A bajor fővárosban a hét végén tartott biztonságpolitikai értekezleten Mike Pence amerikai alelnök az európaiak keleti függőségének a veszélyeit hangsúlyozta, Jang Csie-csi, a Kínai Kommunista Párt politikai bizottságának tagja, a pekingi külpolitika tervezőmestere pedig arról beszélt, hogy országának nem érdeke az Angela Merkel által szorgalmazott részvétel a közepes hatótávolságú rakétákat tiltó megállapodásban. A német kancellár viszont, aki értelmetlennek tartaná Oroszország elzárását Európától, rémisztőnek nevezte azt, hogy az Egyesült Államokban nemzetbiztonsági problémaként emlegetik az európai – zömmel német – autók importját.
A péntektől vasárnapig tartott 55. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián több mint hatszáz politikai, katonai, gazdasági vezető, szakértő, illetve civil aktivista vett részt – köztük több tucat állam-, illetve kormányfő, külügyminiszter és védelmi miniszter. Az Egyesült Államok küldöttsége minden korábbinál népesebb, hatvan fős volt.
Angela Merkel arról beszélt, hogy Oroszország minden nehézség ellenére a Nyugat partnere, a nyugati elzárkózás következménye pedig csak az lenne, hogy Oroszország függő helyzetbe kerül Kínával szemben.
"Európának nem fűződhet geostratégiai érdeke ahhoz, hogy megszakítsa a kapcsolatokat Oroszországgal" - jelentette ki a német kancellár, és az Északi Áramlat 2 elnevezésű, tervezett gázvezeték kapcsán külön leszögezte: helytelen lenne Oroszország "politikai alapú, tudatos" kiszorítása az európai földgázpiacról.
A kancellár elismerte ugyan a védelmi kiadások növelésének fontosságát, de közölte: Németország a Washington által elvárt 2 százalék helyett csak a hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékának megfelelő összegig tudja emelni védelmi költségvetését 2025-ig. Merkel Európai ellenfelei közt említette Steve Bannont, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadóját, aki a kancellár szerint nem az "európai modell" sikerén munkálkodik, és akivel szemben védekezni, "küzdeni kell Európáért és a multilateralizmusért”.
A közepes hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló amerikai-orosz szerződés (INF) körüli helyzetről szólva Merkel úgy vélekedett, hogy Kínát is be kellene vonni a fegyverzetcsökkentési törekvésekbe.
Az Egyesült Államok azonban nem tudja megvédeni a Nyugatot, ha szövetségesei függő viszonyba kerülnek a Kelet hatalmaival - hangsúlyozta Mike Pence amerikai alelnök. Élesen kikelt az Északi Áramlat 2 és a Huawei kínai távközlési cég ellen. Washington azt is elvárja európai szövetségeseitől, hogy mondják fel az iráni atomprogramról kötött szerződést. Az Egyesült Államok nem tud kiállni NATO-partnerei mellett, ha "Keletről vásárolnak fegyvereket" - figyelmeztetett az amerikai alelnök.
Jang Csie-csi az egyik munkacsoportban azt hangoztatta, hogy a kínai rakétafejlesztések védekező jellegűek, nem fenyegetnek senkit, ezért Peking ellenzi a INF-szerződés többoldalú kötelezettségvállalássá történő átalakítását.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a müncheni fórumon azt vetette fel, hogy az EU-nak fordulatot kellene végrehajtania, Oroszországgal összefogva ki kellene alakítania egy eurázsiai biztonságpolitikai közösséget a NATO ellensúlyozására. Lavrov szerint véget kell vetni az Oroszországgal folytatott értelmetlen versengésnek, ami - mint fogalmazott - a NATO féktelen bővítésében és az ukrajnai puccsban nyilvánult meg.
