Nem vesz részt perén a kémkedéssel vádolt Kovács Béla

Publikálás dátuma
2019.02.12 08:08
Kovács Béla, egy tárgyalás után, amire sikerült eljönnie
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A volt jobbikos, most az EP-ben dolgozó politikusnak tele a naptára, nem tud részt venni az ügyében zajló bírósági tárgyalásokon. Igaz, magát amúgy sem kémnek, maximum lobbistának tartja.
A Jobbik egykori EP-képviselője, az unió intézményei elleni kémkedéssel és uniós költségvetési csalással vádolt Kovács Béla kedden sem vesz részt saját perében - írja az újra kormánypárti Magyar Nemzet. Az újság szerint Kovács Béla mandátuma vége felé felpörgette az Európai Parlamentben folytatott munkát, saját indoklása szerint ezért sem tud ott lenni a bírósági tárgyaláson. Kedden egyébként tanúkat hallgatnak meg a költségvetési csalás vádjával kapcsolatban – a vád lényege, hogy Kovács három gyakornokot foglalkoztatott úgy, hogy azok meg sem fordultak Brüsszelben.
Kovács a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: korábban a bírónak jelezte, hogy lehetőleg olyan napokra tűzzön ki tárgyalást, amikor nincs az EP-ben hivatalos elfoglaltsága. Ez azonban ezúttal sem sikerül, hiszen részt kell vennie az EP franciaországi központjában, Strasbourgban hétfőn kezdődött plenáris ülésen, ahol több voksolást is terveznek. Kovács amúgy továbbra is tagadja a vádakat, azt mondta a lapnak, hogy annak idején maximum lobbizásról volt szó és nem kémkedésről, egyébként sem tudta, hogy az orosz katonai hírszerzés embereivel tárgyal. 
A politikus a Magyar Nemzet kérdésére, hogy valóban személyes kapcsolatban állt-e évekkel ezelőtt a bőnyi rendőrgyilkosság vádlottjával, idősebb Győrkös Istvánnal, mint ahogy azt több portál is tényként felvetette, határozott nemmel válaszolt. – Soha nem találkoztam sem vele, sem egykori szervezetének, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) bármelyik tagjával – fogalmazott. Az MNA-ról jelent meg a sajtóban korábban, hogy a félkatonai szervezet kiképzőtáboraiban rendszeresen felbukkantak az orosz katonai hírszerzés, a GRU fedésben diplomataként hazánkban dolgozó tisztjei. Kovács tagadta azt is, hogy a Lengyelországban 2016-ban Oroszországnak való kémkedés gyanúja miatt letartóztatott Mateusz Piskorskival, az oroszbarát lengyel Változás nevű párt vezetőjével bármilyen szinten kapcsolata volt.
Frissítve: 2019.02.12 08:12

Lehűlés kezdődik szerdától, a hétvégére visszatér a télies idő

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:20
Illusztráció/AFP fotó
A szerdai időjárás még mindig a tavaszt idézi, de szombaton és vasárnap hideg lesz.
Az előrejelzés szerint szerdán a ködfoltok feloszlását követően általában változóan felhős idő valószínű több-kevesebb napsütéssel. Az északkeleti határvidéken és az Alpokalja térségében néhol futó zápor előfordulhat. Az északnyugati szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 9 és 14 fok között alakul. Késő estére -1 és +6 fok közé hűl le a levegő. A következő napokban még enyhe marad az idő, viszont szombaton és vasárnap hideg lesz, téliesre fordul időjárásunk. A napközbeni hőmérséklet akár 10-11 fokkal is visszaeshet, éjszakánként pedig helyenként kemény fagyokra kell számítani a jelenlegi prognózis alapján. 

Magukra hagyták a közszolgákat: csaknem 70 ezer ember nem tudja, mit hoz az új besorolás

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:00
A márciusi bérpapírok tömeges felmondást hozhatnak
Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Egyelőre sűrű köd borítja a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtását – ezt jelezték lapunknak több minisztériumból, háttérintézményből és kormányhivatalból is. Majdnem 70 ezer ember sorsa vált bizonytalanná. A jogszabály szerint ugyanis múlt péntekig a fenti kör minden munkahelyén el kellett volna készülni a listáknak, hogy az egyes dolgozók milyen besorolású álláshelyre kerülnek és ennek alapján mekkora lesz a bérük, de informátoraink szerint óriási a csend a hivatalokban. Ha készült is ilyen terv, azt egyelőre nem merik megmutatni a munkatársaknak, így azt sem lehet tudni, mindenki kap-e új kinevezést és a kormány ígéretének megfelelően 30 százalékos béremelést januártól visszamenőleg. A közszféra szakszervezetei szerint a megemelt munkaterhek miatt rengetegen várják a márciusi bérpapírjukat azzal a gondolattal, hogy ha nem kapnak annyi pénzt, amit tisztességesnek tartanak, tömegesen mondanak majd fel. Korábbi köztisztviselőkből és állami tisztviselőkből egységesen kormánytisztviselők lesznek a az állami a hivatalok munkatársai, amihez új kinevezési papírt kellene aláírniuk. A törvény szó szerint azt írja, 2019. február 15-ig a „jövedelem számításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg”, de ilyen rendelet eddig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.    Egyes forrásaink állítják, létezik ilyen jogszabály, de azt a kormány 2000-esnek minősítette, vagyis titkosította, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy mindenhol csak a munkáltatók kapták meg, más nem férhet hozzá. Kormányzati tisztviselő ugyanis csak az lesz, akit írásban kineveznek és aláírásával igazolja, hogy elfogadta a felajánlott munkát és fizetést. Mivel a személyhez kötött béreket nem ismerik az érintettek, a törvény mellékletében olvasható bértáblákat bogarásszák. Ez alapján a legalacsonyabb besorolású minisztériumi kormánytanácsos bruttó 250 ezer forintot kereshet, de az ebbe a körbe sorolt közigazgatási államtitkár pénze akár 1 millió 900 ezer forintra is emelkedhet. A kormányhivatalokban kevesebbet lehet keresni. A kormánytisztviselők helyzete és munkavégzése az eddigi stabilitással szemben teljesen bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált, a terület munkavállalói számára „kardinális változásokat” hozott a kormányzati igazgatásról szóló törvény – fogalmazott lapunknak Kerekes Edit munkajogász. A szakember szerint ezzel kiüresednek a kormánytisztviselők korábbi kedvezményei, most például sorra kap olyan jelzéseket, hogy a hivatali dolgozók szabadsága és pótszabadsága együtt nem éri el a munka törvénykönyve alá esők szabadságának mértékét, de az érintettek közül sokan nehezményezik azt is, hogy az életkor alapján mostantól nem lehet feljebb lépni, megszűnik az automatikus átsorolás rendszere, a tapasztalat sem számít. A Baranya Megyei Liga Szakszervezet (BMLSZ) elnökeként is tevékenykedő jogász versenyszférában szerzett tapasztalatai azt mutatják, ha egy cég átalakítja a belső szabályait, az mindig hoz egy természetes lemorzsolódást, tehát nem kizárt, hogy a kormány is ilyen formában akar további létszámcsökkenést elérni. Csakhogy egy vállalat vezetése többnyire akkor nyúl ehhez az eszközhöz – tette hozzá a munkajogász -, ha minőségi cseréket akar elérni egyes posztokon, míg a kormánytisztviselők körében ezzel a törvénnyel megszűnt minden garancia, hogy a több tudás illetményemelést hoz a magukat továbbképző alkalmazottak számára. Kerekes Edit úgy látja, hogy az új jogszabály csökkenti a hivatalokban dolgozók motivációját a minőségi munkavégzésre. Az is hozzátartozik az értékeléshez, hogy az új jogszabály tele van ellentmondásokkal, ilyen például a márciusi bérkifizetést követően aláírandó kinevezési okmány kérdése is – tette hozzá. A törvény végrehajtási rendeletei közül egyedül a szabadságmegváltást szabályozó rendeletet jelentette meg eddig a kormány a múlt hét szerdáján. A korábbi jogviszony alapján járó napokat ugyanis a dolgozók nem hozhatták át erre az évre, a ki nem vett tavalyi szabadságok megváltásának összegét március 15-ig ki kell fizetni az érintetteknek. A kinevezések és a béremelések szempontjairól megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, amelynek feladata lenne a szabályok kidolgozása, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.  
Frissítve: 2019.02.20 06:00