Újabb szomszédokat haragított magára Olaszország

Még el sem ültek a heti olasz-francia diplomáciai vihar hullámai, amelyeket Luigi Di Maio ötcsillagos pártvezér, miniszterelnök-helyettesnek a francia sárgamellényeseknél tett látogatása és kijelentései okoztak, máris két újabb szomszédot haragított magára Olaszország.

Ezúttal Matteo Salvini és az Európai Parlament olasz elnöke, Antonio Tajani szavai miatt sértődött meg Szlovénia és Horvátország.

Borut Pahor szlovén államfő „történelmi revizionizmussal”, az olasz fasizmus második világháborús felelősségének relativizálásával vádolta meg a két olasz vezető politikust. De tiltakozott Marjan Sarec szlovén és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is. A szomszédok felháborodását a Trieszt közeli Basovizzában, a Tito partizánjai által a második világháború végén kivégzett vagy elűzött isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok emléknapján elhangzott beszédek váltották ki. Tajani a meggyilkoltak emlékművénél többek között azt mondta, az áldozatoknak azért kellett meghalniuk, mert olaszok voltak, aki pedig ezeket tagadja, az cinkosa az elkövetőknek. Az Európai Parlament elnöke hozzátette: "Éljen Trieszt, éljen az olasz Isztria, éljen az olasz Dalmácia, éljenek az elűzöttek, éljenek hazánk értékei". Matteo Salvini belügyminiszter pedig azt emelte ki, hogy a Basovizza karsztüregeiben és az Auschwitzban meghalt gyerekek között nincs különbség, mert „nincsenek első- és másodosztályú mártírok”, ahogyan gyilkosaik is egyformán bűncselekményt követtek el.

Csakhogy a basovizzai mészárlást igen eltérően ítélik meg az érintett népek. A jugoszláv partizánok által meggyilkolt, a karszthegység szurdokaiba dobott, illetve a vidékről elűzötteket az olaszok mártírnak tekintik. 1945 és 1947 között mintegy 11 ezer olasz katonát és civilt gyilkoltak meg e térségben a Tito-partizánok és becslések szerint 250 ezer olasz menekült Itáliába. 2004-ben a Berlusconi-kormány nyilvánította február 10-ét a bassovizzai áldozatok emléknapjává.

Noha Szlovénia is 2015-ben törvényt hozott az egykoron elűzött olaszok kárpótlására, a vasárnapi megemlékezésen elhangzott beszédek mégis óriási felháborodást keltettek a szlovén politika csúcsai. Ljubjana határozottan tiltakozik az ellen, hogy „etnikai tisztogatásnak”állítsák be a történteket, Sarec miniszterelnök a történelem megmásításáról beszélt, főképp Tajani szavai miatt. "Ez példa nélküli történelmi revizionizmus. A fasizmus meg akarta semmisíteni a szlovén nemzetet" - mondta. Horvát kollégája, Andrej Plenkovic személyesen is magyarázatot kért az olasz politikustól, aki hétfőn az Európai Parlament plenáris ülésén próbálta magyarázni szerinte félreértett szavait, és hangsúlyozta, hogy Isztria és Dalmácia emlegetése nem valamiféle revizionizmusból ered, hanem épp megbékélésre próbálta felhívni a régió minden nemzetiségének figyelmét.

Matteo Salvini, a szélsőjobboldali kormánypárt, a Liga elnöke eközben újra jelezte, mielőbb, lehetőleg még e héten találkozna akár Rómában, akár Párizsban Christophe Castaner belügyminiszterrel a francia-olasz államközi kapcsolatok mielőbbi rendezése érdekében. Párizs múlt héten visszarendelte olaszországi nagykövetét Luigi Di Maio Franciaországot és Macron elnököt bíráló kijelentései miatt.