Megszívatták az egyetemista kismamákat - pedig állítólag idehaza és Amerikában is "ámulnak" a magyar családpolitikán

Publikálás dátuma
2019.02.09. 11:06

Fotó: Botár Gegely / kormany.hu
Ha a felmérések adatait, vagy épp Orbán Viktor vasárnap esedékes évértékelőjének felvezetését nézzük, látszólag minden rendben (lesz) a magyar családtámogatási rendszerrel. Csak az a fránya valóság ne lenne...
Novák Katalin Washingtonban járt, ahol republikánus törvényhozókkal, valamint az amerikai Egészségügy és Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi igazgatójával folytatott megbeszéléseket a két ország családpolitikai kérdésekben való esetleges együttműködéséről. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta, tárgyalópartnerei "nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar családpolitika iránt, elismeréssel adóztak az értékalapú rendszernek."

Novák kiemelte, márciusban egy washingtoni konferencián részletesen is ismertetik majd, Magyarország milyen módokon igyekszik támogatni a családokat és a gyermekvállalást, vagy, hogy a családi értékek miként jelennek meg a hazai oktatásban.

Ezt a - lássuk be, nem túl izgalmas - hírt csak azért idéztük, mert a fentiek tükrében még abszurdabbá válik az a történet, amely arról szól, hogyan szúr ki a honi rendszer azokkal, akik hitelt adva a "mindent megteszünk a családokért" szólamoknak egyetemistaként is gyermeket vállalnak - hogy aztán a várt segítség helyett - szinte - semmit ne kapjanak.
"Miután egész évben arról volt szó, hogy mindent megtesznek a családokért, és biztatják az egyetemista fiatalokat is a családvállalásra, nem értem, engem miért diszkriminálnak. Hogy lehet az, hogy valaki évekig tanul a felsőoktatásban, családot alapít, és várja az államtól a megígért segítséget, de ehelyett csak egy nagy pofont kap, semmi mást?"

-így indul a 24.hu egyik olvasójának keserű levele, amely még a 2018-as "Családok éve" kálváriáját meséli el.

A cikkből kiderül, Biankának szeptemberben egyetemistaként született gyermeke, ezt követően be is adta a szükséges papírokat az anyasági támogatáshoz, a családi pótlékhoz, a csecsemőgondozási díjhoz (csed) és a diplomás gyedhez. Ezek közül csak az anyasági támogatást (egyszeri juttatás, az öregségi nyugdíjminimum 225 százaléka, azaz 64125 forint), és a családi pótlékot (havi 12200 forint) kapta meg.
Amúgy mindkét összeg 2008 óta változatlan, vagyis az Orbán-kormány - újbóli - hatalomra kerülése óta egyszer sem emelt rajtuk, pedig azóta egy Családok évén is túl vagyunk...

A csedet nem kapta meg és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) arról tájékoztatta, hogy a gyermek kétéves koráig diplomás gyedre se számítson, legfeljebb gyesre. Ami nagyon nem mindegy, hiszen havi több mint 52 ezer forint a különbség: a gyes összege nettó 25650 forint, a diplomás gyedé pedig idén nettó 78225 forint.

A portál igyekezett utánajárni a dolgoknak, és a Magyar Államkincstár (MÁK) válaszai nyomán arra jutott, hogy
egy "apró betűs rész" miatt a csed valóban nem jár a tanuló kismamáknak, viszont a diplomás gyedre jogosult lenne az olvasójuk, hiába állítja ennek ellenkezőjét a NEAK.

Ami a csedet, azaz a csecsemőgondozási díjat illeti, az úgynevezett "biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás", márpedig a tanulók, hallgatók a törvény szerint ugyan egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (azaz társadalombiztosítási jogviszonyuk rendezett), ez mégsem egyenlő azzal, hogy biztosítottak. A csedet így csak azok kaphatják, akik a gyermekük születését megelőző 2 évben legalább 185 napot munkaviszonyban töltöttek, azaz ebből a körből az egyetemi tanulmányaik alatt, vagy röviddel azután szülő kismamák kiesnek.

A 24.hu olvasójának története a diplomás gyednél kezd igazán érdekes lenni, hiszen az egészségbiztosítási alap (NEAK) ezt két indokkal is megtagadta tőle - a MÁK mostani tájékoztatása szerint jogtalanul. A NEAK ugyanis először azt mondta, a diplomás gyedet csak magyar nyelvű képzésben résztvevők kaphatják (Bianka a tanulmányai nagy részét angol nyelven végezte), de kiderült, az egészségbiztosítási törvényben az áll, csak a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés jelent kizáró tényezőt, így ebben a konkrét esetben nem lehetne megtagadni a támogatás folyósítását.

Mint ahogy a NEAK által felhozott másik érvet, jelesül, hogy aki csedre nem jogosult, az diplomás gyedet se kaphat, is cáfolta a MÁK, azt egyszerűen "téves információnak" titulálva.
Nagy kérdés, hogyan fordulhat elő, hogy a gyermeket vállalók támogatásaiban illetékes egészségbiztosítási alap rosszul tudja, rosszul értelmezi a jogszabályokat, és így utasít el kérelmeket.

Ahogy a 24.hu cikke is megjegyzi, ha Bianka nem elég agilis, simán bukta volna a diplomás gyedet is. És alighanem sokan jártak már hasonló cipőben, akik így a portál számításai szerint durván egymillió forintot veszthettek másfél év alatt.

Mindezt tehát többek közt a Családok évében. Talán nem tévedünk, ha azt írjuk, aligha ez az, amire - Novák Katalin fenti szavaira emlékezve - még Amerikában is elismerősen csettintenek. Ezek után pedig külön érdekes, mi hangzik majd el Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelőjének, amelynek középpontjában a Magyar Nemzet szerint a családok védelme áll majd. Az Index a kormányközeli médiumok értesülései között szemezgetve, illetve a közelmúltbeli nemzeti konzultáció kérdéseiből következtetve olyan intézkedéseket vizionál, mint:
  • 5-10 millió forintos, „kamatmentes életkezdési kölcsönt" kapnának a fiatal házaspárok
  • a háromgyerekes anyák egész életükre mentesülhetnek a jövedelemadó-fizetés alól
  • bevezetnék a „főállású anyaság” intézményét, ami valószínűleg a négy vagy annál több gyereket nevelő anyákra lenne érvényes
  • valamilyen új formában támogatnák a gyereküket nevelő nők munkába állását, ami jelentheti az atipikus foglalkoztatási formák támogatását, a kisgyerekes anyákat fölvevő cégek adókedvezményét vagy támogatását
  • több támogatást adnának a beteg gyermeküket nevelőknek
  • és ezzel párhuzamosan kétharmadosra változtatnák a családtámogatásokra vonatkozó törvényeket, hogy azokat egy nem fideszes kormány a jövőben ne tudja egyszerűen visszavonni
A portál szerint ugyanakkor kevésbé várható, hogy az állam olyan nagy rendszerek átalakításával próbálja elérni a kormányzati kommunikáció számára oly hangsúlyos demográfiai trendfordulatot, mint az oktatás és az egészségügy - pedig kutatások szerint mindkettő nagyon sokat számítana.

Tízből nyolc ember támogatja... pontosan mit is?

Alighanem Orbán Viktor vasárnap esedékes, a hírek szerint családpolitikát is jócskán érintő évértékelője miatt került elő most a Nézőpont Intézet 2018. novemberében végzett kutatása, amely szerint 10-ből 8 megkérdezett jó döntésnek tartja a családok kiemelt támogatását. Az MTI által közölt felmérés adatai szerint a családpolitika központba állításával (81 százalék), a csokkal (68 százalék) és a családoknak juttatott több támogatással (69 százalék) is túlnyomó többséggel egyetértenek az emberek. Arról, hogy egész pontosan hogy szóltak a kérdések, amelyek alapján 10-ből 8 ember támogatja a kormány családpolitikáját, a távirati iroda már nem tett említést.

Frissítve: 2019.02.09. 11:11

Titkos favoritok és fényre kilépő jelöltek

Publikálás dátuma
2019.02.09. 11:00
Egerben tényként kezelik, hogy Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője száll ringbe az ellenzék közös jelöltjeként
Fotó: Népszava
Egyértelmű, hogy összefogással legyőzhetőek a kormánypártok – jelentette ki lapunknak Kész Zoltán, aki az előző parlamenti ciklusban ennek bizonyítékát is adta, hiszen időközi parlamenti választáson ellenzéki összefogással nyert a Fidesz-KDNP-s jelölttel szemben. Ennek érdekében tavaly novemberben létrehozták a Most Egyesületet, csütörtökön pedig kezdeményezték egy ellenzéki kerekasztal megalakítását.
Veszprémet – Békéscsaba, Eger, Érd, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Szekszárd és Szombathely mellett – „billegő” városnak tartja a Republikon nemrég készült, először a HVG-ben közzétett tanulmánya. A felmérés szerint Debrecen, Győr, Kecskemét, Sopron, Székesfehérvár és Zalaegerszeg esetében a Fidesz-KDNP felé lejt a pálya, míg Dunaújváros, Miskolc, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szolnok és Tatabánya esélyes lesz egy közös ellenzéki polgármesterjelölt számára. A helyiek számára némi meglepetés volt a billegő városok között Kaposvár, a megnyerhető csapatban pedig Szolnok neve. Előbbiben utoljára egyéni körzetben 2002-ben nyert nem Fidesz-KDNP-s jelölt – akkor is egy független -, míg Szita Károly 1994 óta kirobbanthatatlan a polgármesteri székből. Még a Krakus-ügy, vagyis vélt-valós ügynökmúltjának napvilágra kerülése után is 66 százalékkal győzött. A tavaly áprilisi választásokon viszont csak 42,3 százalékot kapott a városban a Fidesz-KDNP, azaz elvileg az ellenzéknek lehet esélye. Nem véletlen, hogy a városban elterjedt – bár erről hivatalos bejelentés még nem hangzott el –, hogy az MSZP, a DK, az LMP, a Jobbik és a Momentum közös képviselőjelölteket állít, s polgármester-jelöltként is csak egyvalaki áll majd csatasorba Szita Károly ellen. Szolnokon hasonló a beágyazottsága a fideszes Szalay Ferencnek, akit információink szerint újra csatasorba küld a pártja, bár visszavonulásáról is szóltak hírek korábban: ez azt sejteti, hogy kormánypárt nem talált nála karizmatikusabb jelöltet. Ilyet egyelőre az ellenzéki oldalon sem sikerült „leakasztani a szögről”, így a helyiek szerint túlzott optimizmusnak tűnik Szolnokot a megnyerhető kategóriába sorolni. Debrecenben a baloldal kevéssé reménykedik győzelemben, főleg, mert a jelenlegi polgármester, a fideszes Papp László elfogadottsága még az ellenzéki szavazók körében is erős. – Rossz emlékeink vannak elődjéről, Kósa Lajosról, s az ő politikai vitakultúrájáról, mindenki megkönnyebbült amikor egy kiegyensúlyozottabb, az ellenzéki álláspontot is figyelembe vevő személyiség váltotta fel őt. Nehéz lesz megtalálni a kihívóját – mondta egy helyi baloldali politikus. Miskolcon viszont a Republikon elemzése és a helyiek szerint is erős eséllyel indul a polgármesteri székért az ellenzék közös jelöltje, bár hogy ki lesz, azt egyelőre nem árulta el lapunknak egyetlen helyi ellenzéki politikus sem. A DK-s Varga Gergő annyit mondott: ha az ellenzék összefogott volna a parlamenti választásokon, a számok szerint mind a két körzetet elviszik, így viszont mindkettőben fideszes nyert. Azt a hibát nem ismétlik meg újra, összefognak. Erejüket az is jelzi – tette hozzá -, hogy a kormányellenes tüntetésekre soha nem látott, több ezres tömeg gyűlt össze a borsodi városban. Miskolc egyébként nem könnyű dió a Fidesznek sem: az elmúlt két ciklust vivő Kriza Ákos fideszes polgármester köztudottan nem tartozik a párt belső köreihez, az utódjául állítólag kiszemelt jelöltet, Kiss János jelenlegi alpolgármestert pedig nem tartják fajsúlyos politikusnak a borsodi megyeszékhelyen.  
Van azonban, ahol már „kijött a fényre” a jelölt: Egerben például kész tényként kezelik, hogy Mirkóczki Ádám, a Jobbik itteni születésű országgyűlési képviselője száll ringbe az ellenzék közös jelöltjeként a várhatóan ismét újrainduló Fidesz-KDNP-s Habis László ellen. - Mirkóczkin nehéz lesz fogást találnia a kormánypártnak, nincsenek „ügyei”. Ráadásul a parlamenti választások eredményei szerint a Fidesz Egert elvesztette, Nyitrai Zsolt ugyanis Egerben kikapott a körzetben akkor képviselői mandátumért induló Mirkóczki Ádámtól – mondta a Népszavának Weil Zoltán politikai szakértő, aki szerint épp emiatt Egerben komoly esélye van a váltásnak.

Kopik a Fidesz kemény magja: legnagyobb arányban az értelmiségiek menekülnek

Publikálás dátuma
2019.02.09. 09:50

Fotó: Molnár Ádám
És a fővárosban is markánsan gyengül a kormánypárt pozíciója.
45-ről 38 százalékra esett vissza a Fidesz támogatottsága a szavazókorú népesség körében, 3 hónap alatt, azaz majdnem 600 ezer ember fordult el a kormánypárttól a Medián szerint. A közvéleménykutató cég vezetője az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, elég ritka az ilyen mérvű veszteség - ráadásul a kormánypárt főként Budapesten, illetve a diplomások körében kopott meg - utóbbiak között 22 százalékot esett a Fidesz. Hahn Endre szerint a számok azt jelzik: az értelmiség körében fokozódik a feszültség, többek között a lezárulni látszó CEU-ügy és az egyre durvuló MTA-ügyek miatt - illetve szerepet játszhat még a lemorzsolódásban a rabszolgatörvény átalakítása. (Utóbbinál fontos megjegyezni, hogy nem a közvetlen érintettség, hanem inkább a probléma átlátása, értelmezése okozhatja a népszerűségvesztést.) Egyelőre ebből a folyamatból más pártok nem profitálnak, a bizonytalan, pártnélküli szavazók aránya nőtt - ez azt jelentheti, hogy a Fidesz kemény magja erodálódott.
Szerző