A budapestiek többsége venne betétdíjas palackot az egyszer használatosak helyett

Publikálás dátuma
2019.02.15. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A budapestiek elsöprő többsége, 75 százaléka támogatná a betétdíjas rendszer bevezetését, és választaná a visszaváltható palackot az egyszer használatos helyett − derül ki a Greenpeace Magyarország 2018 decemberében végzett reprezentatív közvélemény-kutatásából.
A szervezet szerint ez azt bizonyítja, hogy a magyarok valódi, hatékony fellépést várnak a kormánytól a műanyagszennyezés csökkentése érdekében. A Greenpeace most azt várja a kormánytól: 
ezúttal vegye figyelembe a lakosság akaratát a termékdíjtörvény jelenleg zajló átdolgozása során, és tiltsa be hazánkban az egyszer használatos műanyag zacskókat, valamint vezessen be betétdíjas rendszert a palackokra.

A Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2018. november 24. és december 10. között végzett reprezentatív közvélemény-kutatást 800 fős mintán Budapesten, személyes adatfelvétellel. A kutatás során kiderült: a budapestiek egyértelműen támogatják a kötelező betétdíjas rendszer bevezetését az italoknál, annak érdekében, hogy az egyszer használatos palackok helyett a visszaváltható változatok terjedjenek el széles körben, és így csökkenjen a műanyagszennyezés. A megkérdezettek háromnegyede (75%) választaná a betétdíjas, visszaváltható palackokat, és mindössze alig több mint ötödük (22%) tartana ki ebben az esetben is az egyszer használatos flakonok mellett. 
A szervezet közleménye szerint a megkérdezettek válaszai egybevágnak az Európai Unió Tanácsának környezetvédelemért felelős miniszterei által tavaly decemberben elfogadott új irányelvtervezetével, ami az egyszer használatos műanyag hulladékok jelentős csökkentését írja elő a tagállamok számára. Ez azt mutatja, az Unió is felismerte, hogy az egyszer használatos műanyagok szennyezése olyan globális problémává vált, amire csupán az újrahasznosítás nem nyújt megoldást – csökkentési célokat is elő kell írni. Az azonban, hogy a gyakorlatban melyik ország miként éri el a célszámokat, már jórészt a tagállamokon múlik.
A magyar kormány egyelőre nem tartozik a műanyagszennyezés ellen harcolók élbolyába. Annak ellenére, hogy hatalmas társadalmi támogatottsága volt, a kormány tavaly novemberben nem támogatta a saját minisztériuma által kidolgozott javaslatot, amely kivezette volna a vékony falú műanyag szatyrokat a használatból egy két éven át tartó termékdíjemelést követően. A termékdíjtörvény átdolgozása most ismét napirenden van, a szakértői egyeztetések és tárgyalások jelenleg is folynak.
„Azt várjuk a kormánytól, hogy képviselje a magyar lakosság akaratát és hosszú távú érdekeit. Az új jogszabály megalkotásakor vegye figyelembe, hogy Magyarország eddigi legnépszerűbb környezetvédelmi kezdeményezésének keretében 150 ezren álltak ki az egyszer használatos műanyag szatyrok kivezetése mellett, és a fővárosiak háromnegyede támogatja a betétdíjas rendszer visszaállítását. A betétdíjjal el lehetne érni, hogy a palackok ne a környezetbe, ne a hulladéklerakóra kerüljenek, hanem anyagában hasznosítsák őket újra; sőt ami környezetvédelmi szempontból a legkedvezőbb, tisztítás után töltsék őket újra”

– mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

A hazai PET felhasználás 3 százalékkal meghaladja a világátlag és az európai 2016-os 7,2 százalékos átlagértékét. Világszinten másodpercenként 160 ezer műanyag szatyrot, és évente 500 milliárd műanyag palackot gyártunk. Van olyan nemzetközi kávézólánc, ahol 4 milliárd eldobható kávéspoharat használnak el évente. 
A világon valaha legyártott műanyagok 90,5 százalékát máig nem hasznosították újra.

- derül ki a szervezet honlapjáról.

Szerző

Hazatért az első gólya

Publikálás dátuma
2019.02.15. 09:30
Illusztráció
Fotó: Charles Mahaux / AFP
Az előző évhez hasonlóan most is február 13-án landolt vassurányi fészkébe Suri, így valószínűleg idén megint ő az első telelésből visszatért gólya.
Ha a népi hiedelmeknek hinni lehet, közel lehet az igazi tavasz, ugyanis megint a Valentin-nap előtti éjszakán tért vissza a telelésből Suri, a vassurányi fehér gólya - derült ki egy Facebook-bejegyzésből. Tavaly ugyan zord időjárás fogadta, ezért a helyiek élelmet vittek neki, hogy túlélje a február végi fagyokat. 
Szerző
Témák
fehér gólya
Frissítve: 2019.02.15. 09:31

Magyar hiedelmei is vannak a Bálint-napnak: ilyenkor párosodnak a madarak

Publikálás dátuma
2019.02.14. 16:32
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Bár bizonytalan a Bálint-napi szokások eredete, számos magyar hiedelem is kapcsolódik az Amerikában Valentin-napként elterjedt szerelmesek ünnepéhez.
A Bálint-napi szokások eredete bizonytalan: lehetséges, hogy az egyház „keresztelt meg” egy ősi ünnepet. A római tavaszkezdet a rossz kiűzésének, a tél végének megünneplése volt. A névadót sem sikerült még azonosítani. A keresztényüldözések idején ugyanis három Bálint is vértanú lett. Az egyik Afrikában halt meg, a másik pap lehetett Rómában, a harmadik valószínűleg püspök volt Róma környékén. Évszázadokkal később élt azonban még egy Bálint, akinek lehet köze az ünnephez. Ő német püspök volt, aki a nyavalyatörősök, azaz epilepsziások segítője lett. Az érintettek bálint-, vagy frászkeresztet viseltek a nyakukban a betegség elriasztására – írta a Sokszínű Vidék.
Magyar népi hiedelmek is kapcsolódnak a tavasz közeledtét jelző naphoz. Azt tartották, ha Bálint napon hideg és száraz az idő, bőséges termés várható, ha pedig a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó időre lehet számítani. Azt is mondták, hogy ha ekkor a vadgalambok, illetve más madarak visszatérnek, már közel a tavasz. Úgy tartották, ilyenkor választanak párt a verebek, de Európa-szerte vélték úgy a madarak ekkor párosodnak. 
Bálint napján szokás volt a madarakat etetni, gyümölcsfa-csemetéket ültettek, a fákra pedig termékenységvarázsló céllal perecet, aprósüteményeket aggattak. Napkelte előtt a szőlőtermesztők körbejárták a birtokot és megmetszették a tőkéket. “Csíkot söpörtek”, vagyis utat vágtak az udvaron, és a sávba gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórtak a vadmadaraknak. 
A naphoz kapcsolódó babonák legtöbbje a fiatal lányok házasodási szándékához kapcsolódott. Az egyik ilyen szerint este négy babérlevelet kell a párna sarkaiba szúrni, egyet pedig a közepébe. Ennek hatására megálmodják, ki lesz a párjuk. Az igazán elszántak a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe is kimentek, hogy meglássák a leendő férjüket
Szerző
Témák
Valentin-nap
Frissítve: 2019.02.14. 16:33