Újra mentik az adósokat - 300 ezer egykori devizahitelt kell átalakítani

Publikálás dátuma
2019.02.09 10:15
Hosszú távon biztonságosabb, és akár a költségeket is csökkentheti a kamatok rögzítése
Népszava
Rögzítené a forintosított hitelek kamatát a MNB és a bankszövetség. A szocialisták az adósok védelmében az EBRD-megállapodás felmondását javasolják.
Fix kamatozásúvá alakítaná a kormány a mintegy háromszázezer, még meglévő, 2015-ben forintosított egykori devizahitelt. A kezdeményezés bizonyára a hitelfolyósítóktól ered. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség már tárgyal a megoldásról. A pénzintézetek attól félnek, hogy a hosszú - esetenként egy évtizedet is meghaladó - futamidejű kölcsönöket az adósok nem tudják majd fizetni. A félelem megalapozottnak tűnik. Amióta ugyanis az egykori devizahiteleket a 2014-es forintosítást követően változó kamatozásúra módosították, a kamat mértékét a Budapesti Bankközi Hitelkamatlábhoz (Bubor), vagyis a kihelyezések átlagához kötik. Bár ez most februárban 6 hónapra 0,27 százalék, prémiummal, díjakkal, költségekkel és jutalékokkal együtt ma egy 10 éves futamidejű lakáshitel teljes hiteldíjmutatója (thm) többnyire 3,50-4,50 között mozog. Ráadául a korábbi évek csökkenése után tavaly a terhek ismét növekedésnek indultak. Igaz: a fix kamatozású hitelek zöme jelenleg még drágább. E körben nem ritka a 10 százalék körüli thm sem. Igaz, a két hitelfajta közötti különbség érezhetően csökken. Az újonnan megkötött szerződések 80 százaléka így már fix kamatozású. A meglévő ügyfelek viszont még nem kérik tömegesen a változó kamatok rögzítését. Ehhez ugyanis újabb hitelbírálatra van szükség és az eredeti kedvezmények is visszajárnak. Ráadásul a váltás rövid távon nagyobb törlesztőt hozhat: nem könnyű belátni, hogy hosszú távon ez az észszerű megoldás. Az elkövetkező néhány hónapban, de legkésőbb fél éven belül minden változó kamatozású hitelt érdemes fix kamatozásúvá módosítani - vélekedett megkeresésünkre Vincze Krisztián, a GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője. A változó kamatozás csak mostanáig érte meg - véli. Egy tízmillió forintos hitel esetén viszont két százalék emelés már évi 200 ezer forint többletköltség. Ha egy hosszabb futamidejű hitelből csak néhány év telt el, a végén a különbözet akár több millió forintra is rúghat – magyarázta a szakember. Az átváltás legtöbbször költségmentes. Bár a költség az elején kissé nőhet, a későbbiek során elmaradhatnak a meglepetések, ami nagyobb érték lehet a biztonságra vágyó családoknak – tette hozzá Vincze Krisztián.

Az MSZP az EBRD-paktum felbontását kezdeményezi

Még dönthet a kormány a meglévő, forintosított devizahitelek kapcsán az adósok számára kedvezőtlenül - vélekedett a Népszava megkeresésére Szakács László. Az MSZP elnökhelyettese ennek kapcsán felhívta a figyelmet az Orbán-kabinet által 2015-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött paktumra. E megállapodás szerint a kabinet nem akadályozza a kilakoltatásokat és nem rontja a bankok jövedelmezőségét. Az ellenzéki párt ezért törvényjavaslatban indítványozza az EBRD-vel kötött - nem nemzetközinek számító - szerződés felmondását. Szakács László szerint a másutt eredményes úgynevezett elsétálási jog nálunk nehezen lenne érvényesíthető. Ez a lehetőség ott segítene, ahol a tartozás összege már meghaladja a lakás forgalmi értékét. Ilyenkor a kettő különbözetét engednék el, hogy a lakás eladása után az adós új életet kezdhessen. A politikus ugyanakkor Magyarországon az újrakezdés lehetőségét korlátozottnak tartja.

Frissítve: 2019.02.09 10:15

Parragh: A túlóratörvény egy üzenet volt a német nagytőkének

Publikálás dátuma
2019.02.21 10:10

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint bölcsebb lett volna egyeztetni a folyamatot, bár a szakszervezeti oldalon „nem nagyon van kivel tárgyalni”.
Életszerűtlen a 400 órás túlórakeret általános alkalmazása, a Fidesz rengeteg konfliktust megspórolhatott volna, ha előtte 2-3 kávét megiszik a szakszervezetekkel – mondta Parragh László a hvg.hu-nak. Hozzátette, hogy 
„bölcsebb lett volna a folyamatot egyeztetni, nem került volna sok munkába. Az más kérdés, hogy szakszervezeti oldalon nem nagyon van kivel tárgyalni.”
Parragh szerint a 400 órás túlórakeret legfeljebb a dolgozók 5-10 százalékát érinti majd, és egy-két év kell ahhoz, hogy a valós hatás látsszon, azonban az közel sem akkora, mint amekkora tüntetések voltak miatta.
„Ezzel talán azt hiszik, hogy fogást találtak a kormányon, de keserű lesz a csalódásuk”
– tette hozzá.
Közölte, hogy a munkaadó „drágán megfizeti” a 400 órás túlórakeret alkalmazását, ügyes munkaszervezéssel vagy munkaközvetítő útján alkalmazott dolgozókkal olcsóbban jöhet ki. Arra a kérdésre, hogy ki kezdeményezte a módosítást, Parragh azt mondta:
„Senki, ez egy üzenet volt a német nagytőkének, hogy megéri Magyarországon befektetni.”
Parragh szerint életszerűtlen a felvetés, hogy az építőiparnak kedvezett volna a Fidesz, ott ugyanis valóban nagyon kockázatos túldolgoztatni az embereket.
A portál Garancsi István, Szíjj László és Mészáros Lőrinc cégét is megkereste azzal kapcsolatban, hogy alkalmazzák-e a 400 órás keretet, illetve a cég tulajdonosa kérte-e Orbán Viktor miniszterelnöktől vagy a kormány bármely tagjától a változtatást. Garancsi cége, a Market azt írta: „a Market Csoport állományát a kérdés nem érinti. Cégcsoportunk foglalkoztatási rendszere jól működik, természetesen folyamatosan figyeljük munkavállalóink elégedettségét. Ezzel kapcsolatos felméréseink bizonyítják, hogy nem indokolt jelentősen eltérni az eddig bevett gyakorlattól.” A Duna Aszfalt azt válaszolta, jelenleg nem alkalmazzák a túlórakeretet. Arra, hogy év közben ez még előfordulhat-e, azt írták, „cégünk az építőipar speciális területén működő vállalat, ahol a tevékenységeink időjárásfüggőek (télen, esőben nem végezhetőek a feladataink). Ezért ez nálunk opcionális lehetőségként merülhet csak fel. Amennyiben a munka mennyisége igényelné, továbbá az időjárás lehetővé tenné, elsősorban a téli leállás munkaóráit és az Ágazati Kollektív Szerződésben lehetőségként felmerülő 300 óra túlmunka ledolgozását biztosítjuk. Ha ez nem lenne elég, akkor elgondolkodunk az alkalmazásán.” A Mészáros és Mészáros Kft. nem válaszolt a kérdésekre.

317,25 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.21 08:18
Illusztráció
Shutterstock
Gyengült kissé a forint csütörtökre virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
Az euró jegyzése 317,25 forintra emelkedett az előző este hét órai 317,19 forintról. A dollárt szintén kissé magasabban jegyezték, 279,08 forint után 279,92 forinton, a svájci frank jegyzése pedig 279,50 forintról 279,57 forintra kúszott fel.
Szerző