Nem vesz részt perén a kémkedéssel vádolt Kovács Béla

Publikálás dátuma
2019.02.12 08:08
Kovács Béla, egy tárgyalás után, amire sikerült eljönnie
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A volt jobbikos, most az EP-ben dolgozó politikusnak tele a naptára, nem tud részt venni az ügyében zajló bírósági tárgyalásokon. Igaz, magát amúgy sem kémnek, maximum lobbistának tartja.
A Jobbik egykori EP-képviselője, az unió intézményei elleni kémkedéssel és uniós költségvetési csalással vádolt Kovács Béla kedden sem vesz részt saját perében - írja az újra kormánypárti Magyar Nemzet. Az újság szerint Kovács Béla mandátuma vége felé felpörgette az Európai Parlamentben folytatott munkát, saját indoklása szerint ezért sem tud ott lenni a bírósági tárgyaláson. Kedden egyébként tanúkat hallgatnak meg a költségvetési csalás vádjával kapcsolatban – a vád lényege, hogy Kovács három gyakornokot foglalkoztatott úgy, hogy azok meg sem fordultak Brüsszelben.
Kovács a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: korábban a bírónak jelezte, hogy lehetőleg olyan napokra tűzzön ki tárgyalást, amikor nincs az EP-ben hivatalos elfoglaltsága. Ez azonban ezúttal sem sikerül, hiszen részt kell vennie az EP franciaországi központjában, Strasbourgban hétfőn kezdődött plenáris ülésen, ahol több voksolást is terveznek. Kovács amúgy továbbra is tagadja a vádakat, azt mondta a lapnak, hogy annak idején maximum lobbizásról volt szó és nem kémkedésről, egyébként sem tudta, hogy az orosz katonai hírszerzés embereivel tárgyal. 
A politikus a Magyar Nemzet kérdésére, hogy valóban személyes kapcsolatban állt-e évekkel ezelőtt a bőnyi rendőrgyilkosság vádlottjával, idősebb Győrkös Istvánnal, mint ahogy azt több portál is tényként felvetette, határozott nemmel válaszolt. – Soha nem találkoztam sem vele, sem egykori szervezetének, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) bármelyik tagjával – fogalmazott. Az MNA-ról jelent meg a sajtóban korábban, hogy a félkatonai szervezet kiképzőtáboraiban rendszeresen felbukkantak az orosz katonai hírszerzés, a GRU fedésben diplomataként hazánkban dolgozó tisztjei. Kovács tagadta azt is, hogy a Lengyelországban 2016-ban Oroszországnak való kémkedés gyanúja miatt letartóztatott Mateusz Piskorskival, az oroszbarát lengyel Változás nevű párt vezetőjével bármilyen szinten kapcsolata volt.
Frissítve: 2019.02.12 08:12

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.