Előfizetés

Egyre határozottabban tessékeli ki a menedékkérőket Németország

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.14. 19:41
Német rendőr vizsgálja egy nyugat-afrikai menedékkérő papírjait. Képünk illusztráció
Fotó: Karl-Josef Hildenbrand / AFP/ DPA
Azok sem hagyják el az országot, akiket felszólítottak erre, a német belügyminisztérium ezért további szigorításokat vezetne be.
Keményebb menekültügyi eljáráson dolgozik a német szövetségi kormány, az elutasított és távozásra kötelezett menedékkérők hazajuttatásáról szóló szabályok reformjának tervezetét csütörtökön indította tárcaközi egyeztetésre a téma felelőse, a Horst Seehofer vezette belügyminisztérium. A „rendezett visszatérés törvény” elnevezésű jogszabálytervezet bevezetőjében kiemelték, hogy csak akkor lehet elég erőforrást összpontosítani Németországban a védelemre szoruló emberek támogatására, „ha gondoskodunk arról, hogy a végrehajtandóan távozásra kötelezettek valóban el is hagyják az országot.” A gond nagyságát jelzi, hogy tavaly 31 ezer tervezett kitoloncolás fulladt kudarcba, és szűk 26 ezer kitoloncolást sikerült véghez vinni. A kudarc jellemző oka, hogy a kitoloncolásra jelölt illető eltűnik tartózkodási helyéről, mire megérkeznek érte a rendőrök.  
Ezért a tervezett szigorítások között szerepel, hogy büntetést kaphat, aki figyelmeztet kitoloncolásra jelölt embereket a hatósági művelet közelgő kezdetére – írja az MTI.
A német kormány tovább szélesítené a kitoloncolási és az úgynevezett kitoloncolási biztonsági őrizetbe vétel lehetőségét, és a férőhelyek hiánya miatt 
felfüggesztenék azt a szabályt, hogy a mozgás szabadságától nem bűncselekmény, hanem tervezett kitoloncolás miatt megfosztott embereket nem lehet büntetés-végrehajtási intézetben elhelyezni.

A tervezett reform több eleme mellett ezt is felháborodással fogadták menekültügyi civil szervezetek, a belügyminisztériumban viszont hangsúlyozták: úgy szerveznék meg a kitoloncolásra jelölt emberek elhelyezését, hogy ne kelljen érintkezniük elítélt bűnözőkkel. 
Szigorúbban lépnének fel mindazokkal az elutasított menedékkérőkkel szemben is, akik büntetett előéletűek és valamilyen okból nem lehet hazatoloncolni őket. Ezek az emberek csak a számukra kijelölt településen, járásban lakhatnának, rendszeresen jelentkezniük kellene a rendőrségen és állandóan viselniük kellene lábbilincsnek is nevezett elektronikus nyomkövető jeladó készüléket. A tárca kimutatása szerint tavaly év végén mintegy 236 ezer olyan ember élt Németországban, akit jogerősen távozásra köteleztek. Többségük elutasított menedékkérő, de olyan külföldiek is vannak közöttük, akik a vízumuk lejárta után nem hagyták el az országot.  A 236 ezer közül nagyjából 180 ezer embernek nem kell rögtön távoznia, ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek például tanulmányaik miatt vagy azért, mert nem tisztázott a személyazonosságuk, és ezért nincsen úti okmányuk.

Támogatják még a sárgamellényeseket, de az utcáról már hazaküldenék őket a franciák

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.02.14. 15:50

Fotó: Valentine Zeler / AFP
November óta először kerültek többségbe a tüntetéssorozat megmozdulásainak ellenzői, bár 43 százalék még most is kitart a folytatás mellett.
A franciák többsége (56 százalék) azt szeretné, ha a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tavaly november óta tiltakozó sárgamellényesek befejeznék a megmozdulásokat, s a megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy a tüntetők követelései eltávolodtak a kezdeti elképzelésektől - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet felmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió ismertetett.
Ez az első felmérés az elmúlt három hónapban, amely azt mutatja, hogy a franciák már nem szeretnék, ha folytatódnának a hétvégéi tüntetések, s csak 43 százalékuk szerint kellene a megmozdulásokat folytatni. A február 12-13-án 1001 francia választópolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérés arra is rávilágított, hogy a társadalmi szintek alapján
a középvezetők 80, a középosztálynak pedig 58 százaléka szeretné, ha véget érne a tüntetéssorozat.

Az előbbi kategóriában egy hónap alatt 30, míg a másodikban január óta 15 százalékkal növekedett azok aránya, akik véget vetnének a szombati megmozdulásoknak.
Az alsóközéposztály többsége (55 százaléka) szerint azonban még folytatódnia kellene a tiltakozásoknak,

de ebben a társadalmi osztályban is tíz százalékot esett vissza egy hónap alatt az arány. Jóllehet a franciák 58 százaléka még mindig szimpatizál a sárgamellényes mozgalommal - novemberben 75 százalékos volt a támogatottság -, a megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy a megmozdulások már eltávolodtak a kezdeti követelésektől. Míg novemberben a franciák 20 százaléka tartotta magát sárgamellényesnek, jelenleg csak 13 százalékuk, amely január óta három százalékos visszaesést mutat.
Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárgamellényes mozgalom az elmúlt három hónapban több szociális jellegű követelést fogalmazott meg, és az államfő távozását is követeli a városok menti körforgalomban felállított úttorlaszok mentén, szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásokba és összetűzésekbe torkollnak a rendfenntartó erőkkel. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon a közrend biztosítására. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerdán 30 millió euróra becsülte a szombati tüntetéseken az utcákon okozott anyagi károkat (üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálását).

Tintával fújták le az albán miniszterelnököt a parlamentben

MTI
Publikálás dátuma
2019.02.14. 14:42

Fotó: STRINGER / AFP
Tintával fújta arcon Edi Rama albán miniszterelnököt egy ellenzéki képviselő csütörtökön a tiranai parlament ülésén.
Edi Paloka, az ellenzéki Demokrata Párt képviselője töltőtollal vagy fecskendővel fújta arcon a kormányfőt, akinek az arca és az inge is tintás lett. A "támadás" hátterében az állhat, hogy Edi Rama, a kormányzó Szocialista Párt vezetője elutasította a demokraták azon követelését, amely szerint péntekig mondjon le a miniszterelnöki hivataláról. Edi Rama némileg gúnyos hangnemben beszélt arról, hogy aggasztja, a kormánynak nincs valódi ellenzéke. Llulzim Balsa, a Demokrata Párt elnöke néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy utcai tiltakozásokat szervez, amennyiben Edi Rama nem mond le kormányfői posztjáról, és adja át a hatalmat egy szakértői kormánynak. Nem ez lenne az albán ellenzék első tiltakozása, a demokraták többször is bojkottálták már a parlament üléseit, mert véleményük szerint Edi Rama és pártja autokrata eszközökkel kormányoz, és kapcsolatba hozható a szervezett bűnözéssel. Tavaly októberben egy ellenzéki képviselő tojással dobálta meg a kormányfőt.