Kőkemény versenyre kényszerülnek a fuvarozók, az állam szépen keres rajtuk

Publikálás dátuma
2019.02.12 06:45

Fotó: Népszava
Nőnek a költségek, eközben egyre élesebb a verseny a fuvarpiacokon. A költségvetés pedig nagyot kaszál az útdíjakból.
Tárgyalóasztalhoz ülnek ma a szállítmányozási, logisztikai szakmai szervezetek és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviselői, hogy egyeztessenek az ágazati szakértők által összeállított Versenyképességi 2.0 csomagról. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) javaslatai között szerepel egyebek mellett a jogosulatlanul tevékenykedő külföldi fuvarozók kiszűrését végző közúti ellenőri csoport létszámának és forrásainak emelése. A piacvédelem okán kötelezővé tennék az előzetes elektronikus regisztrációt minden külföldi fuvarozó esetében, és ezt az adatbázist elérhetővé tennék a közúti ellenőrök számára is. Emellett felülvizsgálnák a kétoldalú egyezményeket és engedélykontingenseket, továbbá az úgynevezett CEMT-kvótákat, a magyar érdekeknek megfelelő engedélyszámok meghatározásával, növelve ezzel a magyar fuvarozók piachoz jutásának esélyét. A fuvarozók napirendre tűznék az iparűzési adó szabályainak módosítását, az áfa-mértékének csökkentését, a munkáltatói adókedvezmények bevezetését is, és nem utolsó sorban az útdíj rendszerrel kapcsolatban is változtatásokat szeretnének elérni. Ez utóbbit azzal indokolják, hogy bár idén hivatalos bejelentések szerint 5,8 százalékkal emelkedtek az útdíjak, a fuvarozói szakmai szervezetek szerint valójában ez csak a legalacsonyabb kategóriára igaz. A többi tarifacsoportban az emelés mértéke elérheti a 12,5-32,5 százalékot is. De az egyéb költségek növekedése is számottevő: emelkedett a kötelező gépjármű-felelősség biztosítások és a szerviz díja, magasabbak lettek a bérek, nőttek az alkatrészárak, miközben 2019-től a felére csökkent az üzemanyagok árából visszaigényelhető jövedéki adó mértéke. Mindezek miatt becslések szerint akár 20 százalékos díjemelésre kényszerülhetnek a fuvarozók. Ha a vállalkozások ezt nem képesek érvényesíteni az áraikban, közülük jó néhány tönkremehet, és főleg a tavaszi-nyári nagy fuvardömping idején kapacitáshiány is kialakulhat, ami a megbízóknak sem lehet érdeke - vélik szakmai körökben.  A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete és a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége már a tavaly novemberi bejelentést követően élesen bírálták a kormányzat előzetes társadalmi egyeztetés nélkül bejelentett útdíjemelési szándékát. Az érdekképviseletek hiába javasolták, hogy a belföldi fuvarozásban leginkább érintett járműkategóriáknál ne nőjenek a költségek, vagy kompenzációs eszközökkel ellensúlyozzák azt, illetve kapjanak kellő felkészülési időt a vállalkozások arra, hogy a járműveiket – akár állami támogatással – környezetkímélőbb fuvareszközökre cseréljék. Nem örültek annak sem, hogy a januártól hatályos szabályozás szerint az EURO V és EURO VI kategóriájú (legkorszerűbb) járművek környezetvédelmi kedvezménye a szervezetek javaslatai ellenére 5 százalékkal csökken. Ezekben a kategóriákban az útdíj emelés mértéke 11 forint kilométerenként, amelyet a vállalkozások szintén kénytelenek beépíteni a fuvardíjaikba. A kormány idén 50 milliárd forintos többletbevétellel számol a fuvarozók útdíj befizetéseiből, s ez a növekmény nagyjából megegyezik a teljes autóstársadalomtól várható éves e-matricabevétellel – nyilatkozta a Népszavának Karmos Gábor, az MKFE főtitkára. Ezt a jelentős többletet mintegy 20 ezer hazai fuvarozó 70 ezer járműve után - a tranzitfuvarokkal kiegészülve - fizeti be a költségvetésbe. Az ágazatot is sújtja a munkaerőhiány, annak ellenére, hogy ma már például nemzetközi fuvarral egy gépkocsivezető a napidíjjal, egyéb juttatásokkal havi 400-450 ezer forintot is hazavihet. A gond csak az, hogy egyre kevesebb fiatalt vonz még ez a hazai viszonyok között magas jövedelem. Ráadásul a nyugat-európai cégek még mindig a magyarországi bérek 2-2,5-szeresét kínálják, és ez akkor is csábító, ha a megélhetési költségek is magasabbak, mint itthon. Márpedig egyes becslések alapján már ma is 5000-6000 kamion-, illetve teherautósofőr hiányzik, ráadásul a következő években több ezren mehetnek nyugdíjba, az időközben egészségügyi okokból távozókról nem is beszélve. Az ötvenes éveikre a legtöbb gépkocsivezető gyomor-, vagy gerincbántalmakkal és egyéb egészségügyi gondokkal küszködik. A kormány ugyan 2015. nyarán 6 milliárd forintos támogatással 6 ezer hivatásos gépkocsivezető képzését tervezte, az átlagosan félmilliós képzési költségek átvállalásával, de ágazati szereplők szerint még a létszám fele sem szerzett speciális vezetői engedélyt. Sokan közülük - hiába volt szerződést egy hazai fuvarozó céggel -, ahogy kezükben volt a megfelelő képzettséget tanúsító dokumentum, már tovább is álltak valamelyik nyugat-európai céghez. Egy lapunknak nyilatkozó „régi motoros” szerint, viszonylag kevés fiatal végezte el a tanfolyamot, inkább a pályamódosító 40-esek voltak többségben.                           

Újraindul az ingyen-sofőrképzés

A kormány idén szeptembertől újraindítja a támogatott kamionsofőrképző-tanfolyamokat, 4 milliárd forintos forrásból képeznének ki legalább 4 ezer gépkocsivezetőt. Az MKFE a mostani programmal kapcsolatban azt javasolja, hogy csak az vehessen részt a képzésben, aki kötelezettséget vállal arra, hogy legalább 2 évig magyarországi cégnél dolgozik gépkocsivezetőként – tette hozzá Karmos Gábor. Ellenkező esetben vissza kellene fizetnie a képzés összegét. Az előző programban ilyen kikötés nem volt. A másik hiányossága az volt, hogy a munkanélkülieket célozta meg, s ezt a szakmai szervezet akkor sem tartotta jó ötletnek. Az új programban már nem szerepel ez a kivételezés.                                                        

Témák
fuvarozás
Frissítve: 2019.02.12 06:45

Megnégyszerezné a magyarországi napelemek kapacitását egy kínai beruházó

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:39
HAZAI NAPELEMPARK - A kicsiket napelemadó sújtja, és kizárták őket a kiemeltátvételből is, a nagyokat viszont közpénzből fejle
A Magyarországon legnagyobbnak számító, 32 milliárdos kaposvári napelemberuházása mellett akár tízszer nagyobb, mintegy egymilliárd euró további hazai energetikai befektetést helyezett kilátásba tegnap Pekingben Ruan Guang, a China National Machinery Import&Export vezérigazgatója, aki erről megállapodást írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel - közölte a szaktárca. A társaság térségi központját is itt hozná létre. Palkovics László Lu Yiminnel, a CMC anyavállalata, a China General Technology Group vezetőjével folytatott tárgyalásain hangsúlyozta: a beépített napelemek összméretét Magyarország öt éven belül a jelenlegi, mintegy 700 megawatt (MW) három-négyszeresére emelné. A két ország miniszterelnöke jelenlétében a tárcavezető He Lifenggel, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnökével a Digitális Selyemút együttműködési megállapodáshoz kapcsolódó akciótervet is aláírt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 22:12

Lassul, de kitart a hazai növekedés

Publikálás dátuma
2019.04.25 17:23
FOTÓ: NÉPSZAVA
A húzóerő a belső fogyasztás, de övőre már csak 2,7 százalékot várnak az elemzők.
Az első negyedévben még valószínűleg marad az 5 százalékos gazdasági növekedés, de azt követően lassuló pályára áll a magyar gazdaság – hangzott el a Raiffeisen Bank elemzőitől a csütörtöki sajtótájékoztatón. A szakértők a folyamatok alapján a korábban várt idei 3,4 százalékos GDP növekedés helyett 3,7 százalékos bővülésre számítanak. Az sem zárható ki, hogy akár a négy százalék közelében lesz a növekedési ráta 2019-ben – tette hozzá Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ennél jóval gyengébb növekedés jöhet 2020-ban, amikor az elemzők szerint bővülés 2,7 százalékra zsugorodhat a tavalyi 5 és az idei várhatóan 4 százalék körüli után. Ám idén az eurózóna valószínűsíthetően 1 százalék körüli növekedés miatt egyelőre van esély a felzárkózási pályán maradnia Magyarországnak. A növekedés motorja még mindig a belső fogyasztás lehet. Ezt a trendet erősíti a nem enyhülő munkaerőhiány, a nem csillapuló béremelési hullám. Ebben az évben a reálkereset növekedése még 10 százalék közelében marad. Ez ösztönzi a fogyasztást és a lakossági beruházásokat. Azért a lakossági fogyasztás lendülete is kissé mérséklődik, s a tavalyi éves 5 százalékról nagyjából 4 százalékra csökken. A Népszava kérdésre Török Zoltán elmondta, hogy a kormány, a munkaadók és munkavállalók között kötött megállapodás értelmében még jövőre is 8 százalékos minimálbér emelés lesz, de ezen felül a versenyszférában már a vállalkozásoknak kell eldöntenie, hogy mekkora bérfejlesztést bír el termelékenység, a hatékonyság, illetve a versenyképesség. Ezzel együtt a versenyszférában is nagyjából 8 százalékos bérnövekedésre lehet számítani. Bár szerény mértékben, de még idén is bővülhet a foglalkoztatás. Az elemzők úgy látják, a korábbi várakozásokkal ellentétben a lassuló nemzetközi piaci trendek miatt idén marad a laza költségvetési politika és továbbra sem hűti a kormányzat a gazdaságot. A növekedést fékezheti, hogy az évek óta szárnyaló építőipar húzóágazata, a jelentős részben uniós támogatással megvalósuló nagy állami beruházások visszaesnek, és ezt az ágazat nagyjából 15 százalékát kitevő lakásépítés kedvező folyamatai sem ellensúlyozhatják. Az infláció idén éves szinten 3,2, jövőre 2,6 százalék lehet. Idén áprilisban ugyan még a márciusi 3,7 százalékot is meghaladhatja a pénzromlás mértéke, elsősorban a kőolaj és az üzemanyag árak emelkedése miatt, ám a vezető elemző szerint a jelenlegi magas világpiaci árak nem tarthatók fenn sokáig. Így az infláció is mérséklődni fog, már csak a külső környezet, a lassuló világ és ezen belül az európai növekedési ütem miatt is. A legfontosabb piacunk, vagyis a német gazdaság is mérsékelten bővül, ezért a nettó export is csökkenhet, s ez már a folyó fizetési mérleget is deficitessé teheti - hangoztatták. A beruházások GDP-hez mért növekedése sem túl biztató. A korábbi 15-20 százalékos és még az idei, mintegy 10 százalék körüli növekedés, 2020-ban már 4 százalékos visszaesésbe mehet át. Ennek oka egyértelműen az uniós források elapadása. Nem nagy vigasz, hogy 2016-ban hasonló okból 12 százalékkal zuhant a beruházások aránya. A Raiffeisen elemzőinek várakozása szerint jövő héten a Moody’s hitelminősítő a Standard &Poor’s-hoz és a Fitch-hez hasonlóan felminősíti Magyarországot. Erre alapozva úgy vélték, 2019-ben az euró árfolyama a jelenlegi 322 forint helyett lehorgonyoz a 320 forintos szinten.