Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek állíthatták az első megalitokat mintegy hétezer éve, majd később hajósok elterjeszthették szerte Európában. Régészek korábban úgy vélték, hogy ezek az építmények a Közel-Keletről származnak, de egyre több antropológus és régész ért egyet abban, hogy az európai kőemlékek eredete ezektől független.
Bettina Schulz Paulsson, a svédországi Göteborgi Egyetem régésze a szakirodalomban 2400 európai lelőhelyről keresett adatokat korukat és szerkezetüket illetően. Megalitokat és korábbi korokból származó sírokat vizsgált meg, és áttekintett minden információt építésükről és az azokat építő emberekről - olvasható a Live science tudományos hírportálon. A kapott adatok alapján megállapította, hogy a legkorábbi európai kőemlékek Északnyugat-Franciaország területéről származnak mintegy 4700 évvel ezelőttről. Ez az egyetlen olyan térség, ahol nemcsak ismert megalit emlék maradt fenn, de ötezer évvel ezelőtti sírokat is találtak, amely azt jelezheti, hogy innen erednek a megalitok - írta a tanulmányban Paulsson.
Az első megalitok megépítése után mintegy 400 évvel, Kr.e. 4300-ban hasonló kőszerkezeteket emeltek Franciaország déli részén, a Földközi-tenger térségében, az Ibériai-félszigeten és más térségekben. Az angliai Stonehenge-et Kr.e. 2400 éve építették. Mivel ezek a kőszerkezetek a tengerpartokhoz közeli térségekben bukkantak fel, Paulsson úgy véli, hogy őskori hajósok terjeszthették el azokat. Az építők hajózási érdeklődését mutatta, hogy az első észak-franciaországi megalitokra ámbrásceteket és a tengeri élettel összefüggő jeleket véstek.
Több kutató egyért a svéd régész megállapításaival, mások azonban úgy vélik, nehéz kizárni annak lehetőségét, hogy ezeket az európai megalitokat egymástól függetlenül építették, és hogy más térségekben vannak korábbi korokból származó megalitok.
