Villogó szirénák és görögtűz – ilyen fényjátékban volt része azoknak, akik szombat este éppen akkor fordultak volna rá a Mildenberger utca Szusza-stadionhoz vezető szakaszára, amikor a vendégszurkolók menete a végéhez közeledett. A rendőrség által lezárt útszakasz határában percek alatt tömeg gyűlt össze, benne több olyan újpesti érzelmű vagy semleges szurkolóval, akik érdeklődésünkre elmondták: a kezdés előtt másfél órával abban a reményben igyekeznek a stadionhoz, hogy belépőhöz jutnak (mindenkinek jutott jegy, néhány száz darab még maradt is).
A lelátón mindkét tábor kitett magáért a 225. derbin. Az ultrák nem spóroltak a pirotechnikai eszközökkel sem, azon kollégák külön örömére, akik például Lengyelországból vagy Franciaországból csak azért érkeztek, hogy megörökítsék a budapesti rangadó nemzetközi hírű hangulatát. Persze, nem maradtak el az ilyenkor szokásos oda-odaszólogatások sem: a helyi műsorközlő például elmondta, hogy a Ferencváros több új játékost igazolt a télen, mégpedig azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megismételje az elmúlt évek nemzetközi sikereit (utalva arra, hogy a Thomas Doll-érában nem sok sót evett meg az FTC az európai kupaporondon).
A pályán Varga Roland 11. percben szerzett találatával hamar előnyre tett szert a Böde Dániellel a kezdőcsapatában rohamozó Ferencváros, amely úgy tűnt, kézben tartja a sok hibával tarkított mérkőzést. A második félidő elején (amikor a két kapu mögötti szekció rövid ideig füstfelhőbe borította a játékteret) Rácz Barnabás kis híján egyenlített, ezen kívül az inkább csak erőlködő Újpest nem jelentett veszélyt a vendégkapura; aligha ilyen folytatásra számított a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, Csányi Sándor sem, aki félidőben az M4 Sport kamerája előtt még remek iramú derbiről beszélt.
Ahogy peregtek a percek, a Ferencváros egyre kevésbé akart futballozni, a végén úgy tűnt, hogy a nyolcpontnyi előny mellett a rivális Vidi vereségének tudatában pályára lépő vendégeknek tökéletesen megfelel az egygólos siker is. Taktikájukra ráfáztak: a háromperces hosszabbítás vége előtt az Újpest játékosa, a sokadik súlyos sérülése után visszatérő Simon Krisztián betalált, átírva jó néhány addigra már nyomdakész tudósítást.
„A Ferencváros veszélyesebb volt a kapura, ám ismét megmutatkozott: minden mérkőzés 90 percig, illetve a hosszabbítás végéig tart – summázta mosolyogva a lapunk kérdéseire is válaszoló Simon Krisztián, aki a tavaszi idényben azt követően futballozhat újra, hogy tavaly márciusban két és fél éven belül harmadszor szakadt el a keresztszalagja. – Voltak nehéz napjaim a rehabilitáció időszakában, közben rengetegszer gondoltam arra, hogy már csak az ilyen pillanatokért is megéri visszatérni. Egy Fradi elleni gól mindig nagy dolog és fantasztikus érzés, ezért megérte szenvedni.”
„Ha a szezonrajt előtt azt mondják nekünk, hogy a tavaszi első két forduló után újabb 4 ponttal tudjuk növelni az előnyünket a Vidivel szemben, azt mindenki elfogadta volna, ám most kicsit keserédes a dolog, hiszen a szombati mérkőzésen hatalmas esélyünk volt arra, hogy jobban elhúzzunk. Tanulnunk kell ebből – mondta a Népszavának az FTC kapuját védő Dibusz Dénes. – Egyértelműen le kellett volna hozni ezt a mérkőzést. Védekezésben jól megoldottuk a dolgokat, támadásban viszont nem volt az igazi a játékunk, keveset birtokoltuk a labdát. Magunknak köszönhetjük, hogy nem sikerült begyűjtenünk a három pontot.”