Soros: az EU vezetése az összeomlás előtti Szovjetunióra emlékeztet

Publikálás dátuma
2019.02.12. 06:41
Fotó: AFP/Olivier Hoslet
Az első lépés ahhoz, hogy megvédjük Európát a külső és a belső ellenségeitől, az, hogy felismerjük a jelen fenyegetés nagyságát. A második lépés pedig, hogy felébresszük és mozgósítsuk az alvó Európa-párti többsége: védjék meg az európai értékeket. Európát féltő publicisztikát közölt Soros György.
Project Syndicate oldalán megjelent terjedelmes írást a hvg.hu szemlézte. Európa alszik, közben pedig alva jár a semmi felé – ez Soros György véleménye. Fel kell ébredni – írja Soros. A magyar származású amerikai milliárdos úgy véli, ha Európa nem ébred fel, úgy jár, mint a Szovjetunió 1991-ben – ismert, ekkor esett szét a szovjet birodalom. Sem a vezetőink, sem az állampolgárok nem látják, hogy forradalmi időket élünk. Rengeteg irányba indulhatunk, ezek lehetséges kimenetele pedig igen bizonytalan - fogalmaz. Soros szerint sokan úgy hiszik, a jövő többé-kevésbé hasonlítani fog a jelenre, de ez szerinte nincs így. Hosszú, és saját bevallása szerint eseménydús életében sok olyan időszak volt, amit ő radikális egyensúlytalanságnak nevez, ma is ilyen időket élünk. A májusi EP-választásról pedig azt mondja:
sajnos az Európa-ellenes erők versenyelőnyben vannak.

Ennek meglátása szerint több oka is van. Kiemeli az elavult tagállami pártrendszereket – ez akadályozza azokat, akik meg akarják őrizni azokat az értékeket, amelyekre az uniót alapították, de segít azoknak, akik szeretnék helyettesíteni ezeket az értékeket valamilyen radikális dologgal –, illetve az EU fegyelmező eszközeinek hiányát. Szól a német belpolitikai helyzetről is, ahol megjelent és felemelkedett a szélsőjobbos, radikális AfD, ezzel pedig megbomlott a CDU-CSU szövetsége.  Soros szerint ugyanakkor 
A helyzet azonban messze nem reménytelen.

Ugyanis a német Zöldek Európa-párti formátumként folyamatosan növekednek, az AfD viszont elérte a csúcspontját, kivévi a volt NDK területein. A CDU/CSU-ról azt mondja, szavazóikat egy olyan párt képviseli, amelynek elkötelezettsége az európai értékek iránt ambivalens.
Nagy-Britanniáról is azt mondja, elavult a pártrendszere, ráadásul Theresa May konzervatív kormányfő és Jeremy Corbyn munkáspárti pártvezér is elszánt Brexit-ügyben, holott többször felvetődött már egy újabb népszavazás lehetősége is. Az olasz belpolitikáról azt írja, az EU több hibát is elkövetett, ennek lett az eredménye az, hogy populista, bevándorlásellenes erők jutottak hatalomra. Az Európai Néppártról pedig kifejezetten rossz véleménnyel van Soros, az EPP szerinte elveszítette azokat az elveket, amelyeket korábban magáénak mondott,
bizonyítja ezt az is, hogy Orbán Viktor és a Fidesz még mindig a Néppárt tagja.

Soros azt írja, az Európa-ellenes erőknek legalább vannak elveik, még ha azok szörnyűek is szerinte. Nehéz elhinni, hogy májusban az Európa-párti erők nyerjenek, ez csak akkor történhet meg, ha Európa a saját, közös érdekeit helyezi előtérbe. Azonban úgy véli, Európát és az Európai Uniót sürgősen meg kell reformálni, ezt a rendszer szívénél kell kezdeni.
Az EU jelenlegi vezetése leginkább az összeomlás előtt álló Szovjetunió vezetésére emlékeztet.

Írását azzal zárja, amivel kezdte: fel kell ismerni a külső és belső fenyegetés nagyságát az EU-ban, mobilizálni kell az Európa-pártiakat, meg kell védeni az európai értékeket.
Ellenkező esetben az egyesült Európa álma a 21. század rémálmává válhat.

Szerző

A sztrájk miatt zárva tart szerdán a belgiumi Charleroi repülőtere, budapesti járat is érintett

Publikálás dátuma
2019.02.11. 20:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Brussels Airlines belga légitársaság már múlt héten törölte az összes szerdai járatát.
Teljesen zárva tart szerdán a belgiumi Charleroi nemzetközi repülőtere a meghirdetett országos sztrájk miatt – jelentette be hétfő este a létesítményt üzemeltető vállalat. Az MTI összefoglalója szerint az intézkedés mintegy 120 járatot, közel 18 ezer utast érint. Köztük vannak a Ryanair és a Wizzair diszkont légitársaságok aznapi budapesti járatainak utasai is. A főként Brüsszelt kiszolgáló Charleroi repülőtere mintegy 55 kilométerre délre található a belga fővárostól. A Brussels Airlines belga légitársaság már múlt héten törölte az összes szerdai járatát, azok azonban a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtérről indultak vagy oda érkeztek volna. Az érintett több mint 16 ezer utas átfoglalhat másik dátumra vagy visszatérítést is kérhet. A TUIfly légitársaság közölte, hogy átszervezte 36 aznapi brüsszeli járatát franciaországi és hollandiai repülőterekre, ahonnan buszokkal fogják a belga fővárosba szállítani az ezt igénylő utasokat.       A legnagyobb belga szakszervezetek által bejelentett munkabeszüntetés más szektorokra is kiterjed február 13-án, egyebek mellett a közhivatalokra, a rendőrségre, a kórházakra, a tömegközlekedésre és a postára is. Sajtóhírek szerint a tiltakozók béremelést, jobb munkakörülményeket, magasabb jövőbeli nyugdíjakat követelnek.
Szerző
Témák
sztrájk Belgium

Önálló államot akartak, lázadóként állnak bíróság elé - akár 25 év börtönt is kaphatnak

Publikálás dátuma
2019.02.11. 19:11

Fotó: Celestino Arce / AFP
Kedden kezdődik meg tizenkét szeparatista vezető pere. Őszig születhet ítélet. Az eljárás során nőhet a szakadék a helyi társadalomban.
Tizenkét katalán vezetőt állítanak bíróság elé. A Madriddal szembeni lázadással vádolják őket, mert megszervezték a katalán függetlenségi népszavazást. Akár 25 éves szabadságvesztéssel is sújthatják a vádlottakat. Nem kizárt, hogy példát statuálnak rajtuk, hiszen Madrid kemény jelzést akar küldeni minden szeparatista mozgalomnak. Ugyanakkor egy kemény ítéletnek nagyon komoly következményei is lehetnek. A szeparatista vezetőkből ugyanis igazi hőst csinálhatnak, ezzel pedig új lendületet kapna a függetlenségi mozgalom. Az eljárás során a bíróság tanúként hallgatja majd meg Mariano Rajoy volt spanyol miniszterelnököt, Artur Mas egykori katalán elnököt és Inigo Urkullu baszk elnököt is mások mellett. A tervek szerint a per ezen első szakasza három hónapig tart majd, és a legfelsőbb bíróság honlapján élőben is követhető lesz. Tavaly többször is tüntettek a politikai foglyok szabadon bocsátásáért. Quim Torra katalán elnök azzal védte őket, hogy a vezetők csak a nép akaratát kívánták átültetni a gyakorlatba. Ezért döntöttek a függetlenségi referendum kiírása mellett. „Mi is bűnösnek érezzük magunkat, mint ők, egyúttal mi is ártatlannak érezzük magunkat, mint ők. Azért harcolunk, hogy bizonyítsuk ártatlanságukat” – fejtette ki a politikus. A katalán elnök hangsúlyozta: a függetlenségi vezetők elleni per "örökre" meg fogja változtatni a katalán-spanyol kapcsolatokat. Bár az 1978-as spanyol alkotmány önrendelkezést biztosít a 17 régió számára, elsősorban az oktatásügyet és az infrastrukturális beruházásokat illetően, a katalánok nem érik be ennyivel, mert szerintük régiójuk bevételeit túlságosan is lefölözi Madrid, s ha önálló országgá válnának, akkor nagyobb bevételből gazdálkodhatnának. Katalónia egyszer már kihirdette önállóságát, még 1934-ben, két évvel a spanyol polgárháború előtt. Akkor a központi kormányzat ugyanahhoz az eszközökhöz nyúlt, mint most, több politkust letartóztatott, s felfüggesztette a regionális parlamentet. A katalán elnököt 30 éves börtönbüntetésre ítélték, ám később elengedték és elnöki tisztségét is gyakorolhatta, amikor 1936-ban baloldali kormány került hatalomra. A referendumot még 2017. október 1-jén, a spanyol kormányzat akarata és fenyegetései ellenére rendezték meg. Bár 90 százalék voksolt a régió önállóságára, a részvétel mindössze negyven százalékos volt. Carles Puigdemont akkori katalán vezető ezért kihirdette Katalónia önállóságát. Ennek nyomán a negyven éve fennálló spanyol demokrácia történetének legnagyobb alkotmányos válsága alakult ki. A madridi kormány válaszként felfüggesztette a katalán parlamentet, átvette az ellenőrzést a régió felett, több politikust letartóztatott és idő előtti választást íratott ki, hogy a helyiek új vezetőket válasszanak. Az eltelt mintegy másfél év eseményei alapján teljesen egyértelművé vált a katalán társadalom teljes megosztottsága. Nagyjából hasonló arányban támogatják a függetlenséget, mint azt, hogy a régió Spanyolország része maradjon. Bár az előrehozott választáson többséget szereztek a szeparatista pártok a barcelonai parlamentben, ugyanakkor a függetlenséget nem támogató Ciudadanos liberális tömörülés szerezte meg a legtöbb mandátumot a pártok közül. Hónapokon át tartó politikai bizonytalanságot követően tavaly júniusban iktatták be a régió elnökének Quim Torrát, aki Puigdemont tömörülésének egy kevésbé ismert alakja volt. Miután Pedro Sánchez, a szocialisták elnöke alakíthatott kisebbségi kormányt Spanyolországban, 2018 júniusában, s megbukott Mariano Rajoy kabinetje, kissé megváltozott a politikai széljárás az országban. Politikai támogatókra volt szüksége, ezért a katalán szeparatistákhoz közeledett. Röviddel a mamutper megkezdése előtt is gesztust tett nekik. Carmen Calvo kormányfőhelyettes bejelentette, hogy ez semleges személyt bízna meg a kabinet a szeparatisták és a Madrid közötti párbeszéddel. A konzervatív ellenzék élesen bírálta a döntést, a konzervatív Néppártot vezető Pablo Casado árulással vádolta Sánchez kormányfőt. Ezért vasárnapra tüntetést is szervezett Madridba a a kabinetet egyébként kívülről támogató Ciudadanosszal. A semleges közvetítő a szeparatisták egyik követelése volt a megrekedt párbeszéd folytatására. A spanyol miniszterelnök lépését ezzel szemben nagyon is kedvezően fogadták a szeparatisták. Egyik pártjuk, az ERC képviselője, Gabriel Rufián azt közölte, részt vesznek a kormánnyal folytatandó egyeztető tárgyalásokon, mihelyst kinevezik a független közvetítőt. Természetesen Pedro Sánchez kormányfő sem lenne hajlandó elfogadni a katalán függetlenséget, ugyanakkor  emelné a régió anyagi támogatását. Eddig azonban nem jutott előrébb, mert az önálló Katalóniát óhajtók olyan követeléseket fogalmaztak meg, amelyek elfogadhatatlanok Madrid számára. Egyebek mellett azt akarják, ismerjék el önrendelkezésre való jogukat, ami lehetővé tenné az elszakadást. Madrid ezért jegeli a további tárgyalásokat, ki tudja, meddig.

Szembenálló nézetek

A vádlottak ügyvédi csapatában helyet kapott a katalán szeparatisták több illusztris személyisége, köztük Oriol Junqueras alelnök, vagy olyan aktivisták, mint Jordi Sánchez, vagy Jordi Cuixart, illetve Puigdemont kabinetjének több tagja. A legfelsőbb bíróság bírája, Pablo Llarena világossá tette, hogy a referendum támadás volt Spanyolországgal szemben, ezért az eljárás során azt igazolják, hogy a jelenlévők az alkotmányos rendet támadták. A védők viszont azzal érvelnek, hogy a katalánok érdekeit képviselték a referendum kiírásával, ezért a bírósági eljárással a demokráciát támadják. Novemberben több mint 120 egyetemi professzor kiáltványt írt alá, amelyben az ellen tiltakoztak, hogy a vádak között a lázadás is szerepeljen. A spanyol demokráciában eddig egyetlen személyt ítéltek el ilyen váddal, egy tábornokot, aki részt vett az 1981-es puccskísérletben.