Nem vesz részt perén a kémkedéssel vádolt Kovács Béla

Publikálás dátuma
2019.02.12. 08:08
Kovács Béla, egy tárgyalás után, amire sikerült eljönnie
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A volt jobbikos, most az EP-ben dolgozó politikusnak tele a naptára, nem tud részt venni az ügyében zajló bírósági tárgyalásokon. Igaz, magát amúgy sem kémnek, maximum lobbistának tartja.
A Jobbik egykori EP-képviselője, az unió intézményei elleni kémkedéssel és uniós költségvetési csalással vádolt Kovács Béla kedden sem vesz részt saját perében - írja az újra kormánypárti Magyar Nemzet. Az újság szerint Kovács Béla mandátuma vége felé felpörgette az Európai Parlamentben folytatott munkát, saját indoklása szerint ezért sem tud ott lenni a bírósági tárgyaláson. Kedden egyébként tanúkat hallgatnak meg a költségvetési csalás vádjával kapcsolatban – a vád lényege, hogy Kovács három gyakornokot foglalkoztatott úgy, hogy azok meg sem fordultak Brüsszelben.
Kovács a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: korábban a bírónak jelezte, hogy lehetőleg olyan napokra tűzzön ki tárgyalást, amikor nincs az EP-ben hivatalos elfoglaltsága. Ez azonban ezúttal sem sikerül, hiszen részt kell vennie az EP franciaországi központjában, Strasbourgban hétfőn kezdődött plenáris ülésen, ahol több voksolást is terveznek. Kovács amúgy továbbra is tagadja a vádakat, azt mondta a lapnak, hogy annak idején maximum lobbizásról volt szó és nem kémkedésről, egyébként sem tudta, hogy az orosz katonai hírszerzés embereivel tárgyal. 
A politikus a Magyar Nemzet kérdésére, hogy valóban személyes kapcsolatban állt-e évekkel ezelőtt a bőnyi rendőrgyilkosság vádlottjával, idősebb Győrkös Istvánnal, mint ahogy azt több portál is tényként felvetette, határozott nemmel válaszolt. – Soha nem találkoztam sem vele, sem egykori szervezetének, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) bármelyik tagjával – fogalmazott. Az MNA-ról jelent meg a sajtóban korábban, hogy a félkatonai szervezet kiképzőtáboraiban rendszeresen felbukkantak az orosz katonai hírszerzés, a GRU fedésben diplomataként hazánkban dolgozó tisztjei. Kovács tagadta azt is, hogy a Lengyelországban 2016-ban Oroszországnak való kémkedés gyanúja miatt letartóztatott Mateusz Piskorskival, az oroszbarát lengyel Változás nevű párt vezetőjével bármilyen szinten kapcsolata volt.
Szerző
Frissítve: 2019.02.12. 08:12

Kövér saját kedvére bünteti az ellenzéki képviselőket

Publikálás dátuma
2019.02.12. 07:23
Kövér László házelnök saját hatáskörben bünteti a renitensnek tartott képviselőket
Fotó: Vajda József
Még a témával foglalkozó bizottság sem akart feltétlenül szankciókat kiróni, a házelnök így kezébe vette a döntést.
Kövér László egy személyben döntött a túlóratörvény ellen tüntető képviselők büntetésének mértékéről, írja Székely Sándor képviselő, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke  a Facebookján – a bejegyzést az Index szúrta ki. A házelnök meglepő lépésének oka, hogy a Házbizottságban nem alakult ki konszenzus a képviselő tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozóan 
Kövér döntése mögött a lapunk által is sokat idézett parlamenti tiltakozó akció áll: decemberben az ellenzék látványos fellépéssel próbálta megakadályozni, hogy a fideszes képviselők megszavazzák a túlóratörvényt. Elfoglalták a lépcsőt, személyesen próbáltak beszélni Orbán Viktorral, sípoltak, dudáltak és szóban kérlelték a képviselőket. Mindez nem zavarta a kormánypárti képviselőket, akik a káosz közepette számos törvényt elfogadtak, és Köztük olyan jelentős jogszabályokat, mint a közigazgatási bíróságok felállítása. Korábban pedig egy kalap alatt vetették el a túlóratörvény ellen beterjesztett, közel 3000 módosító javaslatot is. Több ellenzéki is sérelmezte, hogy bedugott kártya nélkül is működnek a szavazógépek, ami szerintük szabályellenes. Büntetést végül csak az ellenzéki tiltakozók kaptak.
Szerző

Orbánt gyakorlatilag csak az elitet sokasítja, meg egy picit a középosztályt

Publikálás dátuma
2019.02.12. 07:05

Fotó: Shutterstock
A szomorú valóság az, hogy 1870 óta kitartóan apad a népesség.
Orbán Viktor vasárnapi évértékelő beszédében elhangzott ígéretekből az elitcsaládok és a felső-középosztály profitálhat valamennyit, de ettől nem lehet a demográfiai mutatók megugrására számítani - mondta a Népszavának Dupcsik Csaba szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója. A szakértő szerint például azoknak a házaspároknak a száma, akiknek négy gyermekük van, 52 ezerre tehető, ami a házasságon alapuló családok mindössze három százaléka. Ebben a tekintetben a négygyermekes anyákra vonatkozó szja-mentességben érintettek köre nagyon alacsony. Különösen annak tekintetében, hogy azok a nők, akiknek négy gyermekük van, kisebb arányban vannak jelen a munkaerőpiacon. Dupcsik szerint ez az intézkedés elsősorban azoknak a tehetősebb családoknak kedvezhet, ahol valamilyen osztalékköteles vállalkozás a feleség nevére van íratva – így nem kell majd egy forint osztalékot sem fizetni. Az akcióterv ráadásul csak a házaspárokat veszi figyelembe, holott már 2 millió 700 ezren élnek élettársi kapcsolaton alapuló családban, és ez a szám folyamatosan növekszik. A statisztikák szerint a gyermekek 45 százalékát már olyan párok hozzák világra, akik nem kötöttek házasságot.

Az élettársi kapcsolat különösen a 30 év alatti fiatalok körében népszerű. Dupcsik Csaba szociológus "álszentnek” tartja azt a megközelítést, hogy míg a kormányzati retorika a családi értékekről szól, pénzzel próbálják meg rávenni a fiatalokat a házasságkötésre. – A születések száma az össznépességhez viszonyítva 1870 óta folyamatosan csökken, ezen eddig egyik politikai rendszer sem tudott változtatni. Az ilyen intézkedéseknek mindig csak időszakos hatásuk van; egy időre lehet, hogy növekszik a születések száma, de aztán mindig jön egy visszaesés. Ez azért van, mert azokat érik el elsősorban, akik amúgy is terveztek gyereket, csak a támogatások miatt előbbre hozzák a családalapítást. Ezek a gyermekek így is, úgyis megszülettek volna, hosszabb távon tehát nincs érdemi hatása az ilyen programoknak – állította Dupcsik.
Szerző
Témák
demográfia