Bűnösnek találták a vak férfit, aki azt állítja, csak véletlenül nekiment a szabálytalanul parkoló luxusautónak

Publikálás dátuma
2019.02.15. 09:49

Fotó: Shutterstock
A hatóság álláspontja szerint viszont a kocsi nem szabálytalanul parkolt, a férfi pedig szándékosan rongálta meg a járgányt.
Bűnösnek talált a bíróság egy súlyosan látássérült 48 éves férfit, N. Zoltánt, aki átesett egy luxusautón, ami állítása szerint szabálytalanul parkolt a járdán – írja a Blikk. A lap szerint a férfinak a bűnügyi költségeken kívül rongálás miatt 60 ezer forintot kell fizetnie.
„Nem akartam hinni a fülemnek, amikor a bíró közölte, hogy bűnös vagyok. Azt gondoltam, nincs igazság a földön, ha ez velem megtörténhet. Gondolom, az sem növelte az esélyeimet, hogy az ellenérdekelt fél egy rendőr. Ő valamiért hitelesebb a bíróság szemében, mint egy súlyosan sérült ember”

– mondta a férfi az ítélethirdetés után.

A cikkben felidézik, hogy Zoltánt akkor érte utol a balszerencse, amikor Mezőkövesden a kisfiával és vakvezető kutyájával sétált. A férfi nekiment egy – véleménye szerint szabálytalanul parkoló – Audinak.
„Az egyik kezemmel a kisfiamat fogtam, a másikban a kutya póráza volt. Amikor nekiestem a kocsinak, a póráz belegabalyodott valamelyik alkatrészbe, ami már nehezítette a mozgásomat, közben pedig arra is figyelnem kellett, hogy a gyereknek nehogy baja essen. Lehet, hogy eközben megsérült az autó valamelyik része, de hogy én szándékosan nem okoztam kárt, az biztos! Miután sikerült összeszedni magam, a gyereket és a kutyát, hazamentünk, hogy picit leüljünk és megnyugodjunk. A kisfiam nagyon sírt, alig tudtuk a párommal megvigasztalni. Pár perccel később éktelen ordibálást hallottunk, az autó tulajdonosa azt kiabálta, hogy megrongáltam a kocsiját, ezért feljelent”

– mondta Zoltán, aki a családjával – leginkább a történtek miatt – elköltözött a településről, és ma már Budapesten él.

A hatóság álláspontja szerint a kocsi nem szabálytalanul parkolt, Zoltán pedig szándékosan rongálta meg a járgányt, többször belerúgott, 60 ezres kárt okozva, amiért most benyújtották neki a cechet.  
„Ha nem állt tilosban az autó, hogyan tudtam én, a vak ember megtalálni és megrongálni? Vicc az egész! A rokkantsági nyugdíjam 70 ezer forint, ebből kell a büntetést kifizetnem”

– mondta a férfi.

Ügyvédje nagyon bízott abban, hogy a bíróságon felmentő ítélet születik.  
„Óriási tanulság ez az ítélet minden fogyatékkal élő ember számára. A környezet figyelmetlensége miatt még ők kerülhetnek bajba. Sajnos, itt is ez történt”

– vélekedett Lichy József.

Szerző

Lesznek, akik sokat nyernek: a jól keresőkre szabták a kedvezményt

Publikálás dátuma
2019.02.15. 09:00

Miközben a hátrányos helyzetű térségekben élő támogatásra szoruló családok között sok lesz, amely kimarad a hétpontos akciótervből, lesznek, igaz, jóval kevesebben, akik sokat nyernek. Például azok, akik az átlagosnál jobban keresnek és legalább négy gyermeket nevelnek. Az ő nézőpontjukból sikertörténetnek tűnik az intézkedés.
– Remek, ahogy a Fidesz kitalálta a négy gyermekes anyák holtig tartó adókedvezményét! – mondta egy pécsi férfi, aki maga is négy gyermeket nevel párjával. – Elsőre az ember azt gondolja, hogy az adókedvezménnyel a költségvetés hatalmas áldozatot hoz a több gyermeket vállalókért, holott az áldozat elenyésző a remélhető bevételhez képest. Meglepődöm szavain, mire papírt vesz elő, és számokkal illusztrálja állítását. Azzal kezdi, hogy a négy utódról gondoskodó családok jelenleg havi 132 ezer forint adókedvezményre jogosultak gyermekeik okán. Ezért az a família, ahol a nettó összjövedelem nem haladja meg a 880 ezret, nem fizet adót. Ennek az adónak az elengedése komoly áldozatvállalás a büdzsé részéről, mondja a férfi, mire a szülők fölnevelik a négy gyereket a kedvezmény összértéke – mai áron számolva, s attól függően, hány évenként követik egymást a gyerekek, és meddig tanulnak – 25-40 millió forint. Ehhez képest a négygyerekes anyák örökös adókedvezménye a költségvetést kevésbé csapolja meg, sőt, talán nem is teszi... A statisztika szerint a nők az első gyermeküket 28 évesen szülik meg, amiből az következik, hogy a negyediknek valamikor a 36. és a 40. évük között adnak életet. Jelenleg, ha az első gyerek kirepül, akkor havi 33 ezerrel csökken a család adókedvezménye. Ez nagyjából akkor következik be, amikor az anya 51-54 esztendős. Az utolsó gyerek kirepülése után a mostani jogszabályok szerint megszűnik a gyerekek után járó minden adókedvezmény, ekkor az anya 60-64 éves, így alig pár éve van már a nyugdíjig. Vagyis a négygyerekes anya a tervezett örökös adókedvezményre 51-54 éves korától válik jogosulttá, s hozzávetőleg 10-14 éven át élvezheti ezt a társadalmi gesztust. Kiszámolható, folytatja elemzését, hogy a négy gyermekét felnevelő, legalább bruttó 400 ezer forintot kereső anyának az állam – miután utódjai a saját lábukra állnak – a nyugdíjig 12-20 millió forint adókedvezmény biztosít (a kis jövedelműeknek – természetesen – ennek töredékét). Megjegyzem, hogy azért igenis komoly teher az államkasszának. Valóban annak tűnik, bólint rá ismerősöm, ám a négy gyerek akkor már dolgozni fog, s az általuk befizetett adó ennek 3-4-szerese lesz (alacsony jövedelmű anya esetén meg akár 5-10-szerese), ezért bőven lesz miből fedezni az anyáknak járó adókedvezményt.
Frissítve: 2019.02.15. 09:01

Kongresszus előtt az MSZP: biztos a program, nyílt a lista

Publikálás dátuma
2019.02.15. 08:30
Az MSZP névsortervezetének élén Ujhelyi István (jobbra) áll, Szanyi Tibor pedig a mostani állás szerint második vagy harmadik he
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az MSZP szombati kongresszusán várhatóan elfogadják a párt uniós programját és az EP-választásra szóló jelöltlistát.
A program végleges, a lista azonban még alakulhat a küldöttek jóváhagyása után is. A kongresszus ugyanis egyfajta nyílt listára bólint rá, azaz meghatározza, azokat a helyeket, ahova – ha más pártok is közös listán szeretnének indulni az MSZP-vel és a Párbeszéddel – be lehet szúrni a csatlakozó formációk jelöltjeit.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a Demokratikus Koalíció (DK) közös listát akarna, akkor a húzóembere valószínűleg a szocialisták első két jelöltje között kapna helyet. Azaz amíg most az MSZP névsor-tervezetének élén Ujhelyi István áll és Szanyi Tibor követi, míg a párbeszédes Jávor Benedek a harmadik, addig egy közös lajstrom esetén Ujhelyi, Molnár Csaba DK-alelnök, Szanyi Tibor, Jávor Benedek lenne a sorrend. Forrásaink szerint a nyitott lista inkább elvi, semmint valós politikai lehetőség. Miután ugyanis kiderült, hogy a Jobbik nem alakít közös listát az LMP-vel, a DK bátrabban választ különutas megoldást: nem kell attól tartania, hogy a Jobbik-LMP szövetség látványosan jobb eredményt ér el a magányosan induló balpártoknál - és emiatt megerősödnek az alkupozíciói az önkormányzati választásokat megelőző tárgyalásokon. (Az más kérdés, hogy a DK-ban így is vannak támogatói a közös indulásnak, mondván: külön egy képviselője biztosan lesz a pártnak, ám a kettő már kérdéses, pedig jelenleg ennyi a brüsszeli létszám.) Ahhoz persze, hogy a listatervezet a kongresszus elé kerüljön, a választmánynak is szentesítenie kell azt pénteken. A névsor egy többfordulós folyamat eredménye: a helyi szervezeteknek decemberig kellett megnevezniük, kit látnának szívesen a listán, valamint annak élén. (Utóbbi pozícióra a nagy többség Ujhelyi Istvánt – a párt egyik EP-képviselőjét – javasolta.) Következő lépésként a pártelnök terjesztett be egy verziót az elnökségnek, amelyet a vezérkar elfogadott – ezt vitatja most meg a választmány. Az MSZP parlamentjének "becézett" testületben azonban felbukkant egy másik törekvés is, miszerint a választmány ne az elnökség által elfogadott névsorról döntsön, hanem maga válassza ki a listavezetőt. Az ötlet nem független attól, hogy Szanyi Tibor úgy döntött: szívesen vezetné a listát. Hogy mi hajtja a szocialisták másik brüsszeli honatyáját, arról szórnak a vélemények: a többségi mondás szerint fölé lő, így akarván biztosítani második helyét a lajstromban; a kisebbségi vélemény szerint valóban listavezető akar lenni. Mindenesetre a szabályok szerint az EP-lista konszenzussal kerül a kongresszus elé: azaz az elnökség nem hagyhatja figyelmen a választmány akaratát, és ez fordítva is igaz. Azaz a két testületet köti a megállapodás-kényszer, már csak azért is, mert a kongresszus már úgynevezett zárt listára szavaz, amire nem kerülhetnek fel új nevek a helyszínen, és a sorrendje sem változhat. Forrásaink többsége szerint egyébként az elnökségi papírforma érvényesül, azaz Ujhelyi István vezeti a listát.
Szerző
Témák
kongresszus