió forintot nyert sport-napok és egészségügyi szűrések szervezésére, s azt vállalta, hogy 459 faluba viszi el ezeket, vagyis településenként nagyjából 1-1 milliós költséggel lehetett számolni. Az alapítvány közösségi oldalán rendre meg is jelentettek fotókat ezekről az eseményekről, s így borult ki a bili: a zömmel észak-, és kelet-magyarországi, hátrányos helyzetű kistelepüléseken ilyen sportnapként adminisztrálták például, hogy három ember focizik egy fabudi előtt, másutt a szőlőből kivezényelt munkások nyújtóztatták karjaikat, a harmadik településen egy cigarettázó férfi biciklizik, a negyediken zöldségesládák között szlalomoznak. A Facebook-oldal délutánra már el is tűnt. Elmentünk az egyik „kedvezményezett településre”, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Halmajra, hogy megkérdezzük, miként zajlott a tavaly július 21-re beharangozott, az uniós előírásoknak megfelelően kiplakátolt, meghirdetett, „Sportolj a harmadik évezredben” hangzatos nevet viselő esemény. - Sportnap? Nem emlékszünk. Biztos volt, mert nyaranta nálunk beindulnak a programok, de külön júliusi sportnap nem dereng - ezt mondják a községházán bent lévő ügyintézők, akik épp annak örvendenek, hogy visszajött az áram: új utcai lámpákat szerelnek odakint, nem merjük megkérdezni, vajon ki nyerte a tendert. Elirányítanak a Dankó Pista utcába, ahol két egyesület elnöke is lakik, pár háznyira egymástól. Horváth Elemért a délutáni szunyókálásból zavarjuk fel, dörgöli a szemét, de sportnapra ő sem emlékszik. Pedig működtet egy tanodát, harmincöt gyerekkel, egyikük biztosan mondta volna, ha focizni mennek egy ilyen napon. Egymillió forintból – amennyi fejenként egy-egy falura jutott – ráadásul már látványos akciót lehet szervezni, teszi hozzá, hiszen ő feleennyiből kihozott egy 75 kilométeres, kétnapos, ráadásul határokon átívelő biciklitúrát a szlovákiai Nagyidára, úgy, hogy még Edelényből kellett kerékpárokat bérelni, mert a halmaji gyerekeknek nemigen van ilyen hosszú útra megfelelő járgányuk. Budai Lászlót, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét épp kazánhegesztés közben találjuk a hátsó kertben. Ő sem emlékszik olyan sportnapra, amit a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány szervezett volna. Aztán bevillan valami. Valóban volt egy sportnap Halmajon – mondja -, júliusban, több, mint háromszáz ember részvételével, csakhogy azt éppenséggel maga a cigány önkormányzat szervezte. Minden évben meg szokták rendezni, tavaly is így tettek, idén is így fognak, meg jövőre is. A saját költségvetésükből állják a pénz nagy részét, vagy pályáznak, s a helyi önkormányzat is besegít, így tudnak babgulyást főzni, meg hangosítani. Tavaly a szikszói kistérségi központban egy rendezvényen megkérdezték Budai Lászlót, nem tudnak-e besegíteni a sportnapba, ő meg azt válaszolta, hogy dehogynem, minden segítség jól jön. - Aznap eljött ide a szikszó cigány önkormányzat egyik képviselője, hozott 25 ezer forintot, és azt mondta, majd valaki jön, és fényképeket is készít arról, hogy fociznak a gyerekek. Nem sokkal később előkerült egy olyan uniós tábla, amire rá szokták írni, ha megnyernek valamilyen pénzt, és azt leszúrták ide a sportpálya mellé. Gondoltam, hadd szúrják, minket az nem zavar, a huszonötezer forintból meg vettünk üdítőt a gyerekeknek – tette hozzá. Budai László sem akkor, sem azóta nem találkozott a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány képviselőjével, azt sem tudta, hogy létezik ilyen szervezet, de utólag összeállt neki a kép. „Rárepültek a mi sportnapunkra” - összegezte férfiasan. Az alapítvány egyébként szerda délutánra törölte az összes Facebook-fotót és videót, sőt, magát az oldalt is, pedig délelőtt még több száz felvétel burjánzott a „sportnapokról”. Korábban a botrányról elsőként hírt adó 444.hu lementett párat a képekből, épp attól tartva, hogy a felvételek viharos gyorsasággal eltűnnek. A pályázatokat felügyelő emberierőforrás-minisztérium később a hírportálnak – kérdésük nélkül - közleményben jelezte: mint minden támogatott programot, ezt is szigorúan ellenőrizni fogják, és ha a támogatás felhasználása kapcsán szabálytalanságot, visszaélést tapasztalnak, intézkednek. A 168 Óra megtalálta Glückné Márton Gyöngyit, a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítvány vezetőjét, egy kispesti óvoda óvónőjét, aki közölte: nem nyilatkozik, mert egyedül nincs felhatalmazva erre. Az alapítvány egyébként szerdán kora délután még közleményben reagált a korrupciógyanús felvetésekre, cáfolva, hogy egymilliót költöttek volna egy-egy sportnapra, szerintük egy átfogó egészségügyi programot hajtanak végre, de később ez a közlemény is eltűnt, a közösség oldalukkal együtt.
Témák
sportnap