Segélyszállítmány - Önkéntesek ezrei osztanák szét, de Maduro nem enged

Publikálás dátuma
2019.02.18. 09:30
ÉRKEZIK AZ ADOMÁNY - Több száz tonnányi élelmiszer halmozódott fel a határon
Fotó: LUIS ROBAYO / AFP
Több ezer önkéntes jelentkezett Venezuelában azért, hogy segédkezzenek az országnak szánt segélyek szétosztásában. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a magát államfőnek kikiáltó Juan Guaidót támogatják. Nicolás Maduro elnök azonban továbbra sem hajlandó beengedni az országba a segélyt. Az önkéntesek szombaton le is tették az esküt, amelyen hitet tettek olyan brigádok felállítása mellett, amelyek behozzák az országba a segélyszállítmányt és szét is osztják azt – közölte Guaidó. A kamionsofőrök szakszervezetének segítségével február 23-án kívánják a szomszédos Kolumbiában felhalmozott élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat az országba hozni. Több tonnányi segélyről van szó, amelyet a kolumbiai-venezuelai határnál található Cucuta városában fogadnának be és innen szállítanák tovább. Az Egyesült Államok már a következő napokban további segélyszállítmányokat kíván a határra küldeni. Összesen 200 tonnányi élelmiszert visznek katonai repülőgépeken – közölte az amerikai védelmi minisztérium. A venezuelai kormányzat azonban továbbra is elutasítja az segély beengedését, mivel annak szétosztásáért Guaidó felelne. A venezuelai hadsereg ezért továbbra is blokád alatt tartja a kolumbiai határátkelőt. Sőt, Maduro elnök azzal bízta meg a hadsereget, hogy további csapatokat küldjenek a régióba. Mint fogalmazott meg kell vizsgálni a lehetőségét annak, miként lehetne „sérthetetlenné” tenni az összesen 2200 kilométer hosszú határszakaszt. Maduro azt vetette az Egyesült Államok szemére, hogy Venezuelát „ki akarja fosztani némi könyöradomány fejében”. Szerinte a venezuelai olajszektorral szembeni amerikai szankciók révén az országot 30 milliárd dolláros kár érte. Donald Trump amerikai elnök viszont úgy foglalt állást, Maduro „szörnyű hibát” követ el azzal, hogy nem engedi be a segélyszállítmányt. Az Egyesült Államok és Kolumbia – Maduro szerint – háborút akar indítani ország ellen. Ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy Trump Washingtonban fogadta Ivan Duque kolumbiai államfőt. Az amerikai elnök kijelentette, semmi eshetőséget sem zár ki a venezuelai válság megoldására. Kuba a minap amerikai hadseregmozgásokról számolt be a karibi térségben. Közben azonban a venezuelai vezetés megpróbálta felvenni a kapcsolatot az Egyesült Államokkal Jorge Arreaza külügyminiszter révén, Washington azonban elutasította a párbeszédet. Mike Pence amerikai alelnök felszólította az Európai Uniót, ismerje el Guaidót elnöknek. Több uniós tagország ezt megtette már.

Visszavonulót fújtak Szijjártóék, miután a közeli szövetségeseik sem álltak melléjük

Publikálás dátuma
2019.02.18. 08:16

Fotó: Burger Zsolt / MTI/KKM
Magyarország múlt szerdán a migráció említése miatt még megtorpedózott egy Svájccal kapcsolatos közös EU-s dokumentumot. Pénteken aztán már aláírta a módosítás nélküli szöveget.
Néhány napja mi is beszámoltunk róla, hogy Magyarország megakadályozta, hogy az európai uniós nagykövetek közösen jóváhagyjanak egy határozatot, amely egy Svájccal kötendő együttműködésről szólt volna. Az indoklás szerint a vétó oka az volt, hogy a dokumentumban szerepelt egy a migrációra utaló bekezdés. Az EU-s konszenzus megtorpedózását nagy felháborodás kísérte, és végül két nappal később már a magyar küldött is elfogadta ugyanazt a szöveget - írja a hvg.hu a Politico értesüléseire hivatkozva.

A röviddel azelőtt még kifogásolt mondat a következő volt: „A Tanács elégedettséggel ismeri el az EU és Svájc közötti együttműködést a nemzetközi migráció terén, beleértve a mozgások kezelését, a menekültek áthelyezését és a kérdés globális szintű kormányzásának kialakítását. Bátorítja Svájcot, hogy folytassa az együttműködést a keleti, közép- és nyugati mediterrán menekültútvonalak mentén, és további koordinációt javasol ezen a téren.”

"Nemzetközi migráció", "mozgások kezelése", "menekültek áthelyezése", "globális szintű kormányzás".

Csupa-csupa olyan kifejezés, amiről, eddig azt hittük, hallani sem akar a magyar kormány, így aztán elképzelhetetlen, hogy Szijjártó Péter külügyminiszterék szignózzanak egy hasonló utalásokat tartalmazó határozatot. Úgy fest azonban, hogy ezúttal kénytelen volt fejet hajtani a magyar küldött, a Politico szerint ugyanis, bár Magyarország megpróbált politikai tőkét kovácsolni az egyezmény blokkolásából, de még a legközelebbi szövetségesei is értetlenül álltak a lépés előtt.
Szerző
Frissítve: 2019.02.18. 08:19

Rendkívüli állapot: Trump kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát

Publikálás dátuma
2019.02.17. 21:09
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az amerikai elnök tanácsadója leszögezte, hogy Trump meg fogja védeni a döntést.
Donald Trump amerikai elnök kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát, ha ebben a törvényhozók elutasítják a pénteken bejelentett rendkívüli állapotot – hangoztatta Stephen Miller, az elnök tanácsadója vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában. Az amerikai elnök pénteken aláírta a kormány finanszírozásáról szóló törvényt, amely azonban nem tartalmazza a déli határon építendő falra kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt aztán rendkívüli állapotot hirdetett ki Donald Trump annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzt.

„Teljesen nyilvánvaló, hogy az elnök meg fogja védeni a rendkívüli állapotról szóló döntést”

– fogalmazott Miller.

A műsorvezető kérdésére hozzátette, hogy az elnök válaszát „előre borítékolja”. A főtanácsadó azzal érvelt, hogy az elnöknek joga van rendkívüli állapot kihirdetésére, és idézte a kongresszus által 1976-ban erről elfogadott törvényt. Szerinte az illegális bevándorlás problémája eleve megkívánja, hogy az elnök lépjen.

„Ez fenyegetés országunkra nézve, és ha az elnök nem tudja megvédeni az országot, akkor nem tesz eleget a hivatali esküjében vállalt alkotmányos kötelezettségének”

– mondta.

Utalt arra, hogy az illegális migráció miatt évente amerikaiak ezrei vesztik életüket. Miller azonban Chris Wallace műsorvezető nógatására nem tudott példát mondani arra, hogy amerikai elnök azért hirdetett volna rendkívüli állapotot, hogy így jusson pénzhez, amelyet a kongresszus nem szavazott meg. Védelmébe vette az elnöki döntést Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor is. Graham a CBS televíziónak adott interjújában leszögezte: „amerikaiakat életét követelő kábítószerek, emberkereskedők özönlenek be, veszélyes a helyzet a határok mentén”. Ugyanakkor Alan Dershowitz ügyvéd, akit jó ideje Donald Trump informális tanácsadójaként is számon tartanak, vasárnap egy rádiós műsorban téves döntésnek minősítette a rendkívüli állapot kihirdetését. Úgy fogalmazott: rendkívüli állapotot hirtelen bekövetkező, rendkívüli helyzetekben szoktak kihirdetni. Álláspontja szerint döntésével Donald Trump megkerülte az alkotmányt, hiszen az alkotmány értelmében minden kiadást a képviselőháznak kell megszavaznia. Dershowitz szerint a Fehér Háznak hosszadalmas bírósági perekkel kell majd szembenéznie, de a végén az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság hozza meg a döntést. Az első perkeresetet pénteken este a Közpolgár nevű liberális szervezet be is nyújtotta három dél-texasi birtokos és a Határmenti Audubon Társaság nevű civilszervezet nevében. Mindannyian azért perelnek, mert a tervezett határfal az ő birtokukon haladna keresztül, de ők nem járulnának hozzá ehhez. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója szintén pénteken jelezte, hogy a déli állam pert indít a rendkívüli állapot miatt. Xavier Becerra, Kalifornia igazságügyi minisztere vasárnap az ABC televíziónak adott interjújában közölte: nagyon rövid időn belül benyújtják a keresetüket egy szövetségi bíróságnál.

„Felkészültünk erre, tudtuk, hogy valami ilyesmi fog történni, és a velünk egyetértő más tagállamokkal együtt készen állunk a perre”

– fogalmazott Becerra, aki korábban demokrata párti képviselő volt a washingtoni képviselőházban.

Azt mondta, más tagállamokkal együtt arra várnak, hogy megtudják, mely szövetségi programokat nyirbálnak meg annak érdekében, hogy a pénzt átcsoportosítsák a falépítésre és ezzel milyen károk érhetik az adott államokat. Patrick Shanahan, a Pentagon (védelmi minisztérium) ügyvezető minisztere újságírókkal közölte, hogy egyelőre nem döntött arról, vajon az amerikai–mexikói határon építendő fal katonailag szükséges-e, és erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban azt mondta: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt.
Szerző