Alapjogokat is sért a mélyülő szemétválság

Publikálás dátuma
2019.02.13. 06:30
A Zöld Híd területén a katasztrófavédelem üríti a kukákat és állja a költségeket
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az Orbán-kormány süket a jövő nemzedékek szószólójának a hulladékgazdálkodással kapcsolatos, egyre sűrűbb vészjelzéseire.
Mindeddig nem tapasztalt érdemi előrelépést a hazai hulladékágazat gondjainak megoldása érdekében az Orbán-kormány részéről Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója, az alapjogi biztos helyettese. Novemberi, átfogó értékelése szerint hiányoznak az észszerű hulladékgazdálkodás ösztönzői, a szereplők hatáskörei ellentmondásosak, a gazdálkodási döntések alapjául szolgáló terv rendszeresen csak az adott év végére készül el, a szabályozási és gazdálkodási jogosítványok nagy részét birtokló, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. a hulladékszállítók működésének alapjául szolgáló úgynevezett megfelelőségi véleményét tisztázatlan módon, az Alaptörvény által biztosított jogorvoslati lehetőségek nélkül adja meg és vonja vissza. Az – immár az NHKV által beszedett - hulladékdíj nem fedezi a szolgáltatás tényleges költségeit. Ráadásul az NHKV a közszolgáltatók követhetetlen elvek szerint kiszámolt költségtérítését is rendszeresen késve utalja. Ez a biztonságos napi ellátás mellett az önkormányzati vagyont, sőt már a környezetet is veszélyezteti. Szerinte a megfizethető díj és a megfelelő szolgáltatás egyaránt társadalmi érdek, ami között egyensúlyt kell találni. Februárban konkrét panaszok alapján külön is kifogásolta, hogy az NHKV a fogyasztók számára rendszertelenül, késve, gyakorta egyszerre több negyedéves számlát küld. Anyagaiban konkrét megoldási javaslatokat is tett. Bándi Gyula ehhez képest mindmáig nem tapasztal a hulladékágazat problémáinak megoldását célzó, átfogó intézkedéseket. Felvetéseik által egyedül az innovációs és technológiai tárca érezte magát érintve, azok megfontolását ígérve – közölte lapunkkal a biztoshelyettes. Hallottak a témában tartott tanácskozásokról, ám ezekre a jövő nemzedékek szószólóját nem hívták meg. Kétségkívül nem kötelező sem tanulmányaik alapján intézkedni, sem bevonni a hivatalt az előkészítés folyamatába. Ugyanakkor számos kedvező példát sorolt. Így az agrártárca épp a minap szigorított kérésükre a zöldhulladék-égetés szabályain, a római-parti gát kapcsán alakult bizottságba pedig megfigyelőként meghívást kaptak, amit örömmel elfogadtak. Bándi Gyula szerint a hulladékgazdálkodás mai gyakorlata számos alapjogot sért. Így például mindenki a szerződés szerinti rendszerességgel és ilyen fizetési ütemezéssel várhatja el a szolgáltatás számláját. Ehhez képest máig számos panasz érkezik hozzájuk arról, hogy az egyszerre kiküldött több negyedévnyi kukacsekk kifizetése a megadott rövid határidőn belül sok családnak komoly anyagi nehézségeket okoz. Megkeresésükre az NHKV a rendszertelen számlaküldést azzal indokolta, hogy nem kaptak megfelelő adatokat a díjbeszedést korábban végző helyi közszolgáltatóktól. Ez viszont meglátása szerint nem szolgálhat indokul arra, hogy az esetleges üzleti vitában nem érintett lakosságot emiatt jogbizonytalanságba és anyagi nehézségekbe sodorják. Ráadásul tapasztalatai szerint az NHKV az első sikertelen adategyeztetési kísérletek után nem tett érdemi lépéseket a címjegyzékek pontosítására. (Megjegyzendő, hogy a 2016-ban megalapított NHKV-nak az elmúlt évek során 28 közszolgáltatótól kellett volna az ügyféladatokat számára értelmezhető módon beszerezni.) Mindazonáltal a rendszer ismeretében Bándi Gyula meggyőződése, hogy az NHKV a rendelkezésére álló listák alapján is kísérletet tehetett volna a számlák szabályos időközönkénti, negyedéves kiküldésére. Az esetleges eltérésekből adódó hiányt pedig a cég a közszolgáltatókon behajthatja. Mint ismert, az Orbán-kabinet azért központosította és fagyasztotta be a tarifákat, illetve hozta létre az NHKV-t, mert meglátásuk szerint korábban az önkormányzatok akár megalapozott költségek nélkül is emelhették a helyi díjakat. Az új rendszert Bándi Gyula sem tartja „ördögtől valónak”, de szerinte az intézkedések nem bizonyultak alkalmasnak a hulladékszállítás problémáinak megoldására. A bevételek ma se a napi, se a fejlesztési költségeket nem fedezik. Ez utóbbi különös súllyal nehezedik a jövő nemzedékekre. Miközben az ellátás felelősei látszólag továbbra is a helyhatóságok, számos jogot elvontak tőlük az NHKV javára, amely azonban a rárótt feladattal láthatólag nem képes megbirkózni. A szolgáltatókra bevételeik megnyirbálása mellett az EU és az állam is egyre több megvalósítandó feladatot ró, amit nincs módjuk csökkenteni. Ez komoly veszélyt jelent például a szelektív gyűjtésre. Szintén kevéssé biztató, hogy az állam az így kialakuló hiányokat különböző időközönként több milliárdos-tízmilliárdos költségvetési támogatásokkal kénytelen kipótolni. Meglátása szerint már az előrelépést jelentene, ha ez tervezhetővé válna. Habár a kukákat jelenleg mindenhol ürítik, annak költségeit a Zöld Híd területén már a katasztrófavédelem állja, ami bizonyítottan drágább megoldás. A jövő nemzedékek szószólója észszerűbbnek tartaná, ha a díjbeszedést a korábbi rendszernek megfelelően újra a helyi szemétszállítók végezhetnék. Bándi Gyula szerint a kialakult helyzet veszélyeztetheti a lakossági szemét elszállítását és a környezetvédelem érdekeit.

A kormány ígérete szerint idén már nem érkezhet késve kukacsekk

A számos megkeresés ellenére a kormányzat meglehetős szűkszavú a kérdésben. A DK-s Vadai Ágnes egyre indulatosabb, elsősorban a kukaholding átláthatatlan gazdálkodására és a Zöld Híd anyagi helyzetére vonatkozó kérdéseire az NHKV tulajdonosi jogait birtokló Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter képviseltében helyettese, Fónagy János szűkszavúan vázolta a pénzbeszedés és -visszaosztás útját, hozzátéve, hogy az NHKV decemberben távozott – meg nem nevezett – irányítóinak nem fizettek végkielégítést. A szintén DK-s Oláh Lajos kérdésére Fónagy János kissé bővebben azt jelentette, hogy zajlik az NHKV szervezetére, vezetésére, működési folyamataira és számlázására kiterjedő hatékonyságjavítási „feltételeinek kialakítása”. A számlázás informatikai átállása a végéhez ért, 2019 első negyedében az ügyfelek már rendben megkapják a számláikat - ígéri a miniszterhelyettes. A vezetőváltások vezérigazgatói és igazgatói szinten is megtörténnek. (Ehhez képest a cég honlapjának mélyén elrejtett, december közepi keltezésű irat tanúsága szerint a cég elnöke Gyalog Gábor, megbízott vezérigazgatója pedig Vásárhelyi Tibor, ami megegyezik a júliusi állapottal.) A miniszterhelyettes ennek nyomán még magasabb ellátási színvonalat ígér, miközben szerinte az most is szakszerű és ütemes. Mesterházy Attila - minden bizonnyal lapunk tudósítása olvastán – arról tudakozódott, mit kívánnak tenni a tőkéjét mára elvesztő ÉBH Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. helyzetének rendezésére. Ám a szocialista honatya be kellett érje azzal a válasszal, hogy a cégnek biztosítják a rendelet szerinti bevételeket. Lapunk megkeresésére az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól annyit üzentek, hogy „a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer eddigi működésének tapasztalatai alapján zajlik a rendszer felülvizsgálata, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási stratégiai megalapozó koncepció előkészítése”. Az NHKV és a vagyonminiszter megkereséseinkre nem reagál.

Szerző

Rekordnövekedés a lízingpiacon

Publikálás dátuma
2019.02.12. 20:12

Fotó: Shutterstock
Jó évet zárt tavaly a lízingpiac. Tavaly a finanszírozott összeg 694 milliárd forintra rúgott, ami 13 százalékos éves bővülést jelent az előző évhez képest.
 A 2008-as gazdasági válság óta egyik évben sem nőttek akkorát az új kihelyezések, mint 2018-ban – jelentették be a Magyar Lízingszövetség keddi sajtótájékoztatóján. Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke kifejtette, hogy a magyar lízingpiac évek óta az európai átlagot és a régiós piacot meghaladó növekedést mutat. Több területen, például a gép-, agrár-, flotta- és teherautó-finanszírozásban már a válság előtti volumeneknél tart a magyar piac. A növekedés elsősorban a járműfinanszírozásban és az építőiparban volt a leglátványosabb. Nem véletlenül, hiszen talán éppen ez a két szektor szenvedte el a legnagyobb visszaesést a válság miatt. Az új gépkocsik mintegy háromnegyedét vásárolták készpénzért a devizahitelek bedőlésétől megriadt magánszemélyek. Ez a vásárlói réteg éveken át a forgalom ráadásul alig egyharmadát adta. Az építőiparban pedig majd’ egyharmadára esett vissza a teljesítmény. Az utóbbi években mindkét ágazatban jelentős fellendülés következett be. A szövetség adatai szerint az autófinanszírozás 34 százalékkal, 246 milliárd forintra nőtt. Elsősorban az új autók finanszírozása húzta ezt a részpiacot, s itt 40 százalékos volt a növekedés, ami több mint 186 milliárd forintos kihelyezést jelentett. A 2018-as adatok megerősítik, hogy továbbra is az egyik legstabilabb piac az agrárgép-finanszírozás. Itt is a várakozásokat meghaladó mértékben nőtt a finanszírozott összeg, mégpedig 14 százalékkal 82 milliárd forintra. Pfandler Tamás, elnökségi tag hangsúlyozta, a múlt évben a lízing népszerűsége – különösen a magánszemélyek körében – tovább nőtt. Idén pedig a nyílt végű pénzügyi és operatív lízing díjak áfatartalmának levonása vált egyszerűbbé, ami a cégek körében növelheti a lízingelési kedvet. Hasonló pozitív hatás várható a haszongépjárműveknél az MNB Növekedési Hitel Program fix elindulásától.  A lízingszövetség elnöke 2019-es évre szóló prognózist ismertetve elmondta: idén is növekedés várható a piacon, az infrastrukturális beruházások miatt az építőipari gépeknél fennmaradhat a jelentős kereslet. Az autófinanszírozásban 8-10 százalékos emelkedésre lehet számítani. Összességében a két kiemelkedő növekedést hozó év után 2019-ban visszafogottabb, mintegy 10 százalékos bővülés várható a magyar lízingpiacon – mondta Nyikos Katalin. 
Szerző

318,30 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.12. 19:23
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 318,30 forintra csökkent este hét órakor a reggel háromnegyed hétkor jegyzett 319,88 forintról. Az euró kedden 317,58 forint és 319,94 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 282,26 forintról 279,30 forintra, a dolláré pedig 283,59 forintról 281,18 forintra csökkent. Az euró a reggeli 1,1279 dollár után este 1,1320 dolláron állt. 
Szerző
Témák
forint euró dollár