Palkovics és az MTA ügyébe a Professzorok Batthyány Köre is beleszólt: közös alapítvány létrehozását javasolják

Publikálás dátuma
2019.02.10. 21:13
Illusztráció
Fotó: Népszava
Az innovációs miniszter modellje bizonytalanságot szül, hangsúlyozzák.
Javaslatot tett az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőinek a Professzorok Batthyány Körének elnöksége az akadémiai intézetek átalakításának egy lehetséges módjáról. Mint közleményükben írják:
reményeik szerint a német Max Planck Társaságéhoz hasonló szervezeti megoldás mindkét fél számára tárgyalási alapot képez.

A javaslatot egy honlapukon közzétett levélben fejtik ki részletesebben. Ott azt írják, a kör tagjait – másokkal együtt –"nyugtalanítja", hogy a magyar kutatási fejlesztési és innovációs rendszer újjászervezése során, az MTA kutatóhálózat működési modelljének átalakításával kapcsolatos tárgyalások "akadoznak és az emiatt elmérgesedő hangulatban a megoldás késedelmet szenved". Külföldi sikeres gyakorlatokból merítettek ötletet, és a bevált brit és német modellt javasolták az érintetteknek:
az MTA és az ITM közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését egyúttal biztosítva a kellő tudományos autonómiát.

"Az új struktúrát paritásos elven javasoljuk létrehozni, ahol az irányító-felügyelő testületbe a Kormány, míg a szakmai-tudományos testületbe az Akadémia delegálná a tagok többségét" - írják. Szerintük egy, az állammal kötendő, a jelenleginél magasabb szintű finanszírozási szerződés teremthetné meg a működés további alapját.
"A pusztán projekt alapú működés bizonytalanságot szül a kutatói körben és feleslegesen nehezíti a működtetést"

- jelentik még ki, ellentmondva Palkovics László innovációs miniszter elképzeléseinek. Hozzáteszik, az évtizedes távlatban tervezhető életpályamodell nélkül a kutatói pálya vonzerejének vészes csökkenése várható. Véleményük szerint kiváló kutatás nem képzelhető el alapfinanszírozás nélkül, írják még. Arra is felhívják a figyelmet:
a legutóbb kihirdetett Tématerületi Kiválósági Programban a lehetséges pályázók egyenlőtlen eséllyel szerepelnek.

Az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság által megkezdett szerkezeti átvilágítási vizsgálatot a profiltisztítás biztató lépésének tekintik, olvasható a levélben. Úgy érvelnek még, szerintük a meghatározó kutatási infrastruktúrával és letisztult kutatási profillal rendelkező intézetek működtetése hatékonyabb lehet egy erre a célra létrehozott kutatóhálózati szervezetben. Azt látnák jónak továbbá, ha bizonyos esetben lehetséges lenne egy-egy intézet befogadása a megfelelő felsőoktatási egységben is.
Szerző

Több hektáron ég az aljnövényzet a Baranya megyei Zalátán

Publikálás dátuma
2019.02.10. 19:53
A kép illusztráció! FOTÓ: Shutterstock
Zaláta külső részén két nagyobb területen ég az aljnövényzet - közölte vasárnap este a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján.
közlemény szerint az egyik oldalon mintegy tízhektárnyi területen már leégett a növényzet, míg a másik oldalon három hektáron ég a cserjés. A tűzoltók megkezdték az oltást és a lángok körülhatárolását.
Szerző
Témák
tűz

A családalapítás nem csupán pénz kérdése - szakértő Orbán családvédelmi tervéről

Publikálás dátuma
2019.02.10. 19:30
illusztráció
Fotó: Népszava
A pénzügyi támogatás rövid távon növelheti a családalapítási kedvet, ám az eddigi tapasztalatok és a szakirodalom szerint hosszabb távon nem eredményeznek jelentős demográfiai javulást – vélekedett Darvas Ágnes szociológus a kormány új családi akciótervével kapcsolatban.
– A konkrét szabályozás ismerete nélkül ez az intézkedés nehezen értelmezhető számomra. Pillanatnyilag lényegében csak egy hét pontos politikai üzenetet ismerünk, ez az értékeléshez nem elegendő. A gyermekvállalási támogatás, a csok bővítése üdvözlendő lehet, ám még ezek sem jelentenek garanciát a gyermekvállalási kedv robbanásszerű növekedésére – mondta lapunknak Darvas Ágnes. A szakértő úgy véli, a családalapítás nem egyszerűsíthető le a pénz és az egyszeri támogatások kérdésére: az egzisztenciális biztonság, a nők munkahelyi helyzetének, az oktatási és egészségügyi szolgáltatások javítása, tisztességes jövedelmek, kiszámítható foglalkoztatási körülmények, gyerekbarát társadalmi környezet jelentenék a valódi motivációt. Ráadásul a támogatások tekintetében csak a házasokra gondolnak, holott a gyermekek egyre nagyobb arányban születnek házasságon kívül. Darvas szerint az alapvetően a jobb helyzetű családokat célzó csok bővítése segítség lehet egy újabb, eddig kimaradó körnek, de a legszegényebb családokat továbbra sem fogja érinteni. A további 21 ezer férőhely létrehozásával sem lesz teljes körű a bölcsődei ellátás, csak az érintett korosztályok harmada számára. – A négygyermekes nők szja-mentességének értékeléséhez is fontos lenne a szabályozási részletek ismerete. Kikre vonatkozik? Minden négygyerekes nőre, függetlenül a gyerek életkorától? Ma négy kiskorú gyereket nevelőkre? Vagy felmenő rendszerben történik a bevezetése? Akkor a hatásai mindenképpen hosszabb távon várhatók, akár a nők jövedelmi helyzetét, akár a munkaerőpiaci hatást nézzük. Jelenleg a nagycsaládos nők többsége nincs jelen a munkaerőpiacon – mutatott rá a szociológus. Hozzátette: az elmúlt évek hasonló célú kormányzati intézkedései (gyed-extra, csok, első házasok adókedvezménye) nem hozták a várt hatást. Bár a termékenységi ráta nőtt, a születések számában nincs elmozdulás. 
– Figyelembe kellene venni azt a tényt, hogy a szülőképes korú nők száma csökkent, valamint azt is, hogy nagyon sok fiatal ment külföldre

 – mondta Darvas. Hangsúlyozta: a népesedési problémákat nem lehet a ki- és bevándorlás figyelmen kívül hagyásával megoldani.
Szerző