Orbán akarja, hát lesz junior úszó vb is

Publikálás dátuma
2019.02.08. 07:24
Orbán szerint kár lenne kihasználatlanul hagyni a 46 milliárdból felhúzott Duna Arénát
Fotó: Molnár Ádám
Gombhoz varrja a kabátot a miniszterelnök, mindenképpen sportrendezvényt szeretne a 46 milliárdért felépített Duna Arénában.
Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy ha már megépítettük, a lehető legtöbb rangos nemzetközi eseményt kell megrendezni a Duna Arénában – ez lesz a központi üzenet a nyári junior-úszó vb kommunikációjában. A hvg.hu birtokába került, még nem nyilvános előterjesztésből úgy tűnik, az sportbüdzsét kezelő Emminek viszont nincs pénze az újabb világversenyre, ezért közpénzeket szeretnének átcsoportosítani. Kiadás lenne bőven: újra mobillelátót kell építeni, a nemzetközi úszószövetség "színvonalas megnyitóünnepséget vár", a FINA elöljáróinak pedig "lehető legjobb elérhető szállás" dukál.
Az már biztos, hogy megint építeni kell egy mobil lelátót az Aréna mellé. Bár a 2017-es úszó vb-re épített, 15 ezer fő befogadására alkalmas szerkezetet arra hivatkozva bontották el, hogy többé nem lesz rá szükség, a junior vb előterjesztéséből kiderül: ahhoz, hogy "a nemzetközi előírásoknak megfelelő versenyhelyszín" legyen, szükség lesz újra a "fény- és hangtechnikai rendszerek, show-elemek kiépítésére, a versenymedencetérben mobillelátó telepítésére", vagy az eredményhirdetésre alkalmas helyszín kialakítására. Ugyanis "a 2017. évi FINA Világbajnokság után a Duna Arénába telepített technikát elszállították" – írják, de az nem derül ki, hogy mi lett a sorsa. 
És hogy mennyibe fog mindez kerülni? A dokumentum 1,255 milliárd forintos állami támogatás mellett más bevételekkel (szponzori támogatás, jegybevétel stb.) számolva az úszószövetség összesen 1,745 milliárd forintból, valamint a jogdíjakra és díjakra szánt 70 000 dollárból rendezné meg a világbajnokságot. A 2017-es esemény után azonban már sejthető, hogy a költségek emelkedni fognak -az eleinte még 24,5 milliárd forintos büdzsével tervezett úszó vb ugyanis több mint 100 milliárd forintba került végül, a portál számítása szerint, 
A lap úgy tudja, hogy csak a versenyhelyszín kiépítésével kapcsolatos kiadásokra 289 millió forintot szánnak az esemény költségvetése alapján. Ebben további furcsa tételeket is találtak, így: • csak a közpénzből épült Duna Aréna bérleti díja 100 millió forint, • további létesítmények bérleti díja még 100 millió forint, • sajtó, média, tévéközvetítésre 100 millió forintot szánnak (egy másik részben azt írják, hogy az M4 Sport élőben közvetíti majd a versenyeket), • a fogadások, értekezletek, megnyitó- és záróünnepség 63 millió forintba, • személyi jellegű kiadások 347 millió forintba, • a teljes rendezvénybiztosítás tervezett költsége 71 millió forintba kerülne. 

A szállodáknak jól jön

Egyes szállodáknak bizonyára jó üzlet lesz a junior vb amire 1000 főt várnak, ebből 800 sportoló, edző, kísérő, míg ötöde "FINA tisztségviselő-vendég". Így átlagosan 10 éjszakával számolva 10 ezer vendégéjszakáról van szó, méghozzá az előterjesztés szerint a Duna Aréna közelében található nagyobb szállodákban – így a Danubius szállodalánc egységeiben, a Hotel Aquincumban és a Westend Hiltonban.
Szerző
Frissítve: 2019.02.08. 07:41

Megint lett egy cége Kósa Lajos édesanyjának

Publikálás dátuma
2019.02.08. 07:01
Forrás: 444.hu
A Kaméleon Dizájn Kft. nem ismeretlen a keleti végeken. A fideszes politikus édesanyjának céghálója januárban is bővült.
Lapunk is megírta januárban, hogy Kósa Lajos 83 éves édesanyja a gabonaiparban és az agráriumban terjeszkedik, a Bászna Gabona Kft.-t az előző  év végén jegyezte be a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága. Korábban pedig nagy port vert fel, amikor kiderült, egy másik cége, a Méker Kft. 123 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrást nyert egy sertéstelepek korszerűsítését támogató pályázaton.
Most az mfor.hu adott arról hírt, hogy 
egy másik vállalkozás is a Méker érdekeltségébe került. A Kaméleon Dizájn Nyomdai Előkészítő és Reklámtervező Kft. országos ismertségre ugyan nem tett szert eddig, de a keleti országrészen, a Hajdúságban és a szabolcsi tájakon már többet tudnak a cégről.

A főtevékenység szerint sertéstenyésztéssel foglalkozó Méker tavaly december 13-án szerezte meg a fő profilja szerint nyomdai előkészítő tevékenységet folytató Kaméleont. A Kaméleonnak az elmúlt években nem ment jól, 2-4 milliós nettó értékesítési árbevétel mellett 1,2-4,4 millió forintos negatív adózás utáni eredményt mutatott ki, vagyis veszteséges volt a cég. Ezt megelőzően, 2015-ig jobban ment a vállalkozásnak, akkoriban 9-12 milliós árbevétel mellett volt olyan év, amikor 3,6 milliós eredményt ért el. 
Szerző
Témák
Kósa Lajos cég

Felpörögtek a kilakoltatások

Publikálás dátuma
2019.02.08. 06:34
Fotó: Tóth Gergő
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar összesített adatai alapján 3212 ingatlankiürítés történt tavaly Magyarországon, vagyis a kormány által meghirdetett családok évében.
Minderről a 24.hu írt. Ez a szám alig marad el az egy évvel korában regisztrált – rekordot jelentő – 3636 kilakoltatástól. Ráadásul tavaly egy hónappal meghosszabbították a téli kilakoltatási moratóriumot, így nem áprilistól (amikor is országgyűlési választást tartottak), hanem májustól lehetett ismét családokat az utcára tenni. Vagyis egy hónappal kevesebb idő alatt jött össze a több mint háromezer kilakoltatás, mint 2017-ben.
A köztestület nyilvántartása alapján 2018-ban
  • lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás miatt 1928,
  • lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 743,
  • a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során 318,
  • önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 204,
  • bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően pedig 19
kilakoltatás történt.
Ezzel együtt az elmúlt három évben az ingatlankiürítések száma csaknem elérte a tízezret.

A háttérben többnyire a devizahitelek miatt bajba került adósok fizetésképtelenné válása áll. A hitelválságot illetően beszédes adat, hogy az elmúlt három évhez képest 2012-ben egész évben mindössze 700 lakóingatlant adtak birtokba árverést követően. Ez a szám 2013-ban 550-re csökkent, 2014-ben pedig kilakoltatási moratórium lépett életbe a devizahitelesekre vonatkozó törvények alapján. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a hírportál megkeresésére közölte, a legtöbb intézkedés még mindig a devizahiteles ügyek miatt van, ám ezek száma némi csökkenést mutat. Schadl György szerint ugyanakkor az adatok magukba foglalják azokat az ingatlankiürítéseket is, amelyek nem lakóingatlanok, hanem például üzlethelyiségek voltak, így az nem jelenthető ki, hogy a több mint 3200 kilakoltatással ennyi család került volna az utcára tavaly. De hozzátette, kilakoltatásból egy is sok, főként ha a kiskorú gyermekek is vannak a családban
Szerző
Témák
kilakoltatások