A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15. 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Szerző
Témák
MTA

Ilyen EP-listát akar az MSZP elnöksége

Publikálás dátuma
2019.02.15. 19:27

Fotó: Tóth Gergő
A pártelnökkel semlegesítenék a széttartó törekvéseket.
Mindjárt véleményt mond az MSZP választmánya a szombati kongresszus elé kerülő EP-listáról – amit Tóth Bertalan vezet. Az, hogy a pártelnök került a szocialista névsor élére, elejét vette, hogy huzakodás alakuljon ki a listavezető személye körül. Emlékeztetőül: a helyi szervezetek érdemi többsége azt jelezte korábban, hogy Ujhelyi István legyen az első az EP-lajstromban, és ezt támogatta az elnökség is. Csakhogy az utolsó pillanatokban Szanyi Tibor is bejelentkezett listavezetőnek, célját a választmány segítségével érte volna el – azért lobbizott, hogy a választmány emelje pajzsra a listavezetőt. (Megjegyzendő: a szabályok szerint az elnökségnek és a választmánynak együttesen kell döntenie a listára, egyik sem erőszakolhatja rá az akaratát a másikra.) Bár a többségi vélemény szerint Ujhelyi behúzta volna a listavezetői pozíciót, így azonban nem lesz konfliktus, illetve az elnök személye segíthet abban, hogy átmenjen a lista. Amelyiknek második helyén Ujhelyi István áll, így őt követi Szanyi Tibor, utána Tüttő Kata jön, majd Kálló Dániel következik, és a hatodik hely Gurmai Zitáé. Érdemes Kállót kiemelni, aki a Független Diákparlament szóvivője volt, és a civil erőt képviseli. (Az egyelőre kérdéses, mit szól hozzá a választmány.) Mint emlékezetes, ő az a fiatalember, akit tavaly februárban az Echo TV Napi aktuális című műsorában próbált sarokba szorítani a műsorvezető - kétes sikerrel. A nagy vihart kavart adás felvételét a csatorna törölte ugyan saját oldaláról, de ezen a linken még megnézhető.
Természetesen listán mindenki csúszik egyet előre. Hiszen Tóth Bertalan szimbolikus szereplő – az EP-választás után visszalép. A jelenlegi számítások szerint az MSZP mintegy három képviselői helyre számíthat, ebből vélhetően egyet átenged majd a közös listához csatlakozó Párbeszédnek, így Ujhelyi István és Szanyi Tibor újrázhat Brüsszelben.
Szerző
Frissítve: 2019.02.15. 19:40

Bayer újra a bíróság elé állhat, most Nagy Blanka leprolizásáért

Publikálás dátuma
2019.02.15. 19:00

Fotó: Vajda József
A lovagkeresztes publicistával párhuzamosan a kormánysajtó is újabb négy sajtó-helyreigazítási per elé nézhet.
Öt jogi eljárás indult amiatt, hogy a kormánymédia össztüzet zúdított Nagy Blankára, és minden áron le akarta járatni a kormányt keresetlenül kritizáló  gimnazistát, mondta a Népszavának a diáktüntetőt védő Litresits András. (Emlékeztetőül: az MSZP felajánlotta, hogy jogi védelmet biztosít Nagy Blankának, és miután a lány élt ezzel a lehetőséggel, Litresits vette kezébe az ügyet - a jogász egyébként a szocialista párt delegáltja az Országos Választási Bizottságban.)
Az öt eljárás közül az egyik egy magánvádas feljelentés becsületsértés miatt, Bayer Zsolttal szemben

- magyarázta Litresits, aki ezt a héten nyújtotta be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ügy nagyjából márciusban vagy áprilisban juthat el a tárgyalásig. Ehhez először is az kell, hogy a bíróság egyetértsen abban, hogy a kormánypárti publicista nem egyszerűen véleményt nyilvánított, mikor az EchoTV-ben többek közt kretén barom állatnak nevezte Nagyot. A következő állomás egy nem nyilvános békítő tárgyalás lenne. Ha Bayer itt megjelenik, és bocsánatot kér, a sértegetett diáktüntető pedig megbocsát, akkor az ügy itt véget is érhetne.
"Ám Blankának az nem nagyon segít, ha egy sötét szobában elnézést kér Bayer azért, ahogy tévében beszélt róla az egész ország előtt"

- fogalmazott Litresits. Így jó eséllyel tovább gördül az eljárás. Az ügyvéd azzal érvel majd, hogy a szavak, amikkel a lovagkeresztes publicista a diákot illette, a Büntető törvénykönyv felsorolása szerint alkalmasak a becsület megsértésére. Ráadásul Bayer kifejezetten egy konkrét személyről beszélt így - miközben Nagy Blanka egy tüntetésen általánosságban a Fideszt szidta.
A héten kapta meg a sajtó-helyreigazítási kérelmet a Ripost, a Figyelő, az Origo és a Lokál

- mondta a másik négy eljárásról a diáktüntető védője. A Ripostban jelentek meg ugyanis az arról szóló hazugságok, hogy Nagy Blanka különböző tárgyakból bukásra állna. Ezt azonnal átvette a másik három kormányközeli médium, a Figyelő, az Origo és a Lokál. A helyreigazítási kérelemre elvileg nagyon hamar válaszolniuk kellene, ha nem teszik, 5 napon belül meg kell jelentetniük egy helyreigazító közleményt. Ennek hiányában indulhat ellenük is a per - az eljárásnak szintén márciusban lehet meg az eredménye.
"Higgyünk abba, hogy egy normális országban, ahol egy 19 éves lánynak nem kell elviselni és eltűrni, hogy a kormánypropaganda Bayer Zsolttal az élén a szájára veszi, illetve a célpontjává teszi"

mondta el Litresits arról, mi a célja az eljárásoknak. Nem a pénz a lényeg, hanem helyretenni a dolgokat, hangsúlyozta. Vagyis Nagy Blanka az őt ért személyiségjogi sérelmeket akarja reparálni, illetve kompenzálni.

Sorban vesztik el a pereket

Bayer Zsolt nemrég pert vesztett Hadházy Ákossal szemben is. Az ügy hasonló: a bírósági ítélet indoklásában egyebek mellett kimondta, hogy a kifejezés, amit a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének tulajdonosa jelentős nyilvánosság előtti használat, "az érintett megalázását, emberi mivoltának sárba tiprását eredményezi".
A kormánysajtó szintén sorra bukja az eljárásokat: az Átlátszó által kikért adatok szerint 2018-ban összesen 109 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2.

Szerző