Soros: az EU vezetése az összeomlás előtti Szovjetunióra emlékeztet

Publikálás dátuma
2019.02.12 06:41
Fotó: AFP/Olivier Hoslet
Az első lépés ahhoz, hogy megvédjük Európát a külső és a belső ellenségeitől, az, hogy felismerjük a jelen fenyegetés nagyságát. A második lépés pedig, hogy felébresszük és mozgósítsuk az alvó Európa-párti többsége: védjék meg az európai értékeket. Európát féltő publicisztikát közölt Soros György.
Project Syndicate oldalán megjelent terjedelmes írást a hvg.hu szemlézte. Európa alszik, közben pedig alva jár a semmi felé – ez Soros György véleménye. Fel kell ébredni – írja Soros. A magyar származású amerikai milliárdos úgy véli, ha Európa nem ébred fel, úgy jár, mint a Szovjetunió 1991-ben – ismert, ekkor esett szét a szovjet birodalom. Sem a vezetőink, sem az állampolgárok nem látják, hogy forradalmi időket élünk. Rengeteg irányba indulhatunk, ezek lehetséges kimenetele pedig igen bizonytalan - fogalmaz. Soros szerint sokan úgy hiszik, a jövő többé-kevésbé hasonlítani fog a jelenre, de ez szerinte nincs így. Hosszú, és saját bevallása szerint eseménydús életében sok olyan időszak volt, amit ő radikális egyensúlytalanságnak nevez, ma is ilyen időket élünk. A májusi EP-választásról pedig azt mondja:
sajnos az Európa-ellenes erők versenyelőnyben vannak.
Ennek meglátása szerint több oka is van. Kiemeli az elavult tagállami pártrendszereket – ez akadályozza azokat, akik meg akarják őrizni azokat az értékeket, amelyekre az uniót alapították, de segít azoknak, akik szeretnék helyettesíteni ezeket az értékeket valamilyen radikális dologgal –, illetve az EU fegyelmező eszközeinek hiányát. Szól a német belpolitikai helyzetről is, ahol megjelent és felemelkedett a szélsőjobbos, radikális AfD, ezzel pedig megbomlott a CDU-CSU szövetsége.  Soros szerint ugyanakkor 
A helyzet azonban messze nem reménytelen.
Ugyanis a német Zöldek Európa-párti formátumként folyamatosan növekednek, az AfD viszont elérte a csúcspontját, kivévi a volt NDK területein. A CDU/CSU-ról azt mondja, szavazóikat egy olyan párt képviseli, amelynek elkötelezettsége az európai értékek iránt ambivalens.
Nagy-Britanniáról is azt mondja, elavult a pártrendszere, ráadásul Theresa May konzervatív kormányfő és Jeremy Corbyn munkáspárti pártvezér is elszánt Brexit-ügyben, holott többször felvetődött már egy újabb népszavazás lehetősége is. Az olasz belpolitikáról azt írja, az EU több hibát is elkövetett, ennek lett az eredménye az, hogy populista, bevándorlásellenes erők jutottak hatalomra. Az Európai Néppártról pedig kifejezetten rossz véleménnyel van Soros, az EPP szerinte elveszítette azokat az elveket, amelyeket korábban magáénak mondott,
bizonyítja ezt az is, hogy Orbán Viktor és a Fidesz még mindig a Néppárt tagja.
Soros azt írja, az Európa-ellenes erőknek legalább vannak elveik, még ha azok szörnyűek is szerinte. Nehéz elhinni, hogy májusban az Európa-párti erők nyerjenek, ez csak akkor történhet meg, ha Európa a saját, közös érdekeit helyezi előtérbe. Azonban úgy véli, Európát és az Európai Uniót sürgősen meg kell reformálni, ezt a rendszer szívénél kell kezdeni.
Az EU jelenlegi vezetése leginkább az összeomlás előtt álló Szovjetunió vezetésére emlékeztet.
Írását azzal zárja, amivel kezdte: fel kell ismerni a külső és belső fenyegetés nagyságát az EU-ban, mobilizálni kell az Európa-pártiakat, meg kell védeni az európai értékeket.
Ellenkező esetben az egyesült Európa álma a 21. század rémálmává válhat.

A barátságnak is van határa

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:54

Fotó: AFP/ KIRILL KUDRYAVTSEV
Phenjan aligha kaphat Moszkvától annyi segítséget, amennyit szeretne az Amerikával való sikeres kötélhúzáshoz, hiszen Oroszország mégiscsak az atomhatalmak klubjának a tagja.
Kim Dzsong Un páncélvonata ezúttal az orosz Távol-Kelet felé vette útját, és az észak-koreai vezető ma Vlagyivosztokban találkozik Vlagyimir Putyinnal. Elemzők szerint Kim azt szeretné, ha Putyin erőteljes támogatást nyújtana neki az Egyesült Államokkal szemben, ám orosz részről ez vélhetőleg erősen korlátozott marad. Ez az első személyes találkozó a két vezető között. Kim, aki tavaly júniusban Szingapúrban ígéretesnek mondott eszmecserét folytatott Donald Trumppal, majd idén február végén Hanoiban minden várakozást alulmúló, teljesen eredménytelen találkozót szenvedett végig az amerikai elnökkel, most minden jel szerint azt igyekszik demonstrálni, hogy nem vergődik elszigetelt pozícióban, hanem vannak befolyásos patrónusai, akikre számíthat a nehéz időkben. Oroszország és Kína eddig is Észak-Korea mögött állt, és gazdaságilag segített felszínen tartani a brutálisan elnyomó jellegű phenjani rezsimet – de csak annyira, hogy az mintegy ütközőzónát képezzen a Koreai-félsziget déli felén jelen lévő amerikaiakkal szemben. Moszkva és Peking is az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) állandó, vagyis vétójoggal rendelkező tagja, olyan atomhatalom, amelynek érdekeivel alapvetően ellenkezik a nukleáris fegyverek globális terjedése, az ilyen eszközökkel rendelkező, kisebb-nagyobb államok számának a gyarapodása. Kim ismert páncélvonata az amerikai elnökkel megkezdett óvatos flörtje előtt a pekingi főpályudvarra döbörgött be, és az észak-koreai diktátor megtudakolta a kínai vezetőktől, hogy meddig tanácsos elmennie a Trumppal folytatott alkudozása során, mihez kap és mihez nem kap kínai háttértámogatást. Most minden bizonnyal ugyanezt teszi Vlagyivosztokban. A Reuters által megszólaltatott Artyom Lukin, aki a Csendes-óceán menti orosz katonai kikötővárosban található Távol-keleti Szövetségi Egyetem professzora – állítólag ennek az intézménynek a kampuszán tartják meg a csúcstalálkozót – úgy vélekedik: Kim a konkrét gazdasági támogatás mellett az országával szemben érvényesített nemzetközi szankciók egyoldalú enyhítését próbálja elérni, de valószínűtlen, hogy Putyin teljesítené a kérését. Szerinte Moszkva aligha engedhetné meg magának, hogy állandó BT-tagként aláássa az ENSZ-ben elfogadott szankciós rezsimet, amely arra hivatott, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverkezési programjának a feladására. Ettől függetlenül Oroszország – Kínához hasonlóan és az Egyesült Államokkal ellentétben – azt javasolja, hogy a nemzetközi közösség fokozatosan enyhítse az Észak-Koreával szembeni büntető intézkedéseket, párhuzamosan azokkal a remélt lépésekkel, amelyeket Phenjan megtesz a fegyverkísérletek korlátozása terén. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly a BT egyik ülésén is arról beszélt, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fokozatos leszerelési lépéseit szankcóenyhítésnek kellene követnie. Washington azonban azzal vádolja Moszkvát, hogy cinkelt lapokkal játszik, és hogy az oroszok bizonyíthatóan, kiterjedt körben megsértik a szankciós előírásokat. Médiaértesülések szerint egy orosz tankhajót 2017 októbere és 2018 májusa között legkevesebb négy alkalommal rajtakaptak, amint arról üzemanyagot töltöttek át észak-koreai hajóra nemzetközi vizeken. Egy orosz törvényhozó a minap azt közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy a Putyin-Kim csúcstalálkozó előkészítése során észak-koreai részről kérték, hogy állampolgáraik hadd dolgozhassanak tovább Oroszországban, annak ellenére, hogy a nemzetközi szankciós rezsim értelmében ez év végéig haza kellene őket zsuppolni. Amerikai adatok szerint Phenjan korábban évente több mint félmilliárd dollárra tett szert a közel százezer külföldön dolgozó észak-koreai révén. Közülük egészen a közelmúltig mintegy 30 ezren dolgoztak Oroszországban, de időközben mintegy 20 ezer főt hazaküldtek.
Frissítve: 2019.04.25 06:10

Amire Orbán Viktor hiába ácsingózott, szlovák kollégája máris elérte

Publikálás dátuma
2019.04.24 19:41

Fotó: NurPhoto/ Maxym Marusenko
Peter Pellegrini mindjárt tiszteletét teszi az Egyesült Államok elnökénél.
A jövő héten Amerikába látogat Peter Pellegrini miniszterelnök (Smer-SD). Donald Trump amerikai elnök május 3-án, pénteken fogadja a Fehér Házban, írja parameter.sk. A megbeszélésen több témát is érintenek, de a hangsúly a gazdasági és a védelmi együttműködésen lesz. Az Egyesült Államok elnöke és a szlovák miniszterelnök a védelmi együttműködés keretében a szlovák fegyveres erők korszerűsítésének kérdését is érintik a tárgyalás során. A szlovák NATO-tagsággal járó kötelezettségekkel összefüggésben a védelmi kiadások növelésének témája is terítékre kerül.  Az Egyesült Államok a szlovák exportőrök tizedik legjelentősebb piaca, az amerikai vállalatok pedig a legfontosabb befektetők közé tartoznak Szlovákiában, összesen 23 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A szlovák technológiai cégek sikeresen működnek az USA-ba. szögezte le Macíková.   --- Advertisement ---    Barack Obama akkori amerikai elnök 2013 novemberében fogadta Robert Ficót, George W. Bush elnök öt évvel korábban Ivan Gašparovičot. 2006 márciusában Mikuláš Dzurinda, 2005 márciusában Pavol Hrušovský, a parlament elnöke, 2003 áprilisában Rudolf Schuster akkori köztársasági elnök tett látogatást a Fehér Házban.