Két gigavállalat részvényeivel függetleníti az állam saját magától az egyik legjobb egyetemet

Publikálás dátuma
2019.02.11 14:49
FOTÓ: Népszava
A Corvinus nemzeti vállalkozás.
Nyártól már nem az állam, hanem a frissen létrehozott Maecenas Universitatis Corvini tartja fenn a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) – jelentette be Palkovics László. Az innovációs miniszter. Az alapítvány „vagyonkezelő alapítványként” működik majd, ami egy teljesen új jogi kategória. Az alaptőkét az állam biztosítja, ehhez a MOL és a Richter 10-10 százalékos állami tulajdonban lévő részvénypakettjét adják át az alapítványnak, melynek értéke összesen mintegy 380 milliárd forint. A cél az, hogy a Corvinus kiszabaduljon az állami fenntartás béklyóiból és szabadabban működhessen annak érdekében, hogy Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön. Ha sikeres lesz a modell, kiterjesztik más egyetemekre is.
Lánczi András rektor szerint ez minden tekintetben „nemzeti vállalkozás”. Mint mondta, céljuk az is, hogy a legtehetségesebb hallgatók közül minél többet Magyarországon tartsanak. – Arra számítok, hogy politikai állástól függetlenül ebben mindenki támogatni fog minket. Vagy legalább nem akadályoznak – fogalmazott. Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja leszögezte: a fenntartóváltástól függetlenül továbbra is lesznek ösztöndíjas férőhelyek a BCE-n. Ennek biztosítására 2020-tól elindítják a Corvinus Ösztöndíjprogramot. Ugyanakkor nem cáfolta azokat a korábban megjelent híreket, mely szerint az ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók arányát 2030-ra megfordítanák: a jelenlegi 40 százalék helyett 60 százalék lenne a fizetős diákok aránya, az ösztöndíjas hallgatóké pedig 60-ról 40 százalékra csökkenne. Az egyetem által kiadott tájékoztatóban is az olvasható: a Corvinus finanszírozásának egyik legfontosabb eleme lesz a hazai és nemzetközi hallgatók által fizetett térítési díj. A tervek szerint növelnék a külföldi oktatók arányát is 10 százalékra. – Ez az arány jelenleg 2 százalék körül van. Amennyiben valóban jobb eredményeket akarnak elérni, elengedhetetlen az oktatók nemzetköziesítése – nyilatkozta lapunknak az egyetem egyik oktatója és Közalkalmazotti Tanácsának elnöke, Deák Dániel. Hangsúlyozta: a külföldi professzorok legalább a hazai oktatók fizetésének háromszorosáért csábíthatók ide. Így viszont a magyar oktatók bérét is emelni kell. Egy egyetemi oktató jelenleg bruttó 500 ezer, egy docens vagy egy adjunktus 200-300 ezer forint körül keres.

Vasárnap már kissé enyhül az idő, de az éjszaka hideg lesz

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:50

Fotó: Shutterstock
Napközben fagypont felett alakul a hőmérséklet, csapadék nem várható.
Az előrejelzés szerint éjszaka többnyire derült lesz az ég, de főként északon, északkeleten előfordulhatnak erősebben felhős területek is. Vasárnap gyengén és közepesen felhős tájak és időszakok egyaránt lesznek. Csapadék nem várható. Éjszakára jelentősen gyengül, és vasárnap is többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban általában -5 és -10 fok között alakul, de a fagyzugos tájakon hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 1 és 5 fok között valószínű.

Bevándorlók érkezésének állítanak hajó formájú emlékművet Baján

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:40

Fotó: Wikipedia
A tervek szerint még idén elkészül a németek betelepülésének emlékét őrző ulmi dereglye.
A bajai német nemzetiségi szervezetek az eredeti méretben készülő dereglyével főként a dél- és középnémet területekről, illetve a Rajna vidékéről a 18. században Magyarországra érkező telepesek előtt tisztelegnének - nyilatkozta az emlékmű-állítás projektvezetője, Manz Alfréd. Őseik ugyanis többnyire ilyen hajókkal érkeztek a török idők után elnéptelenedett vidékekre, így a Bácskába is.
A német nevén Ulmer Schachtelt kulturális attrakciónak is szánják, hiszen bár létezik néhány kisebb mása, de eredeti méretű még nem készült Magyarországon. A tervek szerint a hajó fedélzetén kialakított faház oktatási célokat is szolgálna a magyarországi németek történelmével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos interaktív kiállítások formájában.
Az emlékműhöz kapcsolódva az Országos Német Önkormányzat egy nemzetiségi tanösvényt is létesít Baján a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja területén, amelynek első állomása a betelepítés körülményeit mutatja majd be a hajón szemléltetve. A további hét állomás a magyarországi németek kultúrájába és közösségi életébe nyújt majd betekintést.
A projektvezető az eredeti ulmi tervek alapján készülő, 21 méter hosszú, 4 és fél méter széles dereglyéről elmondta: a történelmileg korhű hajó vörösfenyőből készül. Az emlékmű alapozása már megtörtént, jelenleg a famunkálatokat végzik.
Manz Alfréd emlékeztetett arra, hogy a Duna-menti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált lapos folyami hajó nevét egy korabeli stuttgarti képviselőről kapta, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak, Schachtelnek nevezte. Az ulmiakat gúnyolták is a kis kereskedőhajók, mert "ezeket csak annyira eszkábálták össze, hogy kibírják a 2-3 hetes utat Ulm és Bécs között" - fogalmazott a projekt vezetője.
A korábban bort és különféle árukat szállító hajókat csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Érkezésüket követően a járműveket szétszedték, a fát pedig eladták vagy házépítéshez használták fel. A dereglye építési módjára jellemző volt még, hogy a hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket hosszúszálú mohával tömték ki, "schoppenelték". A tevékenység nyomán nevezték el az ulmi hajóépítőket Schoppereknek.
A dereglyék hajófala nagyjából egy méter magas volt, lapos padlózatukkal közvetlenül a partig lehetett velük haladni. Nagyságuk és alakjuk folyton változott, idővel elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajó közepén állt egy fakunyhó. A járművet nem hajtotta semmi, csak a sodrás, a hajóorrban és a hajófarban elhelyezett 2-2 rúddal, evezővel csak irányították. Jellemzője volt továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely nem Ulm szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
A hajó formájú emlékműhöz szükseges pénzt "folyami kilométerjegyek" értékesítéséből és adományokból, valamint pályázati forrásokból teremtik meg. A gyűjtéshez bárki hozzájárulhat, így kaptak már támogatást számos nemzetiségi önkormányzattól, állami szervezetektől, kitelepített német családok leszármazottjaitól Németországból, de még a tengerentúlról is. A műtárgy a Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kulturális Egyesület együttműködésében, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának (MNÁMK) partnerségével épül meg az MNÁMK főépülete előtt.