Kőkemény versenyre kényszerülnek a fuvarozók, az állam szépen keres rajtuk

Publikálás dátuma
2019.02.12 06:45

Népszava
Nőnek a költségek, eközben egyre élesebb a verseny a fuvarpiacokon. A költségvetés pedig nagyot kaszál az útdíjakból.
Tárgyalóasztalhoz ülnek ma a szállítmányozási, logisztikai szakmai szervezetek és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviselői, hogy egyeztessenek az ágazati szakértők által összeállított Versenyképességi 2.0 csomagról. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) javaslatai között szerepel egyebek mellett a jogosulatlanul tevékenykedő külföldi fuvarozók kiszűrését végző közúti ellenőri csoport létszámának és forrásainak emelése. A piacvédelem okán kötelezővé tennék az előzetes elektronikus regisztrációt minden külföldi fuvarozó esetében, és ezt az adatbázist elérhetővé tennék a közúti ellenőrök számára is. Emellett felülvizsgálnák a kétoldalú egyezményeket és engedélykontingenseket, továbbá az úgynevezett CEMT-kvótákat, a magyar érdekeknek megfelelő engedélyszámok meghatározásával, növelve ezzel a magyar fuvarozók piachoz jutásának esélyét. A fuvarozók napirendre tűznék az iparűzési adó szabályainak módosítását, az áfa-mértékének csökkentését, a munkáltatói adókedvezmények bevezetését is, és nem utolsó sorban az útdíj rendszerrel kapcsolatban is változtatásokat szeretnének elérni. Ez utóbbit azzal indokolják, hogy bár idén hivatalos bejelentések szerint 5,8 százalékkal emelkedtek az útdíjak, a fuvarozói szakmai szervezetek szerint valójában ez csak a legalacsonyabb kategóriára igaz. A többi tarifacsoportban az emelés mértéke elérheti a 12,5-32,5 százalékot is. De az egyéb költségek növekedése is számottevő: emelkedett a kötelező gépjármű-felelősség biztosítások és a szerviz díja, magasabbak lettek a bérek, nőttek az alkatrészárak, miközben 2019-től a felére csökkent az üzemanyagok árából visszaigényelhető jövedéki adó mértéke. Mindezek miatt becslések szerint akár 20 százalékos díjemelésre kényszerülhetnek a fuvarozók. Ha a vállalkozások ezt nem képesek érvényesíteni az áraikban, közülük jó néhány tönkremehet, és főleg a tavaszi-nyári nagy fuvardömping idején kapacitáshiány is kialakulhat, ami a megbízóknak sem lehet érdeke - vélik szakmai körökben.  A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete és a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége már a tavaly novemberi bejelentést követően élesen bírálták a kormányzat előzetes társadalmi egyeztetés nélkül bejelentett útdíjemelési szándékát. Az érdekképviseletek hiába javasolták, hogy a belföldi fuvarozásban leginkább érintett járműkategóriáknál ne nőjenek a költségek, vagy kompenzációs eszközökkel ellensúlyozzák azt, illetve kapjanak kellő felkészülési időt a vállalkozások arra, hogy a járműveiket – akár állami támogatással – környezetkímélőbb fuvareszközökre cseréljék. Nem örültek annak sem, hogy a januártól hatályos szabályozás szerint az EURO V és EURO VI kategóriájú (legkorszerűbb) járművek környezetvédelmi kedvezménye a szervezetek javaslatai ellenére 5 százalékkal csökken. Ezekben a kategóriákban az útdíj emelés mértéke 11 forint kilométerenként, amelyet a vállalkozások szintén kénytelenek beépíteni a fuvardíjaikba. A kormány idén 50 milliárd forintos többletbevétellel számol a fuvarozók útdíj befizetéseiből, s ez a növekmény nagyjából megegyezik a teljes autóstársadalomtól várható éves e-matricabevétellel – nyilatkozta a Népszavának Karmos Gábor, az MKFE főtitkára. Ezt a jelentős többletet mintegy 20 ezer hazai fuvarozó 70 ezer járműve után - a tranzitfuvarokkal kiegészülve - fizeti be a költségvetésbe. Az ágazatot is sújtja a munkaerőhiány, annak ellenére, hogy ma már például nemzetközi fuvarral egy gépkocsivezető a napidíjjal, egyéb juttatásokkal havi 400-450 ezer forintot is hazavihet. A gond csak az, hogy egyre kevesebb fiatalt vonz még ez a hazai viszonyok között magas jövedelem. Ráadásul a nyugat-európai cégek még mindig a magyarországi bérek 2-2,5-szeresét kínálják, és ez akkor is csábító, ha a megélhetési költségek is magasabbak, mint itthon. Márpedig egyes becslések alapján már ma is 5000-6000 kamion-, illetve teherautósofőr hiányzik, ráadásul a következő években több ezren mehetnek nyugdíjba, az időközben egészségügyi okokból távozókról nem is beszélve. Az ötvenes éveikre a legtöbb gépkocsivezető gyomor-, vagy gerincbántalmakkal és egyéb egészségügyi gondokkal küszködik. A kormány ugyan 2015. nyarán 6 milliárd forintos támogatással 6 ezer hivatásos gépkocsivezető képzését tervezte, az átlagosan félmilliós képzési költségek átvállalásával, de ágazati szereplők szerint még a létszám fele sem szerzett speciális vezetői engedélyt. Sokan közülük - hiába volt szerződést egy hazai fuvarozó céggel -, ahogy kezükben volt a megfelelő képzettséget tanúsító dokumentum, már tovább is álltak valamelyik nyugat-európai céghez. Egy lapunknak nyilatkozó „régi motoros” szerint, viszonylag kevés fiatal végezte el a tanfolyamot, inkább a pályamódosító 40-esek voltak többségben.                           

Újraindul az ingyen-sofőrképzés

A kormány idén szeptembertől újraindítja a támogatott kamionsofőrképző-tanfolyamokat, 4 milliárd forintos forrásból képeznének ki legalább 4 ezer gépkocsivezetőt. Az MKFE a mostani programmal kapcsolatban azt javasolja, hogy csak az vehessen részt a képzésben, aki kötelezettséget vállal arra, hogy legalább 2 évig magyarországi cégnél dolgozik gépkocsivezetőként – tette hozzá Karmos Gábor. Ellenkező esetben vissza kellene fizetnie a képzés összegét. Az előző programban ilyen kikötés nem volt. A másik hiányossága az volt, hogy a munkanélkülieket célozta meg, s ezt a szakmai szervezet akkor sem tartotta jó ötletnek. Az új programban már nem szerepel ez a kivételezés.                                                        

Témák
fuvarozás
Frissítve: 2019.02.12 06:45

Még fix a Paks 2 beruházás ára

Publikálás dátuma
2019.02.19 19:17
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A magyar kormány fixáras szerződést kötött Oroszországgal a Paks 2-es beruházásra, amit az esetleges késedelmek nem befolyásolnak – közölte a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János Szél Bernadett független képviselő írásbeli kérdésére. A kérdező arra emlékeztetett, hogy Aszódi Attila, a miniszter nemrég felmentett államtitkára egy interjúban az árat akkor nevezte fixnek, ha nem módosítunk az igényeinken. Ennek kapcsán Szél Bernadett azt tudakolta, hogy a rendszer hűtése, az utólagos biztonsági előírások és az esetleges késedelmes megvalósítás pluszköltségeit ki állja, illetve mi az, aminek kialakítását Magyarország vállalta. Ezekből válaszában Süli János mindössze arra utalt, hogy az oroszoknak adott megbízás a hűtés kialakítását is magába foglalja. Emellett rögzíti, hogy az erőmű a terveket átfogóan vizsgáló EU szerint 7,35 százalékos hasznot termelhet. Így változatlanul kiáll a beruházás mellett. Szél Bernadett arra is utalt, hogy a magyar kormány a kivitelezési szerződést a titkosítás megszüntetése, sőt a közzétételre vonatkozó, jogerős bírósági kötelezvény ellenére sem hozza az anyagot nyilvánosságra. Erről korábban a Magyar Hírlapnak az új államtitkár, Kovács Pál annyit mondott, hogy eleget tesznek a bírósági döntésnek. Érdemi válaszok tárgyában a hazai erőművek áramárát tudakoló, DK-s Oláh Lajos se járt több sikerrel. Miután először válaszként az innovációs és technológiai tárca nemzetközi szervezetek internetoldalait ajánlotta, visszakérdezett, hogy a kabinet a Paks 2-es bővítési döntés előtt valóban nem végzett-e saját számításokat a témában. Új válaszadóként már Süli János biztosította arról, hogy az egyedi áramár-adatok titkosak és a döntésben nem csak az árat nézték. Oláh Lajos újabb tisztázó kérdésére pedig annyit közölt, hogy munkatársai számos szakmai konferencián vesznek részt, illetve munkájukat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet is segíti.
Szerző

Érvényesek a devizaszerződések, újabb perek jöhetnek

Publikálás dátuma
2019.02.19 16:04
Képünk illusztráció
Shutterstock
Egy egyedi ügyben a bírói felülvizsgálati fórum olyan döntést hozott, hogy a bankok által megkötött devizahitelszerződések nem semmisek. Újabb perek várhatók az alsóbb rendű bíróságokon.
A Kúria továbbra is hajthatatlan. Kedden a Vezekényi Ursula által vezetett bírói tanács egy egyedi ügyben hozott ítéletet, amelynek lényege: a deviza alapon megkötött hitelszerződések nem semmisek, vagyis a bankok jogszerűen jártak el a szerződéskötéskor. Árnyalja a képet, hogy a Kúria végeredményben formai okok miatt utasította el a felülvizsgálati kérelmet - legalábbis ez a véleménye Ravasz Lászlónak, aki ügyvédként az ügyben érintett devizahitel-károsultat képviseli a perben. Az ítélethozatalt követően a Népszavának nyilatkozva az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a Szegedi Törvényszék első fokon, hosszú-hosszú évekkel ezelőtt hozott ítéletében kimondta: a kölcsönszerződés semmis, mert abban nem szerepel konkrét összeg. (Csak svájci frankot tüntettek fel, de annak forint árfolyamát nem, tekintettel arra, hogy az folyamatosan változik. Számítások szerint a 145 415 svájci frank 22 millió forintnak felelt meg.) A bank fellebbezett, és az ezt követő bírósági szinteken lefolytatott tárgyalásokon hozott ítéletekben már annak érvényességét állapították meg, akár úgy is, hogy a határozatban állapították meg a szerződés forintösszegét. A Kúria mostani határozatában elutasította az adós felülvizsgálati kérelmét, amelyet az ügyfél devizahitel-szerződése érvénytelenségének – ismételt – megállapítása érdekében indított. Időközben azonban a Kúria jogegységi döntést hozott a devizahitelekkel kapcsolatban, ez után indított a bank újabb pert – a jelen eljárást – az ügyfél ellen a szerződés érvényessé nyilvánítása érdekében. Ezt a pert a bank jogerősen megnyerte, (az eljárás során a bíróságok határozták meg a kölcsön összegét), ám az adós felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen. Mindez még abban az időszakban történt, amikor még nem volt ismeretes az Európai Bíróságnak az a C 51/17-es számú ítélete, amely szerint a szerződés feltétele "... abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára." Kiemelten vonatkozik ez arra, amikor "a fogyasztó nem tudta annak (a szerződésnek a szerk.) tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetében." Az uniós ítéletből egyértelműen következik, amit a Kúria korábbi közleményében is magáévá tett, hogy egy adott ügy összes körülményeinek vizsgálatával a bíróságnak kell megállapítania, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel gazdasági következményeiről. Vagyis a perek újrakezdődhetnek. A Kúria azonban most még ezt az uniós bírósági ítéletet nem vette figyelembe. Mint Vezekényi Ursula kifejtette, a feladatuk arra szorítkozott, hogy a korábbi ítélőtáblai jogerős ítélet jogszerű volt-e, vagyis minden a deviza-hitelszerződés időpontjában érvényes jogszabályt figyelembe vett-e. Álláspontjuk szerint igen, vagyis a az eredeti szerződés érvényben maradt. A Kúria álláspontja szerint, ha a bank a szerződésnek megfelelően folyósítja a hitelt, s adós éveken keresztül törleszt is, akkor ez azt tükrözi, hogy a szerződést a maga részéről, elfogadta, vagyis évekkel később nem lehet a szerződés jogszerűségét kifogásolni. Vezekényi Ursula emlékeztetett arra,hogy ha egy szerződésben hiba van, akkor a szerződő feleknek arra kell törekedniük, hogy ezt kijavítsák, és nem lehet a semmissé nyilvánítás a cél. Jogi nyelven szólva a bank és az adós között akarategység állott fenn abban a tekintetben, hogy a hitel folyósítása létrejöjjön. Ha a szerződés szövege nem volt tiszta és egyértelmű, akkor azt is korrigálni lehetett volna. Ravasz László erről azt mondta lapunknak, ha leírták volna, hogy olyan árfolyamkockázatot tartalmaz a szerződés, amely az ügyfél életvitelét is károsan befolyásolhatja, akkor ilyen szerződést senki nem írt volna alá. Az ügyvéd szerint a Kúria elmenekült az érdemi döntés elől. Ezért hivatkoztak a joggyakorlatot elemző csoport vizsgálatának eredményére. (A mostani ítéletet egyébként az elemző csoport csak kis többséggel meghozott álláspontja támasztotta alá. A Wellmann György, a Kúria polgári kollégiuma vezetője által összehívott csoport tagjai olyan bírák, akik devizahiteles ügyeket tárgyalnak.) Ravasz László szerint most új időszak kezdődik. Újabb pert kívánnak indítani az első fokú bíróságon, beadványuk már tartalmazza majd hivatkozásként az Európai Bíróság C 51/17-es ítéletének indoklását, valamint azokat a hazai jogszabályokat, amelyeket a Kúria nem vizsgált.  
Frissítve: 2019.02.19 17:30