Orbán családvédelmi hét pontja: parlamenti bejelentés a T. Házon kívül

Publikálás dátuma
2019.02.13. 07:10
A bejelentéssel megpróbálják a tematizálóképességet is visszavenni az ellenzéktől
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Régóta tervezett volt Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos ígéretcunamija, ugyanis amikor a kabinet tavaly elindította a nemzeti konzultációt, már tudták, hogy a kormányzati megfejtés februárban érkezik majd – értett egyet lapunk kérdésére három szakértő is.
Reiner Rolandot, az Integrity Lab alapító-elemzőjét, Kiss Ambrust a Policy Agenda ügyvezetőjét és Szentpéteri Nagy Richard politológust a kormányfő hétvégi évértékelőjéről kérdeztük, amelyben a szokásos sorosozás mellett helyet kapott az ellenzéken való élcelődés, valamint a hétpontos családvédelmi akcióterv is. Reiner szerint a Fidesz a következő hónapokban a negatív migrációs üzenet mellett erősen pozitív üzenetcsomaggal is akar kampányolni. Szentpéteri Nagy ennél is egyértelműbben fogalmazott, szerinte paradigmaváltás történt. – Az első ciklus végén Orbán kitalálta a rezsicsökkentést, a másodikban a "migráncsok" problémáival volt elfoglalva, most pedig, mivel csak nem jönnek a menekültek, következik a családok védelme. Ezt fogja erőltetni a kormányfő négy évig, most ebben látja a csodafegyvert – vélekedett Szentpéteri Nagy. Kiss Ambrus is úgy vélte, hogy nem a rabszolgatörvény miatt hirtelen előrántott kommunikációs panelról van szó, bár – tette hozzá – a mostani miniszterelnöki bejelentéssel megpróbálják a tematizálóképességet is visszavenni az ellenzéktől.
Itt érdemes megemlíteni: fontos elem és változás a korábbiakhoz és a várakozásokhoz képest, hogy kisebb súllyal szerepelt a migráció és lényegesen nagyobbal a hazai ellenzék kérdése. – A Fidesz érezhetően tart attól, hogy a jobboldali és balközép ellenzéki pártok – és ezen pártok szavazói – között tovább erősödik az átjárás, ami felboríthatja a centrális erőtér logikáját – magyarázta Reiner Roland. Ez különösen az őszi önkormányzati választáson lehet veszélyes a Fidesz számára, hiszen a szakértő szerint Budapesten már 2018 áprilisában is jelentős átszavazás volt. Továbbá – folytatta Reiner – a vidéki megyei jogú, nagyvárosi szinten sokkal könnyebben létrejöhetnek helyi szintű együttműködések, a helyben egymást ismerő ellenzéki politikusok között. Ami a beszéd legnagyobb érdeklődésre számot tartó demográfiai részét illeti, Reiner szerint érdekes, hogy egy elvileg visszatekintésről szóló évértékelés tulajdonképpen egy hosszú programbemutató szakpolitikai részben csúcsosodott ki. Ennek a szakértő szerint sokkal inkább a parlamentben lett volna a helye. Szentpéteri Nagy Richard megmagyarázta a helyzetet: a politológus úgy vélte a kormányfő talán nem merte elmondta a T. Ház falai között a beszédét, ugyanis ő sem tudja, hogy az ellenzék milyen akciókkal készül a mostani ülésszakra. Felvetettük a szakértőknek, hogy a mostani intézkedések főképp a fiatalokat célozzák, pont azt a célcsoportot, ahol a kormánypárt a leggyengébb. – Orbán imádja az innovatív ötleteket, a kormánypárti agytröszt százával veszi fel pont emiatt a fiatal elemzőket. Nyilván tőlük jött ez a sugallat, ugyanis ők csak azért dolgoznak, hogy a miniszterelnöknek egy kicsit mindig jobb legyen – vélekedett Szentpéteri Nagy. Kiss Ambrus szerint a mostani bejelentések hatására nem lesznek azonnal fideszes szavazók a fiatalok, ugyanis „a hitelekkel mindig az a probléma, hogy egyszer ezeket vissza is kell fizetni”. Reiner Roland szerint is ez a gond. – Az eladósodásról való félelem még mindig aktív, így kérdéses, hogy a megtakarítás-központú lakástakarék-pénztári megoldással, a továbbra is kölcsönközpontú megoldásokat mennyire merik majd vállalni a magyar családok – mondta.
Szerző

Nincs közmunkás, nincs savanyítás - végüket járják a községi cégek

Publikálás dátuma
2019.02.13. 06:00
Felcímkézett üvegekben sorakoznak a termékek a raktárban, de az utánpótlás egyre kétségesebb
Fotó: RADÓ FERENC
Bajban vannak azok a falvak, ahol a közmunkások hasznos foglalkoztatása miatt vállalkozni kezdett az önkormányzat: az embereket mára felszívta a piac, így községi cégek sora halódik.
– Több tízmilliót költöttünk rá, most mégis be kellett zárnunk – mondta az alsóbogáti betonlap- és viacolor-gyártó üzemről a település polgármestere, Süle Tibor. – Nem maradt ember, aki dolgozzon. A valamivel több, mint kétszáz lakosú somogyi zsákfalu húsz kilométerre fekszik Kaposvártól, s bár ez elvileg nem nagy távolság, a gazdaságilag nem túl erős somogyi megyeszékhely mégsem tudta felszívni a helyi munkaerőt. Mivel a munkanélküliség aránya a csúcsidőkben húsz százalék körül járt, a közmunkaprogram beindulásával az önkormányzat belátta, ennyi embert nem lehet árokpart-tisztításra és utcasepregetésre beállítani, így fejlesztésekbe kezdett. Pályázatokból létrehozták az üzemet, ahol a férfiak kaptak értelmes munkát, az asszonyok pedig a település földjein dolgozhattak, fóliasátraztak, a termést nagy részét pedig le is savanyították.
– Volt, hogy 26 embernek kellett munkát adnom – folytatta Süle Tibor. – De még egy éve is 17-en voltak a programban. Most tíz emberrel számolhatok, a többieknek sikerült elhelyezkedniük a versenyszférában. Miközben beszélgettünk, a faluvezető megmutatta a savanyítót és a raktárt, ahol hordókban és felcímkézett üvegekben sorakoztak a falu termékei. Molnárné Farkas Tünde éppen pakolt, az előbb szolgált ki egy vásárlót. Az épületből kiszűrődő káposztaillat két férfit csalt az ajtóhoz, tavaly ilyenkor még betonlapot gyártottak, most már csak pakolnak. A községháza mögötti területen halmokban állt az alapanyag, egyelőre nem tudni, mikor indulhat újra a gyártás.
– Ha véletlenül lesz új emberem – tárta szét a kezét a polgármester. – De erre egyelőre nem sok esélyt látok.
Az országos munkaerőhiány ugyanis azokat is felszívja, akik eddig nem kellettek a cégeknek. Alsóbogátról sokan Németországba vagy Ausztriába mentek dolgozni, mások Győrbe vagy Székesfehérvárra, de már a kaposvári cégeknek sem tűnik olyan messzinek a falu.
– Annak örülök, hogy a többség el tudott helyezkedni, hiszen végre normális pénzt keresnek, nem 54 ezer forintot – jegyezte meg a polgármester. – Viszont a falu sokat veszít. Nincs elegendő ember, a betonlapgyárat már bezártuk, és gazdálkodni is csak kisebb területen tudunk, így persze a savanyítóba is kevesebb jut. Pedig erre is több tízmilliót áldoztunk éveken át, mire létrehoztuk a rendszert. A somogyi falu problémája messze nem egyedi, ugyanis akkora a munkaerőhiány, hogy a munkáltatók tényleg nem válogathatnak, így az eddig alulképzettnek számítók is jelentős eséllyel találnak állást. Ami azt jelenti, a közmunkaprogramban egyre kevesebben dolgoznak, pedig a kistelepüléseknek égetően szükségük lenne a közmunkásokra. Az önkormányzatok ugyanis már nem kapnak pénzt településgondnokra, hiszen az állam elgondolása szerint annak feladatait a közmunkások is el tudják végezni. A közmunka-programban nemcsak a munkást, de az eszközöket, alapanyagokat is finanszírozta a központi büdzsé, s a települések így tudtak fejleszteni: a járdát, a csatornát a közmunkások építették, ők parkosítottak. Miután a közmunkások jelentős része talált munkát a versenyszférában, az önkormányzatok ott maradtak munkáskezek nélkül. És ami még rosszabb számukra: pénz nélkül. Hiszen ha nincs közmunkás, vagy legalábbis kevesebb, akkor a támogatás is csökken. És akkor már nem jut az apróbb fejlesztésekre. Az előrelátó települések éppen ezért már évekkel ezelőtt megpróbáltak valamilyen, a piacon is életképes termelőtevékenységbe belevágni, ám a mind kevesebb közmunkás miatt sok helyen lehúzhatják a rolót. Még úgy is, hogy megpróbáltak „importálni” közmunkást. Mint Alsóbogáton, ahol a környező falvakból vettek át munkanélkülieket. Hallani azonban ennél keményebb esetekről is, amikor a polgármester kvázi zsarolással kényszeríti maradásra főleg a képzettebb közmunkásokat. Például egy kőművest úgy vesz rá, hogy maradjon a közfoglalkoztatásban, hogy belebegteti neki, távozás esetén a felesége sem kap közmunkát. És ezen csak az önkormányzatok finanszírozásának megváltoztatásával lehetne változtatni.
– Ha nem lennének közmunkások, minden kistelepülést azonnal felverne a gaz és elborítana a szemét – jegyezte meg Varga András, Várda polgármestere. A félezres somogyi faluban is komoly gondot okoz a közmunkások számának csökkenése: az eddig 27-28 helyett az idén jó, ha 12-en lesznek . – Ami komoly probléma, a szakmunkások számának csökkenése – jelentette ki Varga András. – A falunak ugyanis van egy építőbrigádja, főleg asztalosmunkákat végeznek. Az Országos Közmunka-kiállításon a termékeink, padok, asztalok, virágládák, szemetesek elismerő oklevélben részesültek, a díszített buszváróinkat pedig több település is megvette. Csakhogy egyre kevesebb a szakember, pedig az asztalos- és lakatosmunkákhoz nem elég a betanított munkás. A polgármester hozzátette, egyetlen szerencséjük, hogy nem mindig találkozik a piac és a szakemberek igénye, így néhány szakmunkásuknak – főleg, akik családi gazdaságban is dolgoznak – megfelel a közmunka. De így is komoly kihívás elé néz a falu, hiszen kevesebb, mint a fele emberrel kell megoldani a feladatokat.
Hasonlóképpen vélekedett Süle Tibor is, aki szerint a közmunka-program kivezetésével nehéz helyzetbe kerülnek a kistelepülések, főleg azok, melyek próbáltak értékteremtő beruházásokat megvalósítani.
– A két beruházásunkra elment az évek alatt több mint százmillió forint – mondta. – Gazdasági szempontból is értékelhető projekteket hoztunk létre, de a falunak nincs tőkéje, hogy saját erőből működtesse őket. A piac eddig igazolta, van helye a termékeinknek, de nemhogy bővíteni nem tudunk, vissza kell lépnünk. Ezen pedig csak az állam tudna segíteni: meg kellene vizsgálni, hol, mit érdemes megtartani, s ezekre a helyekre pénzt adni, valamint jogszabályilag lehetővé tenni, hogy egy önkormányzat is kiléphessen a piacra a termékeivel. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég lenne olyan jogosítvány, mint az őstermelőknek. Mert így, állami segítség nélkül, s törvényileg leszabályozva az elmúlt években a közmunkába ölt sok tízmilliárd forint nagy része kidobott pénz. Ahol beindulta valamilyen termelés, ott töredékéből lehetne tovább működtetni. És ha lenne helyben normális munka, akkor nem költöznének el annyian a kistelepülésekről.
Szerző
Témák
közmunka Somogy
Frissítve: 2019.02.13. 06:12

Igennel mondott nemet Palkovicsnak az MTA elnöksége

Publikálás dátuma
2019.02.12. 19:57
nemcsak élő lánc lett, de végül a tömeg több sorban is körbe tudta venni az épületet
Pályázhatnak kutatási forrásokra az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (ITM) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézetei, de csak akkor, ha a tárca írásos garanciát ad az intézetek alapfinanszírozására – így döntött kedden az Akadémia vezetése.
Vagyis furcsa helyzet állt elő: hosszú vita után lényegében igennel mondott nemet az MTA a „Palkovics-tervként” elhíresült tudományfinanszírozási elképzelésre. Ez alapján az MTA kutatóhálózatának egyetemekkel és más kutatóintézetekkel versenyezve, pályázatok útján kellene pénzt szereznie a működtetésre.
A testület többségi szavazással elfogadott határozatában az elnökség felkérte Lovász László elnököt, hogy "haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat" Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel az akadémiai kutatóintézetek jövőbeni struktúrájára vonatkozó miniszteri javaslatokról - áll az MTI-hez eljuttatott határozatban.
Az elnökség felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy "biztosítsa az akadémiai kutatóhelyek törvényben garantált alapfinanszírozását".

Az akadémiai kutatóközpontok főigazgatóitól és az önálló jogállású intézetek igazgatóitól azt kéri az MTA elnöksége, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program keretében előkészített támogatási igényeiket terjesszék fel az akadémia elnökéhez - olvasható a határozatban.

"Az elnökség felkéri az MTA elnökét, hogy - a Professzorok Batthyány Köre által tett és az ITM miniszter által is elfogadott javaslattal összhangban - a kutatóintézet-hálózat igényeit abban az esetben továbbítsa az ITM minisztere, valamint az NKFIH elnöke részére, ha a minisztertől előzetesen írásbeli visszaigazolást kap arról, hogy a törvény szerinti 2019. évi központi költségvetési támogatást az intézetek megkapják" - tartalmazza az elnökségi határozat.
A dokumentum szerint az MTA elnöksége köszönettel veszi az akadémián és más intézményeknél dolgozók támogatását, továbbra is kéri az akadémiai dolgozók "töretlen helytállását, bizalmát és higgadt feladatellátását".

– A pályázati rendszerrel azt akarja eltakarni a minisztérium, hogy szabálysértésre kényszeríti az MTA-t – mondta lapunknak Mende Balázs, az ADF tagja. Mivel az Akadémiától – szemben az egyetemekkel és más állami kutatóintézetekkel – megvonták az alapfinanszírozást, és ha azt a továbbiakban sem biztosítja a költségvetési törvényben előírt módon a minisztérium, a kutatásokra szánt pályázati pénzekből kellene fizetniük az alapműködést, így például a rezsiköltségeket is. Mende szerinte ebben az ügyben az Akadémia vezetése csak két rossz közül választhatott, a következményekért pedig a kormányzat a felelős. Egy másik akadémiai dolgozó szerint, noha az MTA elnöksége korábban úgy nyilatkozott, a kutatóintézetek főigazgatói egységet alkotnak a minisztériummal szemben, valójában nagy a megosztottság – a Palkovics vezette ITM épp erre törekedett, amikor az Akadémia elnökét megkerülve külön egyeztetéseket indított a főigazgatókkal. A Népszavának nyilatkozó, a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban dolgozó kutató szerint a bölcsész- és társadalomtudományok veszítenek a legtöbbet, ha a Palkovics-modell életbe lép, míg a természettudományos és műszaki kutatóintézetek jól kerülhetnek ki a helyzetből. A kutatóhálózat tervezett szétdarabolása során Palkovics utóbbiakat helyezné át abba az állami kutatóközpontba, amit a hírek szerint Eötvös Lorándról neveznek majd el. – Azok az intézetek, amelyek ide kerülnek, megnyugodhatnak – vélekedett a kutató. 
Lapunknak az akadémiai kutatóhálózat több munkatársa is úgy nyilatkozott, előrelépés az elnökség döntése, amit információink szerint hosszas, kétszer másfél órás vita előzött meg, és nem volt róla név szerinti szavazás.

Egyik forrásunk szerint most több lehetősége lesz a kormánynak:
  • Elképzelhető, hogy maradnak az eredeti tervek, azaz a kutatóintézeti hálózatot leválasztják az MTA-ról.
  • Az is lehetséges, hogy a kormány tárgyalásokba kezd az Akadémiával, amelynek a vége valamilyen, kompromisszumok árán elinduló reform, átalakítás lesz.
  • Harmadik opcióként azt említették, hogy a kabinet az elnökségi döntés egyes elemeit elfogadja, másokat elutasítja.
Azt pedig, hogy a kedd délutáni tüntetéssel egyidőben Orbán Viktor nyílt levélben válaszolt a Lendület-program kutatóinak, úgy értékelték, a kormányfő tulajdonképpen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter helyett válaszolt. Forrásaink szerint egyébként az akadémiai kutatók nyomása, tiltakozása mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen döntés született az elnökség részéről.

"A csatában állva maradtunk"

A mai tüntetést szervező Akadémiai Dolgozók Fóruma az MTA Elnökségének határozata, és úgy általában a mai nap eseményei kapcsán Facebook-oldalán azt írta: "Kedves Mind! A mai napon a csatában állva maradtunk! Ez nagy szó, és ebből lehet építkezni. Köszönjük, hogy az elmúlt bő egy hétben velünk voltatok, és kérünk Titeket, hogy folytassuk együtt tovább! Köszönet minden szolidaritásért, és köszönet a sajtónak is! Ez jó, de még nem elég! Folytatjuk!"

Frissítve: 2019.02.12. 21:49