Felpörögtek a kilakoltatások

Publikálás dátuma
2019.02.08. 06:34
Fotó: Tóth Gergő
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar összesített adatai alapján 3212 ingatlankiürítés történt tavaly Magyarországon, vagyis a kormány által meghirdetett családok évében.
Minderről a 24.hu írt. Ez a szám alig marad el az egy évvel korában regisztrált – rekordot jelentő – 3636 kilakoltatástól. Ráadásul tavaly egy hónappal meghosszabbították a téli kilakoltatási moratóriumot, így nem áprilistól (amikor is országgyűlési választást tartottak), hanem májustól lehetett ismét családokat az utcára tenni. Vagyis egy hónappal kevesebb idő alatt jött össze a több mint háromezer kilakoltatás, mint 2017-ben.
A köztestület nyilvántartása alapján 2018-ban
  • lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás miatt 1928,
  • lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 743,
  • a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során 318,
  • önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 204,
  • bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően pedig 19
kilakoltatás történt.
Ezzel együtt az elmúlt három évben az ingatlankiürítések száma csaknem elérte a tízezret.

A háttérben többnyire a devizahitelek miatt bajba került adósok fizetésképtelenné válása áll. A hitelválságot illetően beszédes adat, hogy az elmúlt három évhez képest 2012-ben egész évben mindössze 700 lakóingatlant adtak birtokba árverést követően. Ez a szám 2013-ban 550-re csökkent, 2014-ben pedig kilakoltatási moratórium lépett életbe a devizahitelesekre vonatkozó törvények alapján. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a hírportál megkeresésére közölte, a legtöbb intézkedés még mindig a devizahiteles ügyek miatt van, ám ezek száma némi csökkenést mutat. Schadl György szerint ugyanakkor az adatok magukba foglalják azokat az ingatlankiürítéseket is, amelyek nem lakóingatlanok, hanem például üzlethelyiségek voltak, így az nem jelenthető ki, hogy a több mint 3200 kilakoltatással ennyi család került volna az utcára tavaly. De hozzátette, kilakoltatásból egy is sok, főként ha a kiskorú gyermekek is vannak a családban
Szerző
Témák
kilakoltatások

Napos, nyugodt, enyhe idő lesz pénteken

Publikálás dátuma
2019.02.08. 06:27

Fotó: Shutterstock
A nyugati országrészben lesz a legmelegebb, ott 8 fok is lehet, míg keleten hűvösebb idő várható.
meteorológiai szolgálat jelenti: pénteken a ködfoltok feloszlását követően a változó felhőzet mellett hosszabb-rövidebb időre mindenütt kisüt a nap. Számottevő csapadék nem valószínű. Többnyire mérsékelt lesz a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 8 fok között várható. Késő estére -2 és +2 fok közé hűl le a levegő.
Szerző
Témák
időjárás

Megalakult a sztrájkbizottság, a kormány hirtelenjében tárgyalni akar

Publikálás dátuma
2019.02.08. 06:25

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Már nem zárkózik el mereven a hatalom attól, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a közszféra sztrájkbizottságot alakító szakszervezeteivel.
Választ kapott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) a miniszterelnöknek címzett bejelentésre, hogy három területen is megalakították a sztrájkbizottságot és megfogalmazták sztrájkköveteléseiket. A központi igazgatásban, az önkormányzati hivatalokban és a szociális ágazatban leírt javaslataik esetében is tudják, kivel fognak tárgyalni, és a kormányzati tárgyalópartnerekkel már az első technikai levélváltáson is túljutottak- mondta el lapunknak a szakszervezet elnöke. Boros Péterné hangsúlyozta, hogy hétezer munkahelyre juttatták el egy sztrájk megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges dokumentumaikat a lakossági tájékoztatóktól a komplett forgatókönyvekig, de ezeket csak akkor „élesítik”, ha van elég támogatója a munkabeszüntetésnek. - Nekünk nincs más utunk, mint a tárgyalások kikényszerítése vagy a sztrájk, mert ezek a közszolgálati munkahelyek ellehetetlenülnek – jelentette ki, hozzátéve, hogy sokfelől jelzik a kollégák a munkahelyi vezetők nyomásgyakorló próbálkozásait, de nem törődnek ezekkel. A minisztériumokban a megfélemlítés ellenére tart a dolgozók akaratának rögzítése, itt kell a legjobban sietni, mert jövő szerdán hivatalosan is be kell jelenteni a tárcák vezetőinek, ha az ott dolgozók csatlakoznának a március 14-ére meghirdetett munkabeszüntetéshez. A pedagógusok sztrájkra való hajlandóságának is tart még az összeírása, de közben jóval a törvényben megszabott ötnapos határidőn túl mégis kapott kormányzati választ a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár levelét azonban furcsának minősítette a Népszavának Szűcs Tamás elnök, aki a minisztérium tárgyalási szándékaként értelmezi a majdani tárgyalópartnerek megnevezését a levélben, de nem talál rá magyarázatot, hogy a kiválasztott vezetők miért nem reagáltak eddig a javaslatra, hogy a jövő héten hétfőn, kedden vagy szerdán tárgyaljanak először. Hozzátette azt is, hogy ha mégsem kezdődnek el szerdáig a tárgyalások, azt a szakszervezet úgy tekinti, jogszerűen szervezhet sztrájkot, ha a pedagógus társadalom ezt akarja. A versenyszférában munkahelyenként változnak a bértárgyalások és több helyen is az Audihoz hasonló sztrájkhelyzet alakul ki. A műszakban lévő közel ötszáz fizikai dolgozó zöme részt vett például tegnap délelőtt kilenctől tizenegy óráig az „Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete” (ÉTMOSz) által meghirdetett két órás figyelmeztető sztrájkban a miskolci S.E.G.A. gyárban. Az önindítókat és generátorokat gyártó, a BOSCH-tól kínai tulajdonoshoz került kétezer fős miskolci üzem helyi alapszervezete 12,5 százalékos általános alapbér-emelést, havi bruttó 2000 forintos lojalitási bónuszt, a munkába járás költségeinek megtérítését, jubileumi és karácsonyi jutalmat követelt., ráadásként pedig nőnapi ajándékot és garanciát a családi nap megszervezésére. Janik Tamás, a szakszervezet elnöke szerint ezt egyfajta biztosítéknak szánták, tavaly ugyanis a telephely tőszomszédságában a BOSCH egyik gyárában már „megégették magukat” - a bérkövetelést ugyan teljesítették, de „cserébe” törölték a családi napot és a nőnapi ünnepséget. Ez kicsinyes visszavágásnak tűnt, s ezt elkerülendő kértek most a garanciát az ellenkezőjére. A munkabérek itt a miskolci átlagnál is alacsonyabbak, emiatt nagy az elvándorlás. - Egy operátornak alig érdemes megjegyezni a mellette dolgozó nevét vagy arcát, mert a munka nehézsége és az érte járó bér láttán legtöbben elég gyorsan távoznak – jegyezte meg Janik Tamás. A miskolci gyár tíz százalékos béremelést kínált, de abból csak hat járna automatikusan, s további négy százalékról az adott részlegvezetők döntenének. Ezt az érdekvédők „pofapénznek” hívják, s a munkavállalókhoz hasonlóan nagyon nem szeretik. A munkavállalók tegnap arra biztatták a szakszervezetet, hogy készüljenek fel akár egy tartósabb munkabeszüntetésre is a követelések érvényesítéséhez.
Témák
szakszervezet