Megszívatták az egyetemista kismamákat - pedig állítólag idehaza és Amerikában is "ámulnak" a magyar családpolitikán

Publikálás dátuma
2019.02.09 11:06

Fotó: kormany.hu/ Botár Gegely
Ha a felmérések adatait, vagy épp Orbán Viktor vasárnap esedékes évértékelőjének felvezetését nézzük, látszólag minden rendben (lesz) a magyar családtámogatási rendszerrel. Csak az a fránya valóság ne lenne...
Novák Katalin Washingtonban járt, ahol republikánus törvényhozókkal, valamint az amerikai Egészségügy és Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi igazgatójával folytatott megbeszéléseket a két ország családpolitikai kérdésekben való esetleges együttműködéséről. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta, tárgyalópartnerei "nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar családpolitika iránt, elismeréssel adóztak az értékalapú rendszernek."

Novák kiemelte, márciusban egy washingtoni konferencián részletesen is ismertetik majd, Magyarország milyen módokon igyekszik támogatni a családokat és a gyermekvállalást, vagy, hogy a családi értékek miként jelennek meg a hazai oktatásban.

Ezt a - lássuk be, nem túl izgalmas - hírt csak azért idéztük, mert a fentiek tükrében még abszurdabbá válik az a történet, amely arról szól, hogyan szúr ki a honi rendszer azokkal, akik hitelt adva a "mindent megteszünk a családokért" szólamoknak egyetemistaként is gyermeket vállalnak - hogy aztán a várt segítség helyett - szinte - semmit ne kapjanak.
"Miután egész évben arról volt szó, hogy mindent megtesznek a családokért, és biztatják az egyetemista fiatalokat is a családvállalásra, nem értem, engem miért diszkriminálnak. Hogy lehet az, hogy valaki évekig tanul a felsőoktatásban, családot alapít, és várja az államtól a megígért segítséget, de ehelyett csak egy nagy pofont kap, semmi mást?"
-így indul a 24.hu egyik olvasójának keserű levele, amely még a 2018-as "Családok éve" kálváriáját meséli el.
A cikkből kiderül, Biankának szeptemberben egyetemistaként született gyermeke, ezt követően be is adta a szükséges papírokat az anyasági támogatáshoz, a családi pótlékhoz, a csecsemőgondozási díjhoz (csed) és a diplomás gyedhez. Ezek közül csak az anyasági támogatást (egyszeri juttatás, az öregségi nyugdíjminimum 225 százaléka, azaz 64125 forint), és a családi pótlékot (havi 12200 forint) kapta meg.
Amúgy mindkét összeg 2008 óta változatlan, vagyis az Orbán-kormány - újbóli - hatalomra kerülése óta egyszer sem emelt rajtuk, pedig azóta egy Családok évén is túl vagyunk...
A csedet nem kapta meg és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) arról tájékoztatta, hogy a gyermek kétéves koráig diplomás gyedre se számítson, legfeljebb gyesre. Ami nagyon nem mindegy, hiszen havi több mint 52 ezer forint a különbség: a gyes összege nettó 25650 forint, a diplomás gyedé pedig idén nettó 78225 forint.

A portál igyekezett utánajárni a dolgoknak, és a Magyar Államkincstár (MÁK) válaszai nyomán arra jutott, hogy
egy "apró betűs rész" miatt a csed valóban nem jár a tanuló kismamáknak, viszont a diplomás gyedre jogosult lenne az olvasójuk, hiába állítja ennek ellenkezőjét a NEAK.
Ami a csedet, azaz a csecsemőgondozási díjat illeti, az úgynevezett "biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás", márpedig a tanulók, hallgatók a törvény szerint ugyan egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (azaz társadalombiztosítási jogviszonyuk rendezett), ez mégsem egyenlő azzal, hogy biztosítottak. A csedet így csak azok kaphatják, akik a gyermekük születését megelőző 2 évben legalább 185 napot munkaviszonyban töltöttek, azaz ebből a körből az egyetemi tanulmányaik alatt, vagy röviddel azután szülő kismamák kiesnek.

A 24.hu olvasójának története a diplomás gyednél kezd igazán érdekes lenni, hiszen az egészségbiztosítási alap (NEAK) ezt két indokkal is megtagadta tőle - a MÁK mostani tájékoztatása szerint jogtalanul. A NEAK ugyanis először azt mondta, a diplomás gyedet csak magyar nyelvű képzésben résztvevők kaphatják (Bianka a tanulmányai nagy részét angol nyelven végezte), de kiderült, az egészségbiztosítási törvényben az áll, csak a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés jelent kizáró tényezőt, így ebben a konkrét esetben nem lehetne megtagadni a támogatás folyósítását.

Mint ahogy a NEAK által felhozott másik érvet, jelesül, hogy aki csedre nem jogosult, az diplomás gyedet se kaphat, is cáfolta a MÁK, azt egyszerűen "téves információnak" titulálva.
Nagy kérdés, hogyan fordulhat elő, hogy a gyermeket vállalók támogatásaiban illetékes egészségbiztosítási alap rosszul tudja, rosszul értelmezi a jogszabályokat, és így utasít el kérelmeket.
Ahogy a 24.hu cikke is megjegyzi, ha Bianka nem elég agilis, simán bukta volna a diplomás gyedet is. És alighanem sokan jártak már hasonló cipőben, akik így a portál számításai szerint durván egymillió forintot veszthettek másfél év alatt.

Mindezt tehát többek közt a Családok évében. Talán nem tévedünk, ha azt írjuk, aligha ez az, amire - Novák Katalin fenti szavaira emlékezve - még Amerikában is elismerősen csettintenek. Ezek után pedig külön érdekes, mi hangzik majd el Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelőjének, amelynek középpontjában a Magyar Nemzet szerint a családok védelme áll majd. Az Index a kormányközeli médiumok értesülései között szemezgetve, illetve a közelmúltbeli nemzeti konzultáció kérdéseiből következtetve olyan intézkedéseket vizionál, mint:
  • 5-10 millió forintos, „kamatmentes életkezdési kölcsönt" kapnának a fiatal házaspárok
  • a háromgyerekes anyák egész életükre mentesülhetnek a jövedelemadó-fizetés alól
  • bevezetnék a „főállású anyaság” intézményét, ami valószínűleg a négy vagy annál több gyereket nevelő anyákra lenne érvényes
  • valamilyen új formában támogatnák a gyereküket nevelő nők munkába állását, ami jelentheti az atipikus foglalkoztatási formák támogatását, a kisgyerekes anyákat fölvevő cégek adókedvezményét vagy támogatását
  • több támogatást adnának a beteg gyermeküket nevelőknek
  • és ezzel párhuzamosan kétharmadosra változtatnák a családtámogatásokra vonatkozó törvényeket, hogy azokat egy nem fideszes kormány a jövőben ne tudja egyszerűen visszavonni
A portál szerint ugyanakkor kevésbé várható, hogy az állam olyan nagy rendszerek átalakításával próbálja elérni a kormányzati kommunikáció számára oly hangsúlyos demográfiai trendfordulatot, mint az oktatás és az egészségügy - pedig kutatások szerint mindkettő nagyon sokat számítana.

Tízből nyolc ember támogatja... pontosan mit is?

Alighanem Orbán Viktor vasárnap esedékes, a hírek szerint családpolitikát is jócskán érintő évértékelője miatt került elő most a Nézőpont Intézet 2018. novemberében végzett kutatása, amely szerint 10-ből 8 megkérdezett jó döntésnek tartja a családok kiemelt támogatását. Az MTI által közölt felmérés adatai szerint a családpolitika központba állításával (81 százalék), a csokkal (68 százalék) és a családoknak juttatott több támogatással (69 százalék) is túlnyomó többséggel egyetértenek az emberek. Arról, hogy egész pontosan hogy szóltak a kérdések, amelyek alapján 10-ből 8 ember támogatja a kormány családpolitikáját, a távirati iroda már nem tett említést.

Frissítve: 2019.02.09 11:11

Megijedhetett egy népszavazástól a keszthelyi Fidesz, inkább nem dolgoznak Tiborczék keze alá

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:41
Illusztráció
Fotó: Népszava
Mégsem lesz Keszthelyen kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, bár ezzel a Mészáros és Tiborcz-féle érdekeltségek jártak volna jól.
Keszthelyen mégsem lesz kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, a képviselő-testület ugyanis csütörtök esti ülésén visszavonta az erről szóló határozatát, miközben helyi politikusokra és meg nem nevezett befektetőkre mutogatnak. A helyiek szerint arról van szó, hogy a kormánypárti képviselők megijedtek, hogy egy helyi népszavazás mindent elsöpör - írja a hvg.hu.  Az ügy előzménye, hogy a helyi képviselő-testület az év elején úgy döntött, kiemelt fejlesztési területté nyilvánítja a városban a vízparti részeket. A helyi építési szabályzatot soron kívül, januárban módosították: növelték a beépíthetőséget, módosították az építési magasságot, és eltervezték, hogy rendezik a Hullám és a Balaton szállók környékét.

Buzgalmuk a NER csillagainak kedvezett

Rohamtempóban dolgoztak, hogy még a Balaton-törvény márciusi életbe lépése előtt kedvezzenek a befektetőknek. Az új jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése után sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet már növelni, márpedig a polgármester szerint az építkezésekre nagy szüksége van a városnak, mivel a 18 éven felüli turisták által befizetett idegenforgalmi adóból tavaly mindössze 78 millió forint folyt be Keszthelyen, míg Siófokon és Balatonfüreden ez az összeg megközelítette a 400 milliót. Ruzsics Ferenc korábban úgy érvelt, „a város pénzügyi adottságai nem teszik lehetővé, hogy ilyen nagy értékű ingatlant vásároljon, felújítson és önerőből üzemeltessen”. 
Ruzsics szerint azért kellett a korábbi szabályozást módosítani, hogy így ösztönözzék a Balaton és a Hullám Szálló mielőbbi felújítását és hasznosítását. Előbbi 2016-ban Mészáros Lőrinc tőzsdei cégéé, a Konzumé lett, utóbbit a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég vette meg, amelynek meghatározó részvényese volt Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST.
A befektetők azonban könnyen hoppon maradhatnak, a január 18-án elfogadott határozatot ugyanis a képviselő-testület április 25-i esti ülésén visszavonták. A napirendi pontok között ez volt a tizenkettedik, a „Keszthely, Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának felülvizsgálata” címet viselte, az előterjesztő Nagy Bálint alpolgármester volt. Indítványában azt írta, hogy mivel bizonyos helyi politikai csoportok tevékenysége a lakók és a városba befektetni szándékozók körében is jelentős félretájékoztatás veszélyét vonhatja maga után, mérlegelve azt, hogy a fenti határidők csökkentése a beruházások megvalósulása során nem jár jelentős időbeni előnnyel, valamint Keszthely teljes közigazgatási területére vonatkozóan a településfejlesztési és településrendezési eszközök felülvizsgálat alatt állnak, ezért javaslom a Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának megszüntetését. -bár azt Nagy kérdésre válaszolva sem árulta el, milyen politikai csoportok milyen félretájékoztatására gondol. A képviselők végül egyhangúlag, 10 szavazattal elfogadták a javaslatot, a keszthelyi vízparti terület elvesztette kiemelt fejlesztési státuszát, az önkormányzat mégsem segít az építkezőknek. Hogy miből futja majd fejlesztésre, és honnan folyik be több adó a város kasszájába, nem tudni. Az a most megszavazott előterjesztésben is benne van, hogy „a döntés eredeti szándéka a város beruházásainak elősegítése volt az önkormányzat jövőbeni fejlesztései érdekében”.  

Szállodák, kikötők estek ki a fejlesztési pixisből

Az új szabályozás két területet érintett, illetve érintett volna: az egyik a kikötő, ahol meghagyták a 10 százalékos beépíthetőséget, az építménymagasságot viszont 4,5 méterről 7,5-re növelték, a polgármester szerint így segítették volna az utóbbi pár évben egyre jobban működő kikötő fejlesztési lehetőségeit”. A kikötőt 2014 decemberében vette meg a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft., amely akkor még Tiborcz István tulajdonában állt. A másik, módosítással érintett területre esik • a Balaton hotel, • a Hullám Szálló, • a Pavilonsor, • a Balaton-parti focipálya. A mólónál, a lerobbant Balaton szálló területén 30-ról 50 százalékra növelték a maximális beépíthetőséget a januári döntéssel, akárcsak a Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó, a Balaton szállóhoz hasonlóan rossz állapotban lévő Hullámnál. A változások érintettek egy keszthelyi sportpályát is: ennek a beépíthetősége is 50 százalék lett, és ide is szállodát képzeltek. Kiemelt fejlesztési terület lett volna a Helikon Hotelé is. A szállót tavaly, a szezon végén bezárták, azt ígérték, ősszel felújítják. Ottjártunkkor nem úgy tűnt, hogy a környék legnagyobb, a szocialista tömegturizmust idéző szállodája idén nyárra elkészülne.  

Egy népszavazás betett volna a városvezetésnek

A városban többen azt feltételezik, az önkormányzat megijedt attól, hogy a fejlesztések kapcsán tervezett helyi népszavazási kezdeményezés a kormánypárti városvezetés számára kedvezőtlen eredménnyel zárul. Akarja-e Ön, hogy Keszthely Balaton-parti területei kiemelt fejlesztési területnek minősüljenek? – ezzel a kérdéssel nyújtott be ugyanis helyi népszavazási kezdeményezést a tavalyi parlamenti választás után megszűnt Együtt volt elnökségi tagja, Molnár Tibor. A kérdést a helyi választási iroda jóváhagyta, az aláírásgyűjtés a jövő héten kezdődött volna. 

Nincsenek összhangban a célok, a források és a lehetőségek a Corvinus átalakításánál

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:40

Fotó: Népszava
Legfeljebb régiós, nem pedig európai vagy világszintű javulást lehet elérni a fenntartóváltással. Az állami után most gazdasági függés jöhet.
A Mol-vezér kinevezése egyértelmű lépés abba az irányba, hogy a kormány az üzleti-gazdasági szféra szolgálatába állítsa a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) – értékelte lapunknak a BCE egyik oktatója Palkovics László szerdai bejelentését. Az innovációs miniszter Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel annak a kuratóriumnak a vezetésére, amely júliustól fogja irányítani az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemet. A Maecenas Universitas Corvini Alapítvány ötfős kuratóriumának tagja lesz (Chikán Attila egykori és Lánczi András jelenlegi rektor mellett) Csák János, a Mol-csoport korábbi elnöke és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója is. A bejelentés az egyetemi közösségen belül felerősítette azokat a korábbi aggodalmakat, amelyek szerint a társadalomtudományi képzések háttérbe szorulnak, a Corvinus idővel egyfajta üzleti egyetemmé válik. Forrásunk szerint az, hogy ne ebbe az irányba induljanak a folyamatok, egyedül Lánczi András érdekérvényesítő erején múlik. A rektor továbbra is kitart amellett, hogy a Corvinus tudományegyetem, ne pedig „business school” legyen. A szaktárca azt várja az átalakítástól, hogy a közvetlen állami fenntartás megszüntetésével olyan adminisztrációs korlátoktól szabadul meg az egyetem, amelyek „a hatékony fejlődés útjában állnak”. A kitűzött célok elérése azonban még az alapítványi fenntartással is kétséges. A kormány azt szeretné, ha a Corvinus 2030-ra Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerülne, ám az intézmény gazdasági helyzetét jól ismerő forrásunk szerint erre nem lesznek elegendőek az alapítvány számára juttatott források. Az alapítvány alapító vagyona a Mol Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje, ezek összértéke mintegy 380 milliárd forint. A tervek szerint a részvények osztalékhozama – ami jelenleg mintegy 13,5 milliárd forintot tesz ki – fordítható majd az egyetem céljainak megvalósítására. – Ennyi pénzből legfeljebb regionális szinten lehet láthatóbbá tenni az egyetemet, de még ezt sem lesz könnyű elérni. A célok, a források és a lehetőségek nincsenek összhangban – fogalmazott egyik forrásunk. Növelni akarják például a külföldi oktatók arányát, ám ők nyilvánvalóan nem fognak idejönni a magyar bérekért. Az viszont komoly bérfeszültséget generálna, ha egy külföldi oktatónak négyszer-ötször annyi pénzt ajánlanának, mint egy magyarnak. A Corvinus egy másik elismert professzora úgy nyilatkozott: az alapítványi fenntartással még így is több lehetősége lesz az egyetemnek. Arra a kérdésünkre, ugyanezeket a célokat az eddigi, állami fenntartás keretei között nem lehetett-e volna kitűzni, úgy válaszolt: de igen. "Úgy viszont a megvalósítás sokkal „macerásabb” lett volna, ugyanis nemcsak egy egyetemet, hanem az egész állami felsőoktatást kellett volna fejleszteni", fogalmazott. Szerinte az alapítványi működésre vannak jó nemzetközi példák – például a finn Aalto Egyetemet is közalapítvány tartja fenn. Igaz, ott nincs tandíj, míg a Corvinuson a fizetős hallgatók arányának növelését tervezik. Továbbá a központi költségvetés jelentős részét ott továbbra is a finn állam biztosítja, ami nem okoz akkora bizonytalanságot, mint egy részvénycsomag. A Corvinus ezután sem szórhatja két kézzel a pénzt, muszáj lesz takarékoskodnia annak érdekében, hogy egy, a 2008-ashoz hasonló gazdasági válság esetén nagyobb gondok nélkül működhessen tovább, és a részvényekkel együtt ne dőljön be maga az egyetem is.
Frissítve: 2019.04.26 07:40