Elhunytakra kenik a felelősséget Kocsis Istvánék

Publikálás dátuma
2019.02.14. 19:15
FOTÓ: Népszava
Akár több évtizedes fegyházzal is fenyegető ítéletet kért az ügyész a megismételt másodfokú tárgyalás során az MVM-et korábban irányító Kocsis Istvánra és társaira, akik a közpénz-síbolás gyanúját elhunyt kollégájukra terelik.
Fegyházbüntetést kért Kocsis Istvánra és három vádlott-társára a Pécsi Ítélőtáblán hűtlen kezelés ügyében lezajlott másodfokú tárgyaláson a Pécsi Fellebbviteli főügyészség. A vád szerint az állami MVM Magyar Villamos Művek 2005 és 2008 közötti vezérigazgatója, felesége, extanácsadója, Szász András, valamint Varga-Sabján László egykori MVM-menedzser közreműködésével kamuszerződésekkel 15 milliárd forintos kárt okozott az MVM-nek. (Igaz, ebből mára 12 milliárd megtérült.) Az eljárás egyszer már lezajlott: a Kaposvári Törvényszék négy éve felmentette Kocsis Istvánt és több társát, bár feleségét – akinek számos terhelő dokumentumon szerepel az aláírása –, illetve Szász Andrást 2-2 év börtönre ítélték, 4 évre felfüggesztve. Egy évre rá azonban a pécsi másodfok a vizsgálat hiányosságai miatt új eljárást rendelt el. Tavaly a kaposvári tanács a korábbiakhoz hasonló következtetésre jutott. Szerintük ugyanis nem bizonyítható, hogy az MVM-nek kétségkívül veszteséget okozó, csalárd ügyletekről Kocsis István tudott. Az ügyész szerint az első fok ismételten elmulasztotta a dokumentumok együttes vizsgálatát. Ebből a számukra nem csak az rajzolódik ki, hogy Kocsis István nem hogy tudott az ügyletekről, de azokban irányító szerepet játszott, hanem hogy mindezt a vádlottak bűnszervezetben követték el. Szakértők szerint, ha a bíróság helyt adna az ügyészségnek, az érintettekre akár 20 év szigorított fegyházbüntetés is várhat. A védők alapvetően saját ügyfeleik bűntelensége mellett érveltek, illetve Kocsis Istvánt és feleségét egyazon ügyvéd képviseli. A felelősséget kis mértékben a többiekre, a leginkább viszont a már elhunyt egykori gazdasági igazgatóra, Molnár Lászlóra igyekeztek hárítani. E változatnak alapvetően helyt adott az első fok is. A szövevényes ügyletsorozatokban, aminek során úgymond az MVM terjeszkedése ürügyén sok esetben offshore-hátterű vállalkozásoknak utaltak ki állami milliárdokat, szóba kerül egy vásárosnaményi gázerőmű-terv, egy bátonyterenyei energianádüzem, egy horvátországi szálloda – amit papíron Kocsis Istvánné vett meg -, valamint az osztrák Meinl Bank. A tanúk között felbukkan az akkori stratégiai vezérhelyettes, a Horn-kormány olajmaffia-ügyekben is érintett egykori energetikai kormánybiztosa, Karl Imre is. A tárgyaláson a vádlottak közül csak - az első fokon szintén felmentett - Varga-Sabján László jelent meg. Bírósági határozathozatal három hét múlva várható. Egy, a több mint tíz éves ügy bonyolult hatalmi erővonalait ismerő forrásunk egyáltalán nem zárta ki, hogy a bíróság, immáron helyt adva az ügyészség érvelésének, letöltendő büntetésre ítéli Kocsis Istvánt és társait. Ebben az esetben viszont felülvizsgálat keretében a Kúria hozhatja meg a végső döntést.

Vastag korrupciós mellékszál

Az ügy egyik mellékszálaként négy éve Kiss Ernő egykori rendőr dandártábornokot közel öt évre ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla, mert Kocsis István feljelentése nyomán bebizonyosodott, hogy - részben át is vett - százmilliók fejében a vádlottak felmentésének elintézését ígérte. A bűnösségét mindvégig tagadó egykori főrendőr bevonulása előtt szívrohamban elhunyt.

Szerző

Erre figyeljen, ha lakást ad ki: változtak a bérbeadás szabályai

Publikálás dátuma
2019.02.14. 19:05
Illusztráció
Fotó: Népszava
Két változás is történt január elsejével, ami vastagíthatja a bérbeadók tárcáját.
Változtak az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó és Vámhivatal. Egyrészt az év eleje óta nem számít a bérbeadó bevételének a rezsi, amit a bérlő fizet. Másrészt nem kell adóelőleget levonni, ha a bérbeadó maga is bérel lakást, aminek díját levonná a kapott pénzből.

A rezsidíj nem bevétel

Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.
A társasház által kötött biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre azonban nem vonatkozik a szabályváltozás. Nem alkalmazható az új szabály a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat. Tehát a bérlő által megfizetett közös költség a bérbeadó ingatlan-bérbeadásából származó bevételének minősül, amelyből költségelszámolásra van lehetőség.
Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, az új szabály nem alkalmazható, ugyanis a szolgáltatás díja nem hárítható át az igénybevétellel arányosan a bérlőre. Ilyenkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, melyből levonhatók a költségek. Az új szabály arra sem vonatkozik, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, mert ebben az esetben sem a fogyasztással arányosan hárítja át a közüzemi díjakat a bérbeadó a bérlőre.

Ekkor nem kell adóelőleg

A bérbeadó magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját. A bevétel ezen a címen csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás és a bérlés időtartama több 90 napnál, és a bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget, és számára a bérleti díjat még részben sem térítik meg.
Ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek (jellemzően gazdasági társaságnak) adta bérbe, 2018. december 31-ig csak az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában élhetett ezzel a bevételcsökkentő lehetőséggel.
2019. január 1-je óta a lakás-bérbeadásából származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, ha a bérbeadó arról nyilatkozik, hogy bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját.
A nyilatkozat alapján a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítani még akkor sem, ha a lakás bérbeadásából az említett szabály alkalmazása után mégis származik adóköteles jövedelme a bérbeadónak (vagyis a bérbeadás bevétele meghaladja a más településen bérelt lakás bérleti díját). Ilyenkor a bérbeadónak kell jövedelme után az adóelőleget megállapítania és a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetnie, valamint az éves személyijövedelemadó-bevallásban bevallania - ismerteti az adóhatóság.

Tizenhárom százalékkal emelkednek a bérek a Dunaferrnél

Publikálás dátuma
2019.02.14. 13:20

Fotó: Kállai Márton
A szakszervezetekkel szerdán írták alá a bérfejlesztési megállapodást.
A tavalyi év után 2019-ben is kétszámjegyű, átlagosan 13 százalékos béremelés lesz a Dunaferr vas- és acélkohászati vállalatcsoportnál – közölte a cég csütörtökön az MTI-vel. Mint írták, az elmúlt években megvalósult termelési volumennövekedés adott lehetőséget a komoly bérfejlesztésre. A közleményben idézték Jevgenyij Tankilevicset, az ISD Dunaferr Zrt. cégvezetőjét, aki rámutatott: a társaságcsoport nemcsak túlélte a kohászatot sújtó válságot, hanem az elmúlt években elvégzett technológiai fejlesztésekkel, beruházásokkal növekedési pályára állt és nyereségessé vált. Úgy vélte, ebben döntő szerepe van a cégnél dolgozó ötezer munkavállalónak. A vállalatvezető az idei évre célul tűzte ki a maximális termelési volumen rekordértékű, évi kétmillió tonnára történő felfuttatása mellett a különböző minőségi kritériumok elérését, ami lehetővé teszi az új acélpiaci szegmensekre való belépésüket. További stratégiai célnak nevezte a magas hozzáadott értékű termékek gyártásának növelését, valamint a partnereknek nyújtott szolgáltatások színvonalának emelését. A közlemény szerint a kollektív szerződés hatálya alá tartozó Dunaferres társaságoknál alanyi jogon minden munkavállaló havi 25 ezer forintos alapbérfejlesztésben részesül január 1-ig visszamenőleg, ezen túlmenően további átlagosan 6,25 százalékos differenciált bérfejlesztésre is sor kerül. A béren kívüli juttatásoknál a munkáltató részben kompenzálja a személyi jövedelemadó változásból eredő, a munkavállalókat terhelő többlet adóterheket, illetve a béren kívüli juttatások az átlagos 13 százalékos alapbérfejlesztés mértékével emelkednek. Az ISD Dunaferr Zrt. vezetői és a szakszervezetek, a DV Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Dunaferr Ifjúsági Szervezet közötti középtávú bérmegállapodás 2015-2017 között volt érvényben, a tavalyi megállapodásuk értelmében több mint 15 százalékos alapbéremelést kaptak a dolgozók. Az ISD Dunaferr társaságcsoport Magyarország meghatározó acélgyártó komplexuma, az ország egyik legnagyobb termelő vállalata. Éves acéltermelő kapacitása megközelíti a kétmillió tonnát. Integrált technológiájának köszönhetően a társaságcsoport az iparági termékek széles körét kínálja: melegen hengerelt, pácolt, hidegen hengerelt, tűzi horganyzott acéltekercseket és táblalemezeket, valamint hidegen hajlított idomacélokat. A nyilvános cégadatok szerint a vállalatcsoport értékesítésből származó nettó árbevétele 2017-ben 290,9 milliárd forint, az adózott eredménye 17,58 milliárd forint volt. A társaságcsoport több mint ötezer főt foglalkoztat, és a beszállítókkal együtt több mint 12 ezer ember megélhetéséhez járul hozzá. 
Szerző