Orbán beszédét az ellenzék is "értékeli": a Várban tüntettek a pártok

Publikálás dátuma
2019.02.10 16:19

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Ezernél több embert várnak az ellenzéki pártok és független képviselők közös demonstrációjára.
A tüntetésnek vége a Várban. Az összegyűlt legalább ezer fős tömeg a Lánchídon át az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) vonul, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületét is érintve.

Szolidaritás legyen a jelszó

Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők következtek utolsó felszólalóként, együtt állva a színpadra. A szavak után eljött a tettek ideje, kezdte Szél. Az évértékelő fideszesekhez hasonlította a tüntetőket: míg előbbiek sötét leplek mögé bújnak, a tüntetők nem félnek, és büszkén vonulnak zászlóikkal. Orbán hazudott a beteg gyermekeket nevelő családoknak, nem mondta el, hogy bedőlt Paks 2, se azt, hogy a propaganda TV-ből kirúgják az ellenzéket. Azt sem mondta el, hogy buta embereket akar Orbán, ezért űzte el a CEU-t is. Az MTA-t pedig a legnagyobb magyar alapította, és a legkisebb akarja sírba tenni. A rendszer szerinte akkor fog megremegni, ha együtt lesznek a pártzászlók, és mindenki kimondja, amit gondol. Polt Péter és Kövér László is számíthat még az ellenzék figyelmére, mondta még el Szél. Legyen a jelszó szolidaritás egymás iránt, illetve "egy mindenkiért, mindenki egyért", zárta beszédét.
Hadházy jó hírrel kezdte, mi szerint egy kormány-közeli médium igazat mondott: ő azért gyűjti az aláírásokat, mert Orbán Viktort börtönben akarja látni. Hősnek nevezte azt a több tízezer embert, akik gyűjtik az aláírásokat, és azokat, is akik aláírták, vagy alá fogják írni az íveket. Az MTVA szivárogtató munkatársának pedig egyenesen tapsot kért, csak úgy, mint a bajai Szabó Richárdnak, aki nem hagyta magát megfélemlíteni.

"Akarunk mi 1944-ben élni?"

V. Naszályi Márta következett, a Párbeszédtől. A magyar állam elővásárlási jogot vezetett be a budavári ingatlanokra, mondta, arról beszélve, hogy hogyan sajátítja ki a negyedet az Orbán-kormány. Az MTA egyévi költségvetésével hozták létre a Várkapitányságot is. Majd a kormány múltidéző terveire válaszul azt kérdezte: akarunk mi 1944-ben élni? Szerinte a fideszesek saját maguknak akarnak budavári luxuspalotákat építeni. Akarunk-e mi az 50 évvel ezelőtti Magyarországon élni, kérdezte válaszul arra is, hogy van, aki azzal védi a rabszolgatörvény miatti 6 napos munkahetet, hogy régen is ez volt. Szerinte a túlóratörvény a Fidesz elővásárlási joga az emberek jövőjére, akik viszont azért jöttek el tüntetni, hogy elmondják: a jövő az övék.

Vidéken még többen vannak

A Momentumot szóvivője, Nemes Balázs képviselte a demonstráción. Mindig csodálatos, amikor ennyi embert lát, mondta, mert mindig tudja ilyenkor: vidéken még többen vannak. Tegnap Szolnokon tüntetett, de a pécsieknek is nagy tapsot kért: már megvan az ottani független jelölt, Péterffy Attila. Majd a Várkert körüli kordonról beszélt: bukni fog Hoppál Péter és Révész Máriusz is, akik védelmükbe vették azt. Majd a kormány "álhírgyárosairól" beszélt, akik havi félmilliós fizetésért azon dolgoznak, hogy emberek életét tegyék tönkre. Majd az MTA-nak kért szolidaritást.

"Ti mikor láttátok a fideszeseket utoljára dolgozni?"

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó a rendőrökhöz fordulva kezdet beszédét: az Orbán-kormány nem fizeti a túlórájukat, de az ellenzék majd fogja. Majd Orbán "három gyerek, három szoba, négy kerék" szlogenjét idézve kijelentette, a kormányfőnek már nincs meg a négy kereke. Amíg Orbán a miniszterelnök, addig csak a hazájukat elhagyva van jövője a magyar gyerekeknek, mondta, majd rátért a rabszolgatörvényre is. Ha egy embernek hétből hat napot folyamatosan dolgoznia kell, mikor csináljon a hazának gyereket - tette fel a kérdést Kósa Lajosnak címezve. "Ti mikor láttátok a fideszeseket utoljára dolgozni" - kérdezte aztán a tüntetőktől. Végül Bangóné azt üzente Orbánnak, amit ő maga mondott korábban: "a kapitalisták azok, akik eladják nekünk a kötelet, amire majd felakasztjuk őket".

Demokráciát és európai Magyarországot

"Sziasztok, demokraták, kezdte beszédét Bősz Anett a Liberálisoktól. Szabadságunkat csak közös felelősségvállalás árán vásárolhatjuk meg, hangsúlyozta. Közösen kell kiállni, mondta. Szerinte az ellenzéket nem az Orbán iránti gyűlölet tartja össze, hanem az aggodalom az elesettekért és segíteni akarás. Aggódunk a nőkért, a romákért, a mozgásukban korlátozottakért, a meleg közösségekért, és mindenkiért, aki nem ért egyet Orbán Viktorral. Azért vagyunk most itt, hogy egy olyan országért küzdjünk, ahol nincs kirekesztés - fogalmazott. Demokráciát és európai Magyarországot követelve zárta beszédét Bősz.

A minimálbér még mindig 28 500 forint

Schmuck Erzsébet vette át a mikrofont, az LMP-től. A közvélemény-kutatások mutatják, hogy nem csak az Orbán-kormány fordult el az emberektől, de az emberek is tőle, mondta beszédében. "Orbán Viktor elveszítette a valóságérzékét" - tette hozzá, mivel míg növekvő bérekről és stabilitásról beszél a kormányfő, valójában egy összeszerelő ország lett Magyarországból, ahol a multikat támogató kormány folyamatosan szorítja lefelé a béreket. Nem beszélt Orbán se a rabszolgatörvényről, se a devizásokról, se a kilakoltatott családokról, folytatta. "Ma Magyarországon a minimálbér még mindig 28 500 forint" - mondta, hangsúlyozva, hogy míg százmilliárdok mennek el a sport-TAO-val például, a bérekre nincs néhány tízmilliárdja. Majd az EP-választások tétjéről beszélt Schmuck: ő olyan képviselőket akar látni Brüsszelben, akik az embereket képviselik, nem a multikat, és kiállnak a zöld értékek mellett a küszöbön álló klímakatasztrófa idején.

A Fidesz legfőbb partnere a közöny

A jobbikos Jakab Péter kapott következőként szót. Az elmúlt három évben tízezer magyar családot dobott az utcára Orbán, hangsúlyozta, míg Mészáros Lőrincet milliárdossá tette, így erkölcstanból bukott a kormányfő. 2010 óta stadionon kívül csak "őfelsége királysága" épült az országban, mondta. "Harcoljunk egy olyan államért, ami tisztességre épül, és nem lopásra" - folytatta. Jakab szerint Orbán csak két lehetőséget hagyott: megszokni vagy szökni. Ám a jelenlévők egy harmadikat választottak, és fellázadtak. A Fidesz legfőbb partnere nem a KDNP szerinte, hanem a közöny. "Ébredj, magyar" - skandálta a tömeg. Jakab a korrupció és a népbutítás elpusztítását ígérte, ami után ismét büszkén lehet majd magyarként élni.

"Éljen a negyedik magyar köztársaság"

A beszédeket Gréczy Zsolt DK-s képviselő kezdte. Kimaradtak a devizások, a nyugdíjukért rettegő nyugdíjasok, a tanulástól elvágott fiatalok, hangzott Orbán szavaira válaszul. A tömeg hangosan helyeselt, mikor a színpadról visszautasította a kormány náci-vádját, mondán, az inkább a Fideszre igaz. Amit Orbán csinál, az egész Európára veszélyes, hívta fel a figyelmet Gréczy. "Ti egész Európának üzentek, köszönjük nektek" - mondta a több száz fős tömegnek. "Éljen a negyedik magyar köztársaság", zárta beszédét, hangsúlyozva, hogy előbb-utóbb úgyis győzni fog a demokrácia.
"Tüntessünk együtt a rabszolgatörvény és Orbán Viktor kiépülő diktatúrájával szemben" - hívnak tüntetésre az ellenzéki pártok és független képviselők közösen. A 4-kor kezdődő rendezvényre ezernél több embert várnak a Szent György térre, a Budai Várba.
A szervezők közt szerepel az MSZP, a Jobbik, a Párbeszéd, az LMP, a DK, a Momentum és a Liberálisok, illetve függetlenként Szél Bernadett és Hadházy Ákos. A demonstráció idején forródrótot működtet a TASZ jogvédő szervezet.
Frissítve: 2019.02.10 18:53

Szél és Hadházy rég kiszállt, de hírnevük tovább tolja az LMP-t

Publikálás dátuma
2019.04.25 15:53
Demeter Márta és Keresztes László Lóránt az LMP jelenlegi elnökei
Fotó: Népszava
Az LMP-s szavazók jó része még mindig azt hiszi, hogy volt társelnökök még tagjai a pártnak.
Az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásaiból érdekes kép bontakozott ki a pártok népszerűségének alakulásáról. Miközben az LMP alig-alig van jelen a látványos ellenzéki akcióknál, de vezető szerepet biztosan nem vállal ezekben, a párt népszerűségén ez nem látszik, sőt, a Medián adatai szerint még erősödött is, a Závecz szerint 4 százalék környékén stagnál – írja 444.hu.   Ennek talán oka lehet, hogy a nagy ellenzéki mozgolódás két vezéralakja, Szél Bernadett és Hadházy Ákos nem is olyan rég, a 2018-as választási kampány idején még társelnökként vezették a pártot. Azt a pártot, amelyik a választások után mindkettejük ellen etikai eljárásokat, fegyelmi vizsgálatokat folytatott, mert visszalépésekről mertek egyeztetni a többi ellenzéki párttal. Ez akár történhetett volna csendben is, de nem így történt, a legemlékezetesebb tán az a botrány volt, amikor az LMP egykori parlamenti képviselője, Sallai Róbert Benedek tettlegességig fajuló vitába keveredett Hadházyval.
A hipotézis most megerősítést nyert. A HVG csütörtöki lapszámában jelent meg a Medián legfrissebb közvélemény-kutatása. A kérdéssor részeként a Medián arra is rákérdezett a válaszolóknál, hogy tudják-e, melyik párt tagja Hadházy Ákos, és melyiké Szél Bernadett. Kérésünkre a Medián elküldte a kapott válaszokat. Az eredmény, különös tekintettel arra, hogy milyen heves volt a szakítás, egészen döbbenetes:
Szél Bernadettről az LMP szavazóinak 59, Hadházy Ákosról az LMP-szavazók 44 százaléka a mai napig azt hiszi, hogy LMP-tagok.
Ennél is meglepőbb, hogy a Hadházyt kedvelők 31, a Szél Bernadettet kedvelők 53 százaléka hiszi ugyanezt -teszi hozzá a 444.hu.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy Szélt az őt ismerő választók 28, Hadházyt a 27 százaléka látná szívesen fontos szerepben, míg a Medián politikusi népszerűségi rangsorában legnépszerűbb, valóban LMP-s politikusok, Demeter Márta és Ungár Péter esetén ez az arány már csak 17, a párt főpolgármesterjelöltje, Puzsér Róbert esetében pedig már csupán – 2010 óta ismert politikusok esetében mélypontnak számító – 13 százalék ez az arány, jogosnak tűnik a feltételezés, hogy az LMP népszerűségének motorja
két olyan politikus, aki botrányos körülmények között szakított az LMP-vel.

Félelemkeltésre volt csak jó a hajléktalantörvény

Publikálás dátuma
2019.04.25 15:05

Fotó: Draskovics Ádám
Csekély gyakorlati hatása volt a tavaly októberben bevezetett, hajléktalanságot tiltó rendeletnek, a közhangulat azonban romlott, a hajléktalan embereket egyre több erőszak éri – áll a Menhely Alapítvány és a Február Harmadika Munkacsoport jelentésében.
Érdemi hatása szinte nem volt, de a félelem érezhetően nőtt az utcán élő hajléktalan emberek körében – röviden így lehetne összegezni a szabálysértési törvény tavaly októberében bevezetett „hajléktalantörvényként” elhíresült, az „életvitelszerű” közterületen tartózkodást tiltó (és akár elzárással is büntető) módosításának eredményeit. A Február Harmadika Munkacsoport és a Menhely Alapítvány csütörtökön bemutatott éves jelentése is alátámasztotta: a korábbi évekhez képest nem nőtt számottevően a menedékhelyeket, szállókat igénybe vevő hajléktalanok száma, de egyre több lett a rejtőzködő és a közhangulat is érezhetően romlott. – Nemcsak a hatóságoktól félnek az utcán élő emberek, a közhangulat is sokkal rosszabb lett. Az elmúlt évben, közterületen minden harmadik hajléktalan embert ért fizikai bántalmazás, a verbális abúzus aránya is kiugró: a vizsgálatunkban megkérdezett hajléktalanok kétharmada számolt be arról, hogy érte valamilyen szóbeli bántalmazás, olykor hatósági személyek részéről is – mondta az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón a Menhely Alapítvány elnöke, Győri Péter. Az adatfelvételt minden évben február harmadikán végzik, és elsősorban azokra terjed ki, akik a szállókkal, utcai szolgálatokkal kapcsolatban vannak. Az idei felmérés során több mint 8500 hajléktalan embert sikerült elérniük. Vizsgálták, a 2018. október 15-étől érvényes szabálysértési jogszabály hogyan érte el az érintetteket: kiderült, a megkérdezettek csupán 5 százaléka ment be valamilyen menedékhelyre azért, mert rendőri figyelmeztetésben részesült, 69 százalékukat pedig se nem figyelmeztették, se nem fordult elő vele az elmúlt fél év során, hogy azért nem aludt közterületen, mert attól félt, hogy megbüntetik. Vagyis a hajléktalan emberek mintegy kétharmadát egyáltalán nem érte el az intézkedés. A hajléktalantörvénynek Budapesten volt csekély hatása: a frekventált közterületekről (például a forgalmasabb metróaluljárókból) valóban eltűntek a hajléktalanok, a fővárosban a szállók kihasználtsága is magasabb. A február 3-ai héten Budapesten „csupán” 40 százaléka aludt továbbra is közterületen azoknak, akik addig is az utcán éjszakáztak. Ugyanez az arány Pécsen 70 százalék, Miskolcon 78 százalék. Győri Péter szerint ez azért van, mert vidéken sokkal kevesebb a férőhely – ha akarnának, sem tudnának többen szálláshelyeket igénybe venni. Miközben a hajléktalanok kétharmada vidéki városokban él. A vizsgálat kiterjedt a hajléktalanok életkörülményeire is. Az éhezés minden negyedik fedélnélküli számára állandó jelenség, az utcán élők többsége koldulásból, gyűjtögetésből tartja el magát. A kedvezőbb munkaerőpiaci mozgások következtében a munkaképesebbek (jellemzően az átmeneti szállókon lakók) ugyan kikerülhettek a hajléktalan létből, ám az idősebbek, a fizikai és mentális fogyatékkal élők, a tartósan betegek, a függőségben szenvedők aránya jelentősen megnőtt a hajléktalanok körében. A szakértőket megdöbbentette az iskolázottság alakulása: megnőtt azoknak a 29 év alatti fiatal hajléktalanoknak az aránya, akiknek legfeljebb csak általános iskolai vagy szakiskolai végzettsége van. Az lett a jellemző, hogy minél fiatalabb egy hajléktalan ember, annál iskolázatlanabb. A kutatók azt is megkérdezték, hogy maguk az érintett hajléktalan emberek hogyan vélekednek a valódi megoldás módjáról. Túlnyomó többségük (79 százalék) szerint elsősorban emberi lakhatásra és olyan munkára, bérekre lenne szükség, amiből meg is lehetne élni. Sokan (kétharmaduk) válaszolták, hogy lakhatási támogatásra, több szociális-mentális segítségre, több szálláshelyre, ezek színvonalának a javítására, illetve elérhető bérű lakások felajánlására lenne szükség. Nagy többségük teljesen elutasítja a büntető jellegű helyzetmegoldást. A szociális segítők – a megkérdezettek személyre szabott diagnózisa alapján – legtöbb esetben az egyéni szociális munkát, a pénzbeli támogatást és a megfelelő lakhatás biztosítását látják szükségesnek. Szintén sok esetben – elsősorban a szállókon lakók körében – pszichiátriai, addiktológiai kezelésre, gyógyításra, sőt ápolás-gondozásra is szükség lenne.
Frissítve: 2019.04.25 15:16