Új csillagháborús tervvel készülhet Kína és Oroszország

Publikálás dátuma
2019.02.12 07:51
A Szojuz MS10 fellövése. Képünk illusztráció
Fotó: AFP/ Kirill Kudrjacsev
A két nagyhatalom már most is számon tartja a Föld körül keringő összes műholdat, és azon dolgoznak, hogy űrfegyverkezésben is utolérjék az Egyesült Államokat.
Kína és Oroszország lépéseket tesz a világűr felfegyverzésére - állapította meg elemzésében az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA), amely Biztonsági kihívások a világűrben címmel tette közzé jelentését hétfőn. A legfontosabb amerikai katonai hírszerző szervezet azokat a világűrrel kapcsolatos fegyverkezési programokat vizsgálta meg, amelyek álláspontja szerint kihívást jelenthetnek az Egyesült Államoknak vagy szövetségeseinek.
A tanulmány megállapítja, hogy az Egyesült Államok világűrben még meglévő előnyét - amely a katonai, kereskedelmi és polgári célú feladatok világűrből történő védelmére vonatkozik - egyre több kihívás éri, mivel egyre több állam és kereskedelmi vállalkozás képes műholdak létrehozására, felbocsátására, a világűr feltárására és emberek űrutazásának lebonyolítására. Ezek az új eredmények azonban nemcsak új lehetőségeket, hanem új kockázatokat is hordoznak - szögezi le az elemzés. A DIA úgy véli: "Néhány külföldi kormányzat olyan képességeket fejleszt ki, amelyek fenyegetést jelentenek másokra, akik szintén használják a világűrt." A katonai hírszerzés ezzel kapcsolatban Kínát és Oroszországot nevezi meg. a kínai és az orosz katonai doktrína a DIA szerint már önmagában is jelzi, hogy e két állam számára a világűr a modern háború és elhárítás fontos terepe, egyik eszköze az Egyesült Államok és szövetségesei katonai hatékonysága csökkentésének, és a két ország máris erőteljes fejlesztéseket hajtott végre.
Jelentésük példaként említi a világűrbe telepített hírszerző, megfigyelő és felismerő rendszereket, valamint a már meglévő hordozórakéták és műholdas navigációs szisztémák tökéletesítését.
A DIA hangsúlyozza, hogy az űrbe telepített kínai és orosz megfigyelő rendszerek képesek felkutatni, követni és pontosan leírni a Föld körül keringő valamennyi műholdat. A jelentést összeállító hírszerzők megjegyzik azt is: mind Kína, mind Oroszország erőteljesen fejleszti zavaróeszközeit és a kibertérben meglévő képességeit, irányított energiájú fegyvereit és földi telepítésű műholdelhárító rakétáit.

Az amerikaiak kezdték el

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hosszas, feszültségkeltő várakozás után csütörtökön végre bejelentette Joe Biden, hogy a demokraták színeiben indulni kíván a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. A YouTube-on és más közösségi médiafelületeken erről közzétett videót hétfőn Biden személyes megjelenése követi a nyilvánosság előtt, egy pittsburghi szakszervezeti rendezvényen. Joe Biden az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama mellett töltött be alelnöki tisztséget. A volt Delaware állambeli szenátor, aki most 76 esztendős, mintegy négy évtizedes közéleti pályát tudhat maga mögött. Ha elnökké választanák, ő lenne minden idők legidősebb amerikai elnöke a hivatalba lépést időpontját tekintve. A köztudatban leginkább Ronald Reagan él „öreg elnökként”, de ő „mindössze” hetven évesen költözött be a Fehér Házba. Biden bejelentkezésével immár húszan pályáznak arra, hogy elnyerjék a Demokrata Párt elnökjelöltségét, kihívhassák a 2020 novemberi párviadalra a republikánus ellenfelet, aki minden bizonnyal a mostani elnök, Donald Trump lesz. A volt alelnök sokáig hezitált, mert többen nem csupán az életkora miatt kételkedtek alkalmasságában, hanem azért is, mert vagy túlságosan liberálisnak tartották – ezt általában saját korosztályának a tagjai, illetve a csak kevéssel fiatalabbak mondták róla -, vagy pedig éppenséggel nem tekintették eléggé szókimondóan liberálisnak, ami inkább a Demokrata Párt megújulását sürgető „ifjútörökök” részéről elhangzó bírálat volt. Most mindenesetre Biden vezeti a mezőnyt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáján a különböző közvélemény-kutatóknál. Egyes elemzők azonban ezt annak tulajdonítják, hogy a kampány kezdeti szakaszában lényegében ő az egyetlen olyan pályázó, aki mögött közismert, országos szintű gyakorlati vezetői tapasztalat, a Fehér Házban eltöltött nyolc év áll – a többiek inkább olyan törvényhozók, akik komolyabb döntéshozói felelősséggel járó közhivatalt nem nagyon viseltek eddig. A volt alelnök gyakran emlegeti Obamával való szellemi rokonságát, és „gyakorlatiasnak, ugyanakkor haladónak” vallja magát. A korábbi hetekben – nem tudni, kiknek a sugallatára – megszólalt a nyilvánosság előtt néhány nő, aki arra panaszkodott, hogy Joe Biden politikai rendezvényeken „kéretlenül megölelte”, illetve „majdnem megcsókolta” őket. Ezek a vádak nem döntötték romba politikai imázsát, de kénytelen volt bocsánatot kérni az érintettektől, és elismerni azt, hogy a MeeToo mozgalom hatására megváltoztak a viselkedési szabályok, a túlzott bizalmaskodásnak befellegzett. 
Frissítve: 2019.04.25 20:38

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.
A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.