Kevesen járnak jól Orbán százmilliárdos ígéreteivel

Publikálás dátuma
2019.02.11. 08:49
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Az évértékelő legnagyobb ajánlatára nem biztos, hogy lesz vevő, elmaradt a vidékiek támogatása is. Az Orbán-kormány óriási összegekkel keltene kedvet a gyerekvállaláshoz, de ez még kevés lehet a sikerhez.
Tízmilliós kölcsön a nőknek, adómentesség négy gyerek után, bővülő csok – saját eredményeinek örülő miniszterelnök vasárnapi évértékelőjén hétpontos családvédelmi tervet mutatott be, mintegy a bevándorlás alternatívájaként. A nagyvonalú ígéreteknek ment utána a hvg.hu, hogy kiderítse, mennyibe kerülhet és milyen hosszú távú hatásokkal járhat a kormányzati projekt. Mint írják, az eredményesség legalábbis kérdéses, az ígéretek pedig több kérdést is felvetnek.

A kölcsön sincs ingyen

Orbán például bejelentette: minden 40 év alatti nő, aki első házasságát köti, 10 millió forint kedvezményes kölcsönt kaphat. A törlesztést az első gyermek érkezésekor 3 évre felfüggesztik, a másodiknál újból 3 év haladékot kap, és elengedik a tőketartozás harmadát, ha pedig még egy gyerek születik, az egészet elengedik. A portál szerint azonban nem tűnik túl életszerűnek, hogy a nőkre rátukmálják a hitelt, hiszen ahhoz is kell fedezet, hogy valaki azt törleszteni tudja. De az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy minden nő az anyakönyvvezetőtől egyből a bankba megy. Az első házasságot kötő nők száma nagyjából 40 ezer, és mintegy 90 százalékuk 40 év alatti. De tegyük fel, hogy megnő a házasodási kedv, és akár 40 ezres lehet az érintettek köre. Ez 400 milliárd forintos tétel – ám nem az államé, hiszen az csak a kamatkedvezmény költségét vállalja át, ami ennek töredéke.

Ha korábban szült, ne is reménykedjen?

Az sem látható még, mi van akkor, ha a nő már gyermeket nevel a házasságkötéskor. Ha mondjuk megszüli a másodikat, már gyűrűvel az ujján, az második gyermeknek számít,vagy elsőnek? Mindez nem kevés nőt érint: a KSH 2016-os adatai szerint az első házasságkötéskor a nők több mint 25 százalékának volt már gyereke – 3 százalékuknak legalább három. Az ígéret mindenesetre 10 milliárdos nagyságrendű tételt jelent az első évben a kamatpótlás miatt, később az új hitelek hasonló összegben hozzáadódnak.

Lakásárhoz szabták a csokot

A csok bővítésével jár, hogy a két gyermeket vállaló házaspárok maximum 22 millió, a 3 gyereket vállalók 35 millió támogatást kaphatnak, akár használt lakás vásárlására is. A lap szerint mindez csak követi az éppen a csok korábbi megjelenésével egekbe szökő lakásárakat, a forráshoz pedig azok jutnak könnyen hozzá, akiknek amúgy is volt pénzük. Elmaradt viszont a falusi csok bejelentése, aminek célja az lenne, hogy a kistelepüléseken tartsa a fiatalokat. A falusi csok ráadásul magában nehéz ügy – teszi hozzá a lap– hiszen például a telekárak drasztikus emelkedése önmagában akadálya lehet a lakásvásárlásnak, márpedig kedvezményes hitelt arra nem lehet felvenni. A lakhatási támogatásra 2019-ben már 228 milliárdot különítettek el – ez gyakorlatilag a csok, hiszen állami bérlakásépítési programról eddig sem esett szó, és most sem került be a gyermekvállalást segítő eszközök közé. 

A kevesek adómentessége

Azok az asszonyok, akik legalább 4 gyereket szültek és nevelnek, mentesülnek az szja fizetése alól- ígérte a miniszterelnök. Ez azonban visszalépés ahhoz képest, hogy Magyar Idők októberben még arról írt, hogy a háromgyereks családokat érinti majd az szja-mentesség. A családok nagyjából 15 százaléka nagycsalád – vagyis nevel 3 vagy annál több gyereket –, ám négy vagy több gyermeket a KSH 2016-os mikrocenzuson alapuló adatai szerint mindössze 29 ezer családban, 12 ezer élettársi kapcsolatban és 8 ezer egyedülálló nő mellett találunk.  Azt is valószínűsíthető, hogy ezekben a családokban (már ha kétszülős háztartásokról beszélünk) a fő kereső nem az anya – márpedig a lehetőség csak őket érinti. Az sem egészen világos, hogy ez mennyire sérti a nemi alapú diszkrimináció tilalmát – az egyéb családtámogatások nem az anyának, hanem az egyik szülőnek szólnak. A KSH idézett adatsora szerint 2016-ban 725, legalább négy gyereket egyedül nevelő férfi volt az országban, ők elesnek a támogatástól. A lap elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.
Szerző

319,04 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.11. 08:21
Népszava fotó
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel: az euróval, a dollárral és a japán jennel szemben erősödött, míg a svájci frankhoz képest gyengült.
Az euró 319,04 forinton forgott reggel hét órakor, 19 fillérrel csökkent a közös európai pénz árfolyama a péntek esti 319,23 forinttal összevetve. A dollár árfolyama 281,79 forintról 281,74 forintra gyengült, míg a svájci franké 281,75 forintról 281,82 forintra erősödött.
A jent 2,5618 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,5674 forinttal.
Az euró 1,1323 dolláron forgott, 0,06 százalékkal gyengült a péntek esti 1,1329 dollárhoz képest. A svájci frankhoz képest napi szinten 0,02 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,1323 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9998 frankot kértek, 0,01 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest viszont 0,22 százalékkal erősödött a dollár, hétfő reggel 109,97 jent ért.
Szerző

Jóval kevesebb jelölt közül kell megtalálni a munkaerőt

Publikálás dátuma
2019.02.11. 08:15
Jelenleg 84 ezer betöltetlen munkahely van az országban
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Egyre többe kerül a megfelelő munkaerő megtalálása a cégeknek, hat év alatt hússzorosára nőtt az egy önéletrajzra számolt toborzási költség.
Huszadannyi jelöltet képes ma megmozgatni egy-egy nyitott pozíció, mint hat évvel ezelőtt, mivel egyre több az álláshirdetés, a jelöltek száma viszont jelentősen megcsappant. Nemcsak a szakképzettséget igénylő területekre, hanem a fizikai munkakörökre is nehéz embert találni. A raktáros, targoncás, gépkezelő, gépjárművezető állások iránt például 25-30 százalékkal kevesebben érdeklődnek, miközben az ilyen típusú hirdetések száma több mint a duplájára nőtt. A HR-szakembereknek egyre nagyobb kihívást okozó jelenség hátterében a fokozódó munkaerőhiány áll: ma már 84 ezer álláshely betöltetlen. A foglalkoztatottak száma nő, a munkanélküliség csökken, vagyis jóval kevesebb jelölt közül kell megtalálni a megfelelő munkaerőt. Mindez a toborzási költségeket is jelentősen megdobja: míg 2012-ben ez egy önéletrajzra számolva 300 forintot tett ki, addig tavaly már 5700 forintot. Hat év alatt tehát a hússzorosára nőtt az egy jelentkezőre eső toborzási költség – derül ki a Profession.hu állásportál és a Boston Consulting Group (BCG) közös tanulmányából. - Ma már minden cég életében húsba vágó kérdés a toborzás, a munkaerőhiány okozta problémákkal mindenütt tisztában vannak. Amikor azonban a pénztárcákat kellene megnyitni, vagy valamit másként csinálni, mint eddig, az már nehezebben megy – fogalmazott Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója. Mint mondta: átfogó tanulmányukkal ebben szeretnének segítséget nyújtani a vállalatoknak.  A cégek fele egyáltalán nem készít ugyanis létszámtervet, harmaduk nem rendelkezik végiggondolt HR-stratégiával sem. Pedig nem ártana, hiszen ma átlagosan 55 napba telik megtalálni egy új dolgozót, vezetői pozíciók esetén pedig 77 nap is eltelik az igény felmerülésétől a munkaszerződés aláírásáig. Ebben a helyzetben jó tudni, hogy 30 százalékkal több jelentkezőt vonz be egy olyan álláshirdetés, amelyben szerepel információ a bérekre vonatkozóan is. De hogy ezzel mennyire nincsenek tisztában a pályáztatók, azt jól jelzi, hogy jelenleg mindössze az álláshirdetések 5 százalékában tájékoztatnak a várható juttatási csomagról. A toborzásban a modern technológiák alkalmazása sem mellékes szempont: ha az adott cég karrieroldala nem jól olvasható mobiltelefonon, a jelöltek 40 százaléka megszakítja a keresési folyamatot. Ezen oldalak harmada mégis rosszul jelenik meg a mobilkészülékeken. Nemcsak a munkaerő megszerzése, hanem megtartása is folyamatos kihívást jelent a cégeknek. A Profession.hu-nál például 20 százalékos a fluktuáció – vallotta be Martis István. Ennél jóval nagyobb arányban cserélődnek ugyanakkor a dolgozók a kereskedelemben vagy az iparban. Tévedés azonban azt hinni, hogy a dolgozókat csak a fizetés nagysága motiválja a munkahely megválasztásában. A 12 ezer munkavállaló válaszai alapján legalábbis a dolgozók számára a legfontosabb szempont a munka és a magánélet egyensúlya. Második helyen áll a jó kapcsolat a kollégákkal, harmadik a munka elismerése. A fizetés pedig csak mindezek után következik. Mindez azt jelenti, hogy a cégeknek nem csupán a fizetésekre kell koncentrálniuk, hanem a megfelelő munkakörnyezet és a tervezhető időbeosztás megteremtésére is.  

Az iskolai végzettség nem minden

A magyar munkavállalók 44 százaléka nem iskolai végzettségének megfelelő területen dolgozik. Harmaduk anyagi okok, 15 százalékuk a rugalmasabb időbeosztás, 14 százalékuk pedig a korábbi munkahely megszűnése miatt váltott. Pályaváltáson ezzel együtt is minden második munkavállaló gondolkodik, igaz, csupán 7 százalékuk jutott el odáig, hogy ehhez valamilyen átképzést is végezzen. Ez a már pályát váltottakra sem igazán jellemző: harmaduk semmilyen át- vagy továbbképzésen nem vett részt. Mindebből az következik, hogy a munkaadóknak - kellő motiváció esetén - nem feltétlenül kell ragaszkodniuk a megfelelő iskolai végzettséghez. A képzések biztosítása ugyanakkor fontos feladat. A BCG és a World Economic Forum közös kutatása szerint a digitalizáció miatt várhatóan eltűnő szakmákban dolgozók megfelelő átképzéssel 95 százalékban találnának más munkát, anélkül viszont csupán 2 százalékban.

Szerző