Megszívatták az egyetemista kismamákat - pedig állítólag idehaza és Amerikában is "ámulnak" a magyar családpolitikán

Publikálás dátuma
2019.02.09 11:06

Fotó: kormany.hu/ Botár Gegely
Ha a felmérések adatait, vagy épp Orbán Viktor vasárnap esedékes évértékelőjének felvezetését nézzük, látszólag minden rendben (lesz) a magyar családtámogatási rendszerrel. Csak az a fránya valóság ne lenne...
Novák Katalin Washingtonban járt, ahol republikánus törvényhozókkal, valamint az amerikai Egészségügy és Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi igazgatójával folytatott megbeszéléseket a két ország családpolitikai kérdésekben való esetleges együttműködéséről. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta, tárgyalópartnerei "nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar családpolitika iránt, elismeréssel adóztak az értékalapú rendszernek."

Novák kiemelte, márciusban egy washingtoni konferencián részletesen is ismertetik majd, Magyarország milyen módokon igyekszik támogatni a családokat és a gyermekvállalást, vagy, hogy a családi értékek miként jelennek meg a hazai oktatásban.

Ezt a - lássuk be, nem túl izgalmas - hírt csak azért idéztük, mert a fentiek tükrében még abszurdabbá válik az a történet, amely arról szól, hogyan szúr ki a honi rendszer azokkal, akik hitelt adva a "mindent megteszünk a családokért" szólamoknak egyetemistaként is gyermeket vállalnak - hogy aztán a várt segítség helyett - szinte - semmit ne kapjanak.
"Miután egész évben arról volt szó, hogy mindent megtesznek a családokért, és biztatják az egyetemista fiatalokat is a családvállalásra, nem értem, engem miért diszkriminálnak. Hogy lehet az, hogy valaki évekig tanul a felsőoktatásban, családot alapít, és várja az államtól a megígért segítséget, de ehelyett csak egy nagy pofont kap, semmi mást?"
-így indul a 24.hu egyik olvasójának keserű levele, amely még a 2018-as "Családok éve" kálváriáját meséli el.
A cikkből kiderül, Biankának szeptemberben egyetemistaként született gyermeke, ezt követően be is adta a szükséges papírokat az anyasági támogatáshoz, a családi pótlékhoz, a csecsemőgondozási díjhoz (csed) és a diplomás gyedhez. Ezek közül csak az anyasági támogatást (egyszeri juttatás, az öregségi nyugdíjminimum 225 százaléka, azaz 64125 forint), és a családi pótlékot (havi 12200 forint) kapta meg.
Amúgy mindkét összeg 2008 óta változatlan, vagyis az Orbán-kormány - újbóli - hatalomra kerülése óta egyszer sem emelt rajtuk, pedig azóta egy Családok évén is túl vagyunk...
A csedet nem kapta meg és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) arról tájékoztatta, hogy a gyermek kétéves koráig diplomás gyedre se számítson, legfeljebb gyesre. Ami nagyon nem mindegy, hiszen havi több mint 52 ezer forint a különbség: a gyes összege nettó 25650 forint, a diplomás gyedé pedig idén nettó 78225 forint.

A portál igyekezett utánajárni a dolgoknak, és a Magyar Államkincstár (MÁK) válaszai nyomán arra jutott, hogy
egy "apró betűs rész" miatt a csed valóban nem jár a tanuló kismamáknak, viszont a diplomás gyedre jogosult lenne az olvasójuk, hiába állítja ennek ellenkezőjét a NEAK.
Ami a csedet, azaz a csecsemőgondozási díjat illeti, az úgynevezett "biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás", márpedig a tanulók, hallgatók a törvény szerint ugyan egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (azaz társadalombiztosítási jogviszonyuk rendezett), ez mégsem egyenlő azzal, hogy biztosítottak. A csedet így csak azok kaphatják, akik a gyermekük születését megelőző 2 évben legalább 185 napot munkaviszonyban töltöttek, azaz ebből a körből az egyetemi tanulmányaik alatt, vagy röviddel azután szülő kismamák kiesnek.

A 24.hu olvasójának története a diplomás gyednél kezd igazán érdekes lenni, hiszen az egészségbiztosítási alap (NEAK) ezt két indokkal is megtagadta tőle - a MÁK mostani tájékoztatása szerint jogtalanul. A NEAK ugyanis először azt mondta, a diplomás gyedet csak magyar nyelvű képzésben résztvevők kaphatják (Bianka a tanulmányai nagy részét angol nyelven végezte), de kiderült, az egészségbiztosítási törvényben az áll, csak a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés jelent kizáró tényezőt, így ebben a konkrét esetben nem lehetne megtagadni a támogatás folyósítását.

Mint ahogy a NEAK által felhozott másik érvet, jelesül, hogy aki csedre nem jogosult, az diplomás gyedet se kaphat, is cáfolta a MÁK, azt egyszerűen "téves információnak" titulálva.
Nagy kérdés, hogyan fordulhat elő, hogy a gyermeket vállalók támogatásaiban illetékes egészségbiztosítási alap rosszul tudja, rosszul értelmezi a jogszabályokat, és így utasít el kérelmeket.
Ahogy a 24.hu cikke is megjegyzi, ha Bianka nem elég agilis, simán bukta volna a diplomás gyedet is. És alighanem sokan jártak már hasonló cipőben, akik így a portál számításai szerint durván egymillió forintot veszthettek másfél év alatt.

Mindezt tehát többek közt a Családok évében. Talán nem tévedünk, ha azt írjuk, aligha ez az, amire - Novák Katalin fenti szavaira emlékezve - még Amerikában is elismerősen csettintenek. Ezek után pedig külön érdekes, mi hangzik majd el Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelőjének, amelynek középpontjában a Magyar Nemzet szerint a családok védelme áll majd. Az Index a kormányközeli médiumok értesülései között szemezgetve, illetve a közelmúltbeli nemzeti konzultáció kérdéseiből következtetve olyan intézkedéseket vizionál, mint:
  • 5-10 millió forintos, „kamatmentes életkezdési kölcsönt" kapnának a fiatal házaspárok
  • a háromgyerekes anyák egész életükre mentesülhetnek a jövedelemadó-fizetés alól
  • bevezetnék a „főállású anyaság” intézményét, ami valószínűleg a négy vagy annál több gyereket nevelő anyákra lenne érvényes
  • valamilyen új formában támogatnák a gyereküket nevelő nők munkába állását, ami jelentheti az atipikus foglalkoztatási formák támogatását, a kisgyerekes anyákat fölvevő cégek adókedvezményét vagy támogatását
  • több támogatást adnának a beteg gyermeküket nevelőknek
  • és ezzel párhuzamosan kétharmadosra változtatnák a családtámogatásokra vonatkozó törvényeket, hogy azokat egy nem fideszes kormány a jövőben ne tudja egyszerűen visszavonni
A portál szerint ugyanakkor kevésbé várható, hogy az állam olyan nagy rendszerek átalakításával próbálja elérni a kormányzati kommunikáció számára oly hangsúlyos demográfiai trendfordulatot, mint az oktatás és az egészségügy - pedig kutatások szerint mindkettő nagyon sokat számítana.

Tízből nyolc ember támogatja... pontosan mit is?

Alighanem Orbán Viktor vasárnap esedékes, a hírek szerint családpolitikát is jócskán érintő évértékelője miatt került elő most a Nézőpont Intézet 2018. novemberében végzett kutatása, amely szerint 10-ből 8 megkérdezett jó döntésnek tartja a családok kiemelt támogatását. Az MTI által közölt felmérés adatai szerint a családpolitika központba állításával (81 százalék), a csokkal (68 százalék) és a családoknak juttatott több támogatással (69 százalék) is túlnyomó többséggel egyetértenek az emberek. Arról, hogy egész pontosan hogy szóltak a kérdések, amelyek alapján 10-ből 8 ember támogatja a kormány családpolitikáját, a távirati iroda már nem tett említést.

Frissítve: 2019.02.09 11:11

Elnököt választ a szakszervezeti szövetség

Publikálás dátuma
2019.02.20 08:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Három jelölt verseng a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöki székéért a tömörülés csütörtöki tisztújító kongresszusán.
Bár az utóbbi három hónapban a rabszolgatörvény miatt kialakult tiltakozáshullám egyik mozgatója volt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a konföderáció minden vezetője tisztában van azzal, hogy megújulásra szorul a teljes hazai szakszervezeti mozgalom. Ez olvasható ki a legnagyobb érdekvédelmi tömörülés elnöki székére pályázó három jelölt programjából, amit az Új Egyenlőség online folyóirat oldalán hoztak nyilvánosságra. Herczegh Mária, a szövetség női tagozatának vezetője, a három jelölt egyike úgy látja, a belső szervezeti gondokról folytatott nyílt vita után lehet és kell a jövőről beszélni. Váltásra van szükség, mert más lett a munkahelyi, a politikai és a munkaerő-piaci környezet is, de a szakszervezetek a régi struktúrában gondolkodnak – indokolja, hogy miért kell korszerű szervezetet, döntéshozatali mechanizmust és minden tagszervezet számára egyenlő részvételi lehetőséget kínálni, a mainál nagyobb nyilvánossággal, és több képzéssel, új arculattal, új online felülettel, több közös élménnyel a tagoknak. Kordás László, a szövetség jelenlegi elnöke alapvetőnek tartja a szakszervezeteket őskövületként értékelő társadalomkép megváltoztatását. Szerinte a munkaerőhiányos időszak lehetőséget ad a váltásra, a negyedik ipari forradalom pedig sürgeti a lépést. Nyitni akar azok felé, akik vagy olyan munkahelyen dolgoznak, ahol nincs szakszervezet, vagy otthonról végzik a munkájukat. Keresné a kapcsolatot a szolidaritási háló építésében más civil szervezetekkel, rugalmasabb döntéshozatali rendszer mellett folytatná a MASZSZ-nak a közéleti napirendet meghatározó lépéseit, a nyilvános szerepléseket megosztaná a legfontosabb kérdések „ügygondnokaival." Pályázata végén úgy fogalmaz: „a szakszervezeti mozgalom válaszúthoz érkezett, vagy a korábbiaknál kritikusabbak és harciasabbak leszünk vagy szemlélődőként felaprózódunk és asszisztálunk a munkavállalók jogainak csökkentéséhez. Székely Tamás, a MASZSZ eddigi alelnöke reformprogramnak nevezi saját terveit. Egyrészt szervezeti átalakítást sürget az elnök és elnökség feletti hatékonyabb kontroll kialakítására, az adatokhoz való hozzáférés növelésére, egy a mainál világosabb felügyeleti rendszer kialakítására, szigorítaná a költségvetési fegyelmet, újabb vagyonkatasztert csináltatna. Egyben kommunikációs reformot hajtana végre, ismertető anyagokat készítene, átalakítaná a szervezet online felületét, konzultációs fórumot működtetne nem csak a tagok számára, új szakmákat és több fiatalt vonna be a szervezetbe. Munkacsoportot hozna létre a robotizáció hatásának szakszervezeti szempontú feltárására, közben interaktív ügyfélszolgálatot nyitna azok számára, akiket ez már ma is érint. Végül pedig pártsemlegességi kódexet alkotna a szövetségnek.
Frissítve: 2019.02.20 08:30

Brüsszel még vizsgálja a fideszes médiaholdingot

Publikálás dátuma
2019.02.20 08:18

Fotó: AFP/ SERGI REBOREDO / PICTURE ALLIANCE / DPA
További információra van szükségük, hogy eldöntsék, valóban erőfölényben van-e a KESMA a médiapiacon.
Az Európai Bizottság még vizsgálja a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) hatását – idézi a hvg.hu Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos válaszát, melyet Ujhelyi István kérdésére adott. Az MSZP EP-képviselője még tavaly kért tájékoztatást a Bizottságtól arról, hogy a „fideszes médiagólemmel, amely szembe megy minden európai értékkel”, mit tudnak kezdeni. A kormány stratégiai jelentőségűnek nyilvánította a KESMA létrehozását, így sem a Médiatanács, sem a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálja a kormányoldali médiumok egy alapítványba terelését. Ujhelyi szerint a „propagandagépezet” kikerült a magyarországi szabályozás alól, a tranzakció következtében túlzott befolyás összpontosul az Alapítvány kezében a médiapiacon, mely miatt szerinte a versenyjog, a médiapluralizmus illetve több európai alapjog is sérül. A biztos válaszában azt írta: tisztában vannak azzal, mi történt, ám pusztán a médiakoncentráció nem tartozik a Bizottság hatáskörébe, további információra van szükségük, hogy eldöntsék, valóban erőfölényben van-e a KESMA a médiapiacon. Azt ígérte, hogy továbbra is figyelemmel kísérik a helyzetet. 
Frissítve: 2019.02.20 08:30