Így csalogatták Orbánék Budapestre az amerikai külügyminisztert: fegyvert vehetünk az Egyesült Államoktól

Publikálás dátuma
2019.02.09 07:00
Forrásaink szerint az elavult BTR–80-as csapatszállítók cseréje is szóba kerülhet az amerikai külügyminiszter és a honvédelmi tá
Fotó: MTI/ Rosta Tibor
Nagy engedmény állhat a mögött, hogy Budapestre látogat Mike Pompeo. A vizitnek hadiipari beszerzés ígérete adhatott lökést – értesült lapunk.
Tűzoltó üzemmódba kapcsolt a magyar diplomácia – fogalmaztunk, amikor elsőként megírtuk, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a héten Washingtonban tárgyalt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti látogatását előkészítendő. Diplomáciai forrásaink szerint egyértelmű, hogy Szijjártó Péter nagyon komoly engedményeket tett, amikor John Boltonnal, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával és Wess Mitchellel, az amerikai külügyminisztérium Közép-Európáért felelős helyettes államtitkárával tárgyalt.
Az amerikai fél korábban világossá tette: elégedetlen, amiért a magyar kormány blokkolja Ukrajna uniós és NATO-integrációját, bizalmi viszonyra törekszik Kínával meg Oroszországgal, és közben elmaradtak fontos energetikai- valamint fegyverzeti megállapodások, ráadásul régóta csúszik a kétoldalú védelmi egyezmény megkötése is. Úgy tudjuk, a hadiipari együttműködés és a védelmi egyezmény terén enged végül az Orbán-kabinet. Nem kizárt, hogy elavult BTR-80-as csapatszállítók cseréjénél számíthatnak nagy megrendelésre amerikai cégek.
A védelmi egyezmény esetében a magyar kormány valószínűleg belemegy abba, hogy Washington külön magyar parlamenti jóváhagyás nélkül küldhessen és mozgathasson amerikai csapatokat Magyarországra, illetve, hogy az itt elkövetett bűncselekmények, szabálysértések esetén az amerikai katonák kikerüljenek a magyar igazságszolgáltatás hatálya alól. (Ez nem jelenti azt, hogy hazájukban ne vonnák őket felelősségre adott esetben.) Mivel Pompeo Benkő Tibor védelmi miniszterrel is találkozik, forrásaink szerint várhatóan két téma kerül szóba: az amerikai külügyminiszter elsőként alighanem számon kéri, hogy az elmúlt időszak magyar haderőfejlesztéséből miért maradtak ki az amerikai cégek, hiszen alapvetően német, illetve részben francia fegyvereket vett eddig a kabinet. Vélhetően megegyeznek, hogy valamilyen beszerzést mégis amerikai forrásból bonyolítunk majd. Ez lehet az elavult An-26-os szállítógépek lecserélése, bár ez nem jelentős, három darabról lehet szó. Szóba jöhet a Patriot légvédelmi rakéták vásárlása, ám ennek ellentmond, hogy eddig francia Mistral rakétákat vett az ország, igaz, a két rendszert elvileg lehet párhuzamosan is használni. Felvetődhet forrásaink szerint a Kongsberg típusú légvédelmi rendszer beszerzése, amely ugyan elvileg norvég, de nagyon erős amerikai közreműködéssel gyártják. És tárgyalhatnak a szintén elavult BTR-80-as csapatszállítók cseréjéről. Utóbbi lehet az igazi nagy falat, ebből akár százas nagyságrendben is beszerezhet a kormány – igaz, korábban a honvédség vezetői arról beszéltek, ebben a programban magyar cégeknek is szerepet szánnának. Pompeo Budapest után Pozsonyba és Varsóba is elutazik, a magyar látogatás annyiban rendhagyó – és ezt még az amerikai külügy közleménye is kiemeli –, hogy nálunk két kormánykritikus civil szervezettel is találkozik, ami jelzésértékű. A Magyar Helsinki Bizottság képviselői hétfő délután találkoznak az amerikai külügyminiszterrel – tudtuk meg Zádori Zsolttól a bizottság sajtószóvivőjétől. A pontos időpont egyelőre nem ismert, ahogy az sem, hogy az amerikai tárgyaló fél milyen témákra kíváncsi. A Helsinki Bizottság képviselői várhatóan az emberi jogok magyarországi helyzetéről fognak beszélni – mondták el lapunknak a szervezetnél. Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója szintén csak a találkozó tényét tudta megerősíteni lapunknak, azonban időpontot, helyszínt és témákat egyelőre nem tudott mondani. Az viszont biztos – közölte –, hogy a szervezet részéről ő találkozik majd az amerikai külügyminiszterrel. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter látogatásáról is kapott kérdést a kancellárminiszter a tegnapi kormányinfón, például arról, hogy nem csak magyar kormánytagokkal, hanem a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Társaság A Szabadságjogokért képviselőivel is találkozik a tengerentúli politikus. – Abban nincs meglepő, ha egy amerikai politikus, Amerikából pénzelt szervezetekkel találkozik – reagált Gulyás Gergely.
Frissítve: 2019.02.09 07:00

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00