Előfizetés

KSH: 4,8 százalékkal bővült a magyar GDP tavaly

Népszava-MTI információ Bonta Milkós
Publikálás dátuma
2019.02.14. 09:22
A nemzetközi cégek termelése és exportja meghatározó a hazai gazdaságban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A statisztikai hivatal szerint a növekedéshez legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, ezen belül is a belföldi kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás növekedés volt jelentős.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 4,9 százalékkal nőtt 2018-ban az egy évvel korábbihoz képest - jelentette első becslése alapján csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly a negyedik negyedévben a GDP a nyers adatok szerint 5,0, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. csütörtökön. Az előző negyedévhez mérten 1,1 százalékkal nőtt a GDP a múlt év negyedik negyedben szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint.

Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: 14 éves rekordnak számít a tavalyi negyedik negyedéves gazdasági növekedés, a negyedéves adatokban 2004 második negyedévében mértek a legutóbb hasonló növekedést - közölte az MTI. A gazdaság növekedéséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. Ezen belül jelentősnek mondta a belföldi kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás növekedését.
Ha csak pusztán a számokat vesszük figyelembe, akkor a tavalyi ipari adatok megjelenése után már sejteni lehetett, hogy a pozitív meglepetés benne van a levegőben - érvelt Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szerint feltételezhető, hogy a mezőgazdaság és az építőipar sokat javított a számokon. Bár az adókedvezmények hatására felfutott a lakásépítési kedv, de ennek a GDP számbavételekor kicsi a jelentősége. Az viszont tény, hogy a hazai gazdaság felzárkózása érdemben gyorsult, mivel az euró-övezet növekedése az előzetes becslés szerint meredeken, 1,2 százalékra lassult, így a tavalyi év egészében mintegy 3 százalékpont volt a hazai gazdaság "előnye". A magyar gazdaság újabb kori történetében már voltak ilyen felzárkózási periódusok, amelyek azonban hamar elolvadtak. A hazai elemzők most bizakodnak abban, hogy ezúttal nem így lesz. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hívta fel a figyelmet arra, hogy a hazai GDP bővülése régiós összehasonlításban is éllovasnak számít, a szlovák GDP növekedése messze alulmúlva a várakozásokat 3,6 százalékra lassult az előző negyedévi 4,6 százalékról, Romániáé is "csak" 4,1 százalékos volt. Ugyanakkor az elemzők 2019-ben a gazdaság 3,5 százalékra történő lassulását várják. Ez alól egyedül Suppan Gergely 4,2 százalékos jóslata kivétel, a Takarékbank vezető elemzője ugyanis mindig optimistább pályatársainál, bár az kétségtelen tény, hogy a 2018-as növekedés ütemét valamennyiüknél pontosabban találta el. Idei optimizmusát arra alapozza, hogy továbbra is erőteljes maradhat a bérkiáramlás, amit a munkaerőhiány, a szocho várható csökkentése, a minimálbéremelések, valamint egyes nagyvállalatok bérmegállapodásai is támogathatnak. Így a fogyasztás növekedése továbbra is erős támasza marad a növekedésnek. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a tavalyi kiugróan magas tempó 2019-ben már nem tartható, ugyanakkor a napokban bejelentett kormányzati lépések a második félévben élénkítik a gazdaságot. A nemzetközi gazdasági kilátások romlottak, ami a magyar exportot negatívan érintheti. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a várható lassulásban szerepet játszik majd, hogy álláspontja szerint 2018-hoz képest alacsonyabb lesz a reálbérnövekedés. A kisebb mértékben növekvő bérek felhasználása sem ismert, így azt sem, hogy a lakosság mennyit költ majd fogyasztásra, miután ennek növekedését fékezheti a hirtelen belelendült infláció is - mondta az ING Bank vezető elemzője.  

Hamarosan senki nem láthatja majd, mit írtak mások a vásárlók könyvébe

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.14. 07:50
Ha minden igaz, hamarosan mindenki üres lapra írhat a vásárlók könyvébe
Fotó: Shutterstock
Az uniós adatvédelmi előírások miatt a "panaszkönyvből" - ahogy a köznyelv hívja - a boltosoknak, vendéglátósoknak ki kell tépni azokat a lapokat, amelyekre írt valaki, és elzárva tárolni azokat.
Már az Országgyűlés előtt van az törvényjavaslat, amely szerint a jövőben nem lehet a vásárlók könyvében hagyni az oda szánt bejegyzéseket - írja a hvg.hu a blokkk.com portál cikke nyomán. Erre az uniós adatvédelmi előírások (ez az a bizonyos GDPR, vagyis a személyes adatok védelmének követelményrendszere) miatt van szükség.
Az uniós jog ugyanis tiltja, hogy egy boltban vagy más vállalkozásnál bárki láthassa a többi vásárló bejegyzéseit, azok nevét, lakcímét, elérhetőségét.

Ez azt jelenti, hogy azokat a lapokat, amire írt a vásárló, ki kell tépni, vagy vágni és az előírt ideig tárolni. A bejegyzésekre a boltos, vagy más szolgáltató, például vendéglős, meghatározott időn belül köteles válaszolni, ezt a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizheti is. A törvény, ha elfogadják, a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, vagyis márciustól jöhet a "nagy tépkedés" időszaka.

A portál cikke emlékeztet, Magyarországon először az 1978-as belkereskedelemről szóló törvény rendelkezett arról, hogy szükség van a boltokban a vásárlók könyvére, azaz, hogy az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, ahogy sokan hívják, "panaszkönyvet" kell elhelyezni. Létjogosultsága az internetes fórumok, közösségi oldalak korában valamelyest talán megkérdőjeleződhet, hiszen a többség alighanem ma már online tájékozódik, ha érdekli mások véleménye, tapasztalata egy adott céggel kapcsolatban. És bár biztos még ma is sok vevő szereti forgatni, igazán a fogyasztóvédők azok, akik ragaszkodnak hozzá.

Csaknem 400 milliós állami támogatást kapott a hévízi önkormányzat szállodája, mégis eladják

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.14. 07:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hat éve nyereségesen működő szállótól válik meg a Papp Gábor vezette testület.
Hat éve nyereséget termel a hévízi Aquamarin szálloda az önkormányzatnak, a helyi képviselő-testület február elején mégis úgy döntött, hogy értékesíti a háromcsillagos hotelt. A Papp Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester vezette testület döntése azért is meglepő, mert a hotelt üzemeltető, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló Aquamarin Szállodaipari Kft. 382 millió forint állami támogatást nyert el a Kisfaludy-program keretében a szálló felújítására a múlt év végén – írja a 24.hu.
A polgármester egy 2018. decemberi közmeghallgatáson még arról számolt be, hogy az önkormányzat 169 millió forint önrésszel beszáll a szálloda fejlesztésébe, és a támogatásból a 80 éves épület egy részében szobákat újítanak fel, illetve a wellness és gyógyászati részleget kicsinosítják. Papp Gábor elmondta, hogy a munka 2019 novemberében kezdődik és 2020 tavaszára fejeződik be. Egy hónappal később viszont az Aquamarin Szállodaipari Kft. jövőjét már zárt ülésen tárgyalta a hévízi képviselő-testület, a képviselők pedig úgy döntöttek, értékesítik az önkormányzati tulajdont. A portál megkereste Papp Gábort azzal kapcsolatban, hogy miért válik meg az önkormányzat egy hat éve nyereségesen működő szállodától. A polgármester válaszában azt írta:  „Az utóbbi években valóban sikerült nyereséges évet zárnia a Hotel Aquamarinnak, a korábbi negatív gazdasági évek után, amikor még adósságot is halmozott fel az előző városvezetések idején. 2011 után a nyereséget szinte minden évben az égetően fontos állagmegóvások és károk kijavítására, valamint adósságok rendezésére kellett fordítani. Ahhoz, hogy fejlesztés, előrelépés valósulhasson meg a hotel szolgáltatásainak minőségében, évről évre folyamatos önkormányzati beruházásokat kellene végrehajtani, hogy a hotel versenyképes maradhasson a város szállodapiacán. A képviselő-testület ezt a folyamatot ismerte fel 2013-ban, és józan belátással az értékesítés mellett döntött, ami akkor nem volt eredményes. Amíg az önkormányzathoz nem érkezik komoly vételi szándék, addig fejlesztési, pénz-visszaforgatási kényszerben van, ami a jövőben már nem működhet másként, csak az egyéb városi fejlesztések kárára.” Azt még nem tudni, kinek és mennyiért értékesítik a szállodát. „Ez egy hosszú folyamat (cég- és vagyonbecslés, testületi döntések, kormányengedély) végén derülhet ki, mivel nyilvános versenytárgyaláson történik az értékesítés” – közölte a polgármester, hangsúlyozva, hogy a testület egyelőre csak arról döntött, hogy értékesíteni akarja az önkormányzat tulajdonát. Az viszont biztos, hogy az önkormányzati cég által megszerzett 382 milliós támogatással az új tulajdonos is számolhat, mint a polgármester jelezte, az összeget az Aquamarin Szállodaipari Kft. nyerte el, egy esetleg tulajdonosváltásnál pedig nem veszik el a pénzt. Azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a felújításhoz decemberben beígért 169 millió forintos önkormányzati önrésszel, Papp Gábor közölte:  „Az elnyert pályázatnak nagyon örülünk, hiszen a hotel állapota elengedhetetlenné teszi a felújítást. Ugyanakkor pont az elnyert támogatás és a szükséges önerő biztosítása is ismét felvetette a képviselő-testületben az eladás szükségességét, hiszen a város gazdasági stratégiája más jellegű fejlesztéseknek szán prioritást.” A hévízi önkormányzat tulajdonában álló cég egyébként a Kisfaludy-pályázaton szerepelt igen sikeresen, melyről nemrég több cikk is megjelent azzal kapcsolatban, hogy kormányközeli vállalkozók zsebelték be a kiosztott – az első körben 43 milliárd forintos – szállásfejlesztési támogatások nagy részét.