A családalapítás nem csupán pénz kérdése - szakértő Orbán családvédelmi tervéről

Publikálás dátuma
2019.02.10 19:30
illusztráció
Népszava
A pénzügyi támogatás rövid távon növelheti a családalapítási kedvet, ám az eddigi tapasztalatok és a szakirodalom szerint hosszabb távon nem eredményeznek jelentős demográfiai javulást – vélekedett Darvas Ágnes szociológus a kormány új családi akciótervével kapcsolatban.
– A konkrét szabályozás ismerete nélkül ez az intézkedés nehezen értelmezhető számomra. Pillanatnyilag lényegében csak egy hét pontos politikai üzenetet ismerünk, ez az értékeléshez nem elegendő. A gyermekvállalási támogatás, a csok bővítése üdvözlendő lehet, ám még ezek sem jelentenek garanciát a gyermekvállalási kedv robbanásszerű növekedésére – mondta lapunknak Darvas Ágnes. A szakértő úgy véli, a családalapítás nem egyszerűsíthető le a pénz és az egyszeri támogatások kérdésére: az egzisztenciális biztonság, a nők munkahelyi helyzetének, az oktatási és egészségügyi szolgáltatások javítása, tisztességes jövedelmek, kiszámítható foglalkoztatási körülmények, gyerekbarát társadalmi környezet jelentenék a valódi motivációt. Ráadásul a támogatások tekintetében csak a házasokra gondolnak, holott a gyermekek egyre nagyobb arányban születnek házasságon kívül. Darvas szerint az alapvetően a jobb helyzetű családokat célzó csok bővítése segítség lehet egy újabb, eddig kimaradó körnek, de a legszegényebb családokat továbbra sem fogja érinteni. A további 21 ezer férőhely létrehozásával sem lesz teljes körű a bölcsődei ellátás, csak az érintett korosztályok harmada számára. – A négygyermekes nők szja-mentességének értékeléséhez is fontos lenne a szabályozási részletek ismerete. Kikre vonatkozik? Minden négygyerekes nőre, függetlenül a gyerek életkorától? Ma négy kiskorú gyereket nevelőkre? Vagy felmenő rendszerben történik a bevezetése? Akkor a hatásai mindenképpen hosszabb távon várhatók, akár a nők jövedelmi helyzetét, akár a munkaerőpiaci hatást nézzük. Jelenleg a nagycsaládos nők többsége nincs jelen a munkaerőpiacon – mutatott rá a szociológus. Hozzátette: az elmúlt évek hasonló célú kormányzati intézkedései (gyed-extra, csok, első házasok adókedvezménye) nem hozták a várt hatást. Bár a termékenységi ráta nőtt, a születések számában nincs elmozdulás. 
– Figyelembe kellene venni azt a tényt, hogy a szülőképes korú nők száma csökkent, valamint azt is, hogy nagyon sok fiatal ment külföldre
 – mondta Darvas. Hangsúlyozta: a népesedési problémákat nem lehet a ki- és bevándorlás figyelmen kívül hagyásával megoldani.

Több nagyvárosnak veszélyes és egészségtelen a levegője

Publikálás dátuma
2019.02.20 11:49

Kállai Márton
Egyre több településen minősítik veszélyesnek vagy egészségtelennek a levegőt a magas szállópor-koncentráció miatt.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán az MTI-vel közölte: veszélyes a levegő öt településen, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden. További tizenkét városnak egészségtelen a levegője, ezek: Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota. Két város - Ajka és Esztergom - kivételével az ország többi, mérőállomással rendelkező településén a kisméretű aeroszol részecskék (PM10) koncentrációja meghaladta az egészségügyi határértéket. A rövid távú egészséghatások - például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés - mellett a légszennyezettség csökkenti a várható élettartamot és az egészségben eltöltött életévek számát. A rossz levegőminőség Magyarországon évente 8-10 ezer ember korai halálához vezet.
Szerző

Kövér szerint akár fizikai erőszak is érheti a kormánypárti képviselőket a parlamentben

Publikálás dátuma
2019.02.20 11:34

Molnár Ádám
A házelnök azt mondta, hogy „az ellenzéki képviselőknek elmentek otthonról”.
Általános megelőző intézkedésnek nevezte a hvg.hu-nak Kövér László házelnök, hogy egy pár nappal ezelőtti belső utasítás a korábbinál magasabb szintre emelete a biztonsági intézkedések szintéjét a parlamentben. Az utasítás értelmében nemcsak az újságírók és a látogatók, hanem az Országgyűlés Hivatalának összes dolgozója – köztük a képviselők és a frakciók munkatársai –, sőt, még az országgyűlési őrség tagjai is csak biztonsági ellenőrzés és átvizsgálás után léphettek be a képviselői irodaházba és az Országházba. Egyébként az intézkedés szövege a portál szerint eredetileg a további intézkedésig” formulát használta, vagyis úgy tűnt, hogy hosszabb időre érvényben lehet szigorítás, az országgyűlés sajtófőnöke azonban pontosított: eszerint csak az ülésszak nyitónapjára, február 18-ra szólt a korlátozás. A szigorítást Kövér László magyarázat szerint nem valamilyen konkrét fenyegetés hatására hozták, hanem a botrányos december 12-i ülésnap eseményeiből okulva döntöttek úgy, hogy senki ne vihessen be olyan tárgyat az országgyűlés, illetve az irodaház épületeibe, amivel akár képviselők biztonságát, akár az ülés lefolytathatóságát veszélyeztetheti. A kérdésre, hogy attól tart-e, esetleg fizikai erőszak érheti a Házban a kormánypárti képviselőket, a házelnök azt mondta: 
„A mai zaklatott világban ezt amúgy is nehéz kizárni, de Magyarországon egyes képviselők a józan eszük elvesztésében már eljutottak arra a pontra, hogy nem tudják érzékelni a jog és a jogszerűtlenség határait.”
A házelnök szerint a képviselőket továbbra sem ellenőrzik, de ez egyelőre van így, ha indokoltnak látja, ez változhat – bár reméli, hogy eddig nem kell majd eljutni. Az országgyűlés elnöke megerősítette, hogy a tavaszi ülésszakon valószínűleg szigorítják majd az országgyűlési törvényt annak érdekében, hogy a december 12-i rendbontás ne ismétlődhessen meg. Arra a kérdésre, hogy a képviselőkre vonatkozó fegyelmi-magatartási szabályok készülő szigorításai közt lesz-e például olyan, amely korlátozza az ülésterembe vihető eszközök használatát, Kövér László azt mondta: „minden előfordulhat”, bár szerinte abból kellene kiindulni, hogy 2010-ig a jelenleg hatályban lévő szabályok egy jelentős részét le sem kellett írni,
„mert normális képviselőnek eszébe sem jutott, hogy áthágja azokat, arra hivatkozva, hogy bizonyos tilalmak nincsenek törvényben rögzítve”.
A magatartási problémák között Kövér László utalt arra a tavaly novemberi esetre, amikor a DK képviselői nemmel szavaztak egy megüresedett kormánypárti képviselői hely új birtokosának mandátumigazolására, így szerinte messze nem a parlamenti fizikai rendbontásokkal kezdődött az a folyamat, hogy
„az ellenzéki képviselőknek elmentek otthonról, elgurult a gyógyszerük, és miközben döngetik a mellüket, hogy ők a demokraták, és a jogállamiság védői fogalmuk sincs, fel sem fogják, hogy a cselekedeteik, gesztusaik mekkora kárt okoznak”.
A Századvég által javasolt képviselői magatartási kódexről azt mondta, szerinte nem ez a jó irány:
„Bár nem olvastam, de díjazom a segítőkész szándékkal megfogalmazott ötleteket, de aki a jogi normákat sem tartja be, attól miért gondoljuk, hogy elvárható lenne egyfajta új erkölcsi normarendszer követése? Ők (az ellenzék) nyíltan felmondták a közös szabályok betartásának eddig mindenki által közösen vállalt kötelezettségét, ezzel nincs mit tenni.”
Kövér László állítása szerint az országgyűlési törvény szigorításához saját javaslatai is lesznek, de hogy milyen jellegűek azt nem árulta el.