Kevesen járnak jól Orbán százmilliárdos ígéreteivel

Publikálás dátuma
2019.02.11 08:49
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Az évértékelő legnagyobb ajánlatára nem biztos, hogy lesz vevő, elmaradt a vidékiek támogatása is. Az Orbán-kormány óriási összegekkel keltene kedvet a gyerekvállaláshoz, de ez még kevés lehet a sikerhez.
Tízmilliós kölcsön a nőknek, adómentesség négy gyerek után, bővülő csok – saját eredményeinek örülő miniszterelnök vasárnapi évértékelőjén hétpontos családvédelmi tervet mutatott be, mintegy a bevándorlás alternatívájaként. A nagyvonalú ígéreteknek ment utána a hvg.hu, hogy kiderítse, mennyibe kerülhet és milyen hosszú távú hatásokkal járhat a kormányzati projekt. Mint írják, az eredményesség legalábbis kérdéses, az ígéretek pedig több kérdést is felvetnek.

A kölcsön sincs ingyen

Orbán például bejelentette: minden 40 év alatti nő, aki első házasságát köti, 10 millió forint kedvezményes kölcsönt kaphat. A törlesztést az első gyermek érkezésekor 3 évre felfüggesztik, a másodiknál újból 3 év haladékot kap, és elengedik a tőketartozás harmadát, ha pedig még egy gyerek születik, az egészet elengedik. A portál szerint azonban nem tűnik túl életszerűnek, hogy a nőkre rátukmálják a hitelt, hiszen ahhoz is kell fedezet, hogy valaki azt törleszteni tudja. De az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy minden nő az anyakönyvvezetőtől egyből a bankba megy. Az első házasságot kötő nők száma nagyjából 40 ezer, és mintegy 90 százalékuk 40 év alatti. De tegyük fel, hogy megnő a házasodási kedv, és akár 40 ezres lehet az érintettek köre. Ez 400 milliárd forintos tétel – ám nem az államé, hiszen az csak a kamatkedvezmény költségét vállalja át, ami ennek töredéke.

Ha korábban szült, ne is reménykedjen?

Az sem látható még, mi van akkor, ha a nő már gyermeket nevel a házasságkötéskor. Ha mondjuk megszüli a másodikat, már gyűrűvel az ujján, az második gyermeknek számít,vagy elsőnek? Mindez nem kevés nőt érint: a KSH 2016-os adatai szerint az első házasságkötéskor a nők több mint 25 százalékának volt már gyereke – 3 százalékuknak legalább három. Az ígéret mindenesetre 10 milliárdos nagyságrendű tételt jelent az első évben a kamatpótlás miatt, később az új hitelek hasonló összegben hozzáadódnak.

Lakásárhoz szabták a csokot

A csok bővítésével jár, hogy a két gyermeket vállaló házaspárok maximum 22 millió, a 3 gyereket vállalók 35 millió támogatást kaphatnak, akár használt lakás vásárlására is. A lap szerint mindez csak követi az éppen a csok korábbi megjelenésével egekbe szökő lakásárakat, a forráshoz pedig azok jutnak könnyen hozzá, akiknek amúgy is volt pénzük. Elmaradt viszont a falusi csok bejelentése, aminek célja az lenne, hogy a kistelepüléseken tartsa a fiatalokat. A falusi csok ráadásul magában nehéz ügy – teszi hozzá a lap– hiszen például a telekárak drasztikus emelkedése önmagában akadálya lehet a lakásvásárlásnak, márpedig kedvezményes hitelt arra nem lehet felvenni. A lakhatási támogatásra 2019-ben már 228 milliárdot különítettek el – ez gyakorlatilag a csok, hiszen állami bérlakásépítési programról eddig sem esett szó, és most sem került be a gyermekvállalást segítő eszközök közé. 

A kevesek adómentessége

Azok az asszonyok, akik legalább 4 gyereket szültek és nevelnek, mentesülnek az szja fizetése alól- ígérte a miniszterelnök. Ez azonban visszalépés ahhoz képest, hogy Magyar Idők októberben még arról írt, hogy a háromgyereks családokat érinti majd az szja-mentesség. A családok nagyjából 15 százaléka nagycsalád – vagyis nevel 3 vagy annál több gyereket –, ám négy vagy több gyermeket a KSH 2016-os mikrocenzuson alapuló adatai szerint mindössze 29 ezer családban, 12 ezer élettársi kapcsolatban és 8 ezer egyedülálló nő mellett találunk.  Azt is valószínűsíthető, hogy ezekben a családokban (már ha kétszülős háztartásokról beszélünk) a fő kereső nem az anya – márpedig a lehetőség csak őket érinti. Az sem egészen világos, hogy ez mennyire sérti a nemi alapú diszkrimináció tilalmát – az egyéb családtámogatások nem az anyának, hanem az egyik szülőnek szólnak. A KSH idézett adatsora szerint 2016-ban 725, legalább négy gyereket egyedül nevelő férfi volt az országban, ők elesnek a támogatástól. A lap elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Technikai problémák miatt egyre gyakrabban akadozik a bankolás

Publikálás dátuma
2019.04.26 09:20

Fotó: Dobó Krisztián
Három napja akadozik a CIB Bank elektronikus rendszere, az ügyfelek nem tudnak utalni. A pénzforgalmi üzemzavarok száma két év alatt megduplázódott.
A bank lapunknak is elküldött tájékoztatása szerint a költözés miatti, előre bejelentett szolgáltatáskiesés szombaton este 20 óráig tartott, és ezt követően a bank szolgáltatásai kedd délelőttig megfelelően működtek. Kedd délelőtt azonban „technikai problémák léptek fel”, amelyek miatt „az ügyfélkiszolgálási idő jelentősen lelassult” az elektronikus csatornákon és a fiókokban. A bankkártyás szolgáltatásokban csak rövid ideig volt fennakadás, ám az elektronikus szolgáltatásait – például a netbankot – érintő hibákat még csütörtökre sem tudta maradéktalanul kijavítani a bank. Mert bár kedd este, majd szerda este is azt közölték, hogy sikerült megoldani a problémát, és újra működik a rendszer, másnap délelőttre rendre kiderült, hogy mégsem. A CIB Bank a honlapján csütörtök délután már azt közölte: éjjel javításokat végeznek, ami miatt péntek hajnalban több szolgáltatásuk – internetbank, mobilbank, kártyás vásárlás, készpénzfelvétel, ATM-ek - nem vagy csak korlátozottan lesz elérhető. Szerettük volna megtudni a CIB Banktól, pontosan mi okozza az üzemzavart, hány ügyfelet érint a probléma, és mivel kártalanítják őket amiatt, ha nem tudtak átutalásokat indítani, vásárolni, készpénzt felvenni? Ezen kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ, mint ahogyan a bank közösségi oldalán efelől érdeklődő ügyfelek sem. Őket az oldal kezelője sűrű elnézéskérések közepette a CIB Bank panaszkezelési oldalára irányította. Egy ügyfél hozzászólása szerint azonban a hét elején az a felület sem működött…
A CIB Banknál rövid időn belül már másodszor fordul elő hasonló probléma: februárban egy hardwer eszköz leállása miatt váltak időszakosan elérhetetlenné a pénzintézet elektronikus csatornái. De nem csupán ennél a banknál történik ilyesmi, április közepén az MKB Bank netbankjának leállása borzolta a kedélyeket, márciusban a K&H Banknál voltak átmeneti kimaradások az e-bank és mobilbank szolgáltatásokban, hogy csak a legközelebbieket említsük. A hasonló hírek szinte egymást érik: időről időre ügyfelek tízezreinek okoz minimum bosszúságot egy-egy hazai nagybank elektronikus szolgáltatásinak leállása vagy akadozása.

Sűrűsödő üzemzavarok

Nem csoda, hiszen a pénzforgalmi üzemzavarok száma évek óta emelkedik: a jegybank 2017-ben összesen 29 hitelintézet 467 incidenséről kapott adatszolgáltatást – derül ki az MNB 2018-as Fizetési Rendszer Jelentéséből. Ez pedig azt jelenti, hogy 2015-höz képest csaknem megduplázódott az ilyen problémák száma. A jegybank szerint ugyanakkor ez az esetszám a szolgáltatók számához, illetve a pénzügyi infrastruktúra összetettségéhez viszonyítva továbbra is alacsony.
A jelentés alapján az üzemzavarokat ugyanakkor egyre hosszabb ideig tart elhárítani: 2017-ben legalábbis ennek átlagos ideje 11 óra 3 perc volt, azaz csaknem másfél órával hosszabb, mint 2016-ban. Igaz, a növekedést döntően egyetlen bank három, kiemelkedően hosszú időtartamú meghibásodásai okozták. Az üzemzavarok főként az internetbanki és mobilbanki rendszereket érintik: 2017-ben 196 eset az internetbanki, 144 a mobilbanki szolgáltatásokhoz kapcsolódott, 71 pedig internetes vásárláshoz. Ezek a meghibásodások – amelyek többek között az átutalások elindításában és a számlaforgalmuk lekérdezésében korlátozzák az ügyfeleket - a tíz legnagyobb banknál jóval gyakrabban fordulnak elő, mint a kisebbeknél. Utóbbiaknál a központi – például számlavezető - rendszerekkel és a telefonos ügyfélszolgálattal kapcsolatos üzemzavarok a jellemzőek. A rendszerek elérhetetlenségét jelentős részben a túlzott terhelés - az átlagost jelentősen meghaladó feldolgozandó adat vagy szándékos külső túlterhelés - okozta. Gyakori volt az alkalmazások hibás működése, váratlan lefagyása vagy a memóriaszivárgás is. Hardver hiba esetén pedig nem minden esetben sikerült automatikusan átállni a tartalékrendszerre. A jelentés szerint 2017-ben tovább emelkedett a bankkártyákhoz és ATM-készülékekhez kapcsolódó problémák száma is, amelyek jelentős részét hálózati hibák - szakadozó kapcsolatok, hibás beállítások, külső szolgáltatónál levő hibák – okozták. 

Elavult rendszerek?

Nagy Márton, a jegybank alelnöke nemrégiben egy konferencián a hazai bankrendszer egyik nagy kihívásának nevezte a digitalizációt. Arról beszélt: még a nagybankok rendszereinek 46 százaléka is elavult komponenseket tartalmaz, ami megnehezíti majd az új fintech megoldások hozzájuk kapcsolását is. A jegybank most azt közölte lapunkkal: a magyarországi bankok informatikai rendszere megbízható, biztonságos szolgáltatási színvonalat képvisel. A pénzintézetek folyamatosan fejlesztik IT-rendszereiket, amelyek ugyanakkor összetett struktúrát jelentenek. Egyes esetekben éppen a fejlesztések, egy új – az ügyfeleknek is kényelmesebb, gyorsabb szolgáltatást nyújtó –, modernizált rendszerre való átállás során keletkezhetnek időleges problémák.
Frissítve: 2019.04.26 09:20

Megint drágább lett a gázolaj

Publikálás dátuma
2019.04.26 08:21
Illusztráció: Shutterstock
Bruttó 2 forinttal emelte a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol, a benziné nem változott.
Az emeléssel a gázolaj literenkénti átlagára 407 forintra nőtt, a benziné 400 forint maradt.
Az üzemanyagok ára legutóbb a múlt héten szerdán változott: a 95-ös benzin ára bruttó 5 forinttal 400 forintra, a gázolajé bruttó 4 forinttal 405 forintra emelkedett.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző