Milliárdokat költenek el a Krímre

Publikálás dátuma
2019.02.19. 07:40
KADÉTOK TESZIK LE AZ ESKÜT. Szimferopolban nem nehéz orosz katonával találkozni
Fotó: Alexey Malgavko / AFP
Iszonyatos sok pénzt emészt fel az Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget fejlesztése, sőt pusztán életben tartása.
Az orosz kormányzat eredetileg 2014-ben, a Krím félsziget annexiójának évében eredetileg 877,8 milliárd rubelt szánt a 2022-ig kitűzött fejlesztési célok teljesítésére. Tavaly decemberben azonban a Krím vezetői azt kérték a kormánytól, hogy a szövetségi költségvetésből 200 milliárd rubellel egészítse ki ezt az összeget. Arra hivatkoztak, hogy számos objektum létrehozásának terve utólag került a programba anyagi fedezet nélkül. Dmitrij Medvegyev kormányfő februárban jóváhagyta a Krím és Szevasztopol fejlesztésének állami programját összhangban a korábbi elképzelésekkel. Most 310 milliárd rubelt (mintegy 4 milliárd eurót) szán a költségvetés a hátralévő időre, és az összeg felét már idén rendelkezésre bocsátják. A többi orosz régió utolérése, az infrastruktúra kiépítése a feladat. A kormány arra törekszik, hogy 2022-re megduplázza a főútvonalak számát, rendbe tegyék a vízellátást és a villamoshálózatot. Az útvonalhálózatra már eddig is megkülönböztetett figyelmet fordított Moszkva. A legnagyobb beruházás a Fekete- és az Azovi-tengert összekötő Kercsi szoroson átívelő 17 kilométer hosszú híd autópályájának lefektetése volt. A 227 milliárd rubeles ráfordítás összege folyamatosan emelkedett az infrastruktúra, épületek, létesítmények, alagutak létrehozása miatt. A vízellátás biztosítása azóta téma, hogy 2014-ben Ukrajna elzárta a félszigetet édesvízzel ellátó Észak-krími-csatornát. A Krím vízellátásának 85 százalékát ez a csatorna biztosította. Legutóbb az ukrán külügyminiszter megerősítette, hogy hazája soha nem fog aláírni semmiféle szerződést Moszkvával a Krím vízellátásáról. Időről időre akadozik az ellátás, csak rövidtávra szóló megoldásokkal tudnak úrrá lenni a bajokon. Az elavult vízvezetékrendszer a gondokat tovább növeli. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott tudományos felmérés szerint sok vízelvezető kapacitása felével működik, a víztárolók pedig csak nagy nehézségek árán képesek tiszta vízzel ellátni az embereket. Különösen Szevasztopolban kritikus a helyzet, a közeljövőben a készletek már nem lesznek képesek kielégíteni az igényeket. Egy decemberi üzemzavar következtében a 350 ezer lakosú Szevasztopol lakosságának a fele nem jutott vízhez. Az elkövetkező két évben kiépítik azt a rendszert, amely biztosítja távolabbi víztárolók vízének Észak-Krímbe szállítását. Rekonstruálják az Észak-krími-csatorna hozzáférhető szakaszát, és számos új létesítménnyel, többek között új szivattyúteleppel bővítik. A Krím elszakadása óta az áramszolgáltatás zavarairól is sokat lehet hallani. 2015-ben például a szimferopoli lakásokban csak napi négy órára kapcsolták be az áramot, mivel az ukránok megszakították a villamosenergia-szállítást a félszigetre. Az áramellátás akadozása azóta is állandó téma. Hol az ukránok, hol a rossz időjárási viszonyok miatt. Az ENSZ emberjogi bizottságában is megütközést keltett a blokád, amely a Krím humanitárius válságához vezetett. Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciói az ukrán hatóságok intézkedéseivel, a terrorszervezetek akcióival együtt ellehetetlenítik az emberek hétköznapi életét. Sok problémát okoznak az elavult berendezések. Egész települések maradnak áram nélkül, mert a vészhelyzetet jelző automatika leállítja az áramszolgáltatást. Sok jóra idén sem lehet számítani: hivatalos előrejelzések szerint növekedni fog a rendkívüli helyzettel összefüggő leállások száma országszerte, így a Krímben is. Medvegyev kormányfő szerint a Krím orosz gazdaságba való integrálásának legbonyolultabb szakaszán túl vannak, ahhoz azonban, hogy az életminőséget javítsák, új szociális körülményeket és dinamikusan fejlődő régiót teremtsenek, még meg kell oldani többek között az energetikai problémákat. Vlagyimir Putyin elnök már 2016-ban úgy vélte, hogy Oroszországnak sikerült a Krím energetikai blokádját áttörnie, miután üzembe helyezték a Krasznodari területet a félszigettel összekötő „energiahidat”. Azt remélték, ezzel búcsút inthetnek az áramszolgáltatás korábbi zavarainak. A probléma azonban megmaradt és megoldásának az a feltétele, hogy újabb rubelmilliárdokat áldozzanak a félsziget energetikai fejlesztésére.
Szerző
Témák
Krím
Frissítve: 2019.02.19. 09:16

Ha Trump vámháborút kezd az EU-val, az uniónak már kész a válasza

Publikálás dátuma
2019.02.18. 21:58
Illusztráció
Fotó: SCOTT OLSON / Getty Images
Gyors válaszlépésekkel készül az autóipari védővámok elrendelésének esetére az Európai Unió.
Gyors és hatékony válaszlépéseket fog elrendelni az Európai Unió, amennyiben az Egyesült Államok védővámokkal sújtja a gépjárművek és autóalkatrészek importját - figyelmeztetett hétfőn az Európai Bizottság szóvivője.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium vasárnap nyújtotta be jelentését Donald Trump elnöknek arról, hogy álláspontja szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e a nagymértékű jármű- és alkatrészimport az Egyesült Államokban. Egyes források szerint a tárca arra jutott, hogy igen, és ennek nyomán az elnök védővámokat rendelhet el, mint tette tavaly az acél- és alumíniumáruk esetében is.
Az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker még tavaly nyáron megállapodott Donald Trumppal, hogy tárgyalásokat kezdenek az ipari termékek vámmentességéről és a nem autóipari termékeket érintő szubvenciók eltörléséről, az egyeztetések ideje alatt pedig egyik fél sem vet ki új vámokat. Juncker egy friss interjújában kiemelte:
Trump a szavát adta, s ő hisz neki, de amennyiben ennek mégsem tesz eleget, akkor az EU sem fogja feltétlenül tartani magát a több amerikai szójabab és cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására vonatkozó korábbi vállalásához.

A bizottság korábban hangsúlyozta, hogy az európai autóexport nem fenyegeti az amerikai ipar és gazdaság életképességét, nem jelent veszélyt a nemzetbiztonságra, sőt épp ellenkezőleg, az állítólagos kockázatokkal magyarázott újabb protekcionista korlátozások pedig 13-14 milliárd dolláros kárt is okozhatnának az Egyesült Államok számára.
Az Egyesült Államokban 2017-ben értékesített körülbelül 17 millió autónak valamivel kevesebb mint fele származott importból. Ezek közül is a legtöbb Kanadából és Mexikóból érkezett, amelyek nagy valószínűséggel mentességet kapnának a Fehér Ház által korábban beígért 25 százalékos büntetővámok alól. A német autógyárak tavaly mintegy 470 ezer járművet szállítottak az Egyesült Államokba Németországból. Donald Trump beiktatása óta a kereskedelmi konfliktus mellett számos más ügy is mérgezi az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatát. Komoly nézeteltérések vannak az Atlanti-óceán két partja között sok területen a klímaváltozástól, a NATO és az EU-n, valamint általában véve a multilateralizmosan át egészen a szíriai és az iráni helyzetig.

Tucatnyi amerikai vállalat lett kínai és iráni kibertámadás célpontja

Publikálás dátuma
2019.02.18. 20:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az elkövetők az iráni és a kínai kormányzathoz köthetőek, Donald Trump elnöki döntései vezethettek a történtekhez.
Iráni és kínai, állami hátszéllel dolgozó hackerek ismét mintegy tucatnyi amerikai vállalat, bank és kormányzati ügynökség számítógépes rendszereit támadták - írta hétfőn a New York Times című napilap. Az újság nevük elhallgatását kérő hírszerzési forrásokra hivatkozva konkrétan megnevezett hármat a közalkalmazott kiberbűnözők célpontjai közül, ezek:
  • a Boeing,
  • a General Motors és
  • a T-Mobile.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Fire Eye nevű, informatikai biztonsággal foglalkozó magánvállalat szintén meg nem nevezett elemzőit idézve pedig azt közölte: a decemberben kezdődött és januárban folytatódott részleges kormányzati leállás idején
a belbiztonsági minisztérium riadót is elrendelt.

A lap információi szerint a hackerek az iráni és a kínai kormányzathoz köthető személyek voltak. Nem világos ugyanakkor, hogy a hackertámadások mennyire voltak sikeresek. Sem az érintett vállalatok, sem a washingtoni kínai nagykövetség munkatársai nem kívánták kommentálni a lap értesüléseit.
Adam Segal, a Külkapcsolatok Tanácsa kiberprogramjának vezetője a kínai hackertámadásokra utalva azt nyilatkozta a lapnak: a kínaiak amellett, hogy katonai információkat is meg akarnak szerezni, elsősorban az amerikai technológia megszerzésére összpontosítanak.
A New York Times elemzése szerint a számítógépes támadások megélénkülése azzal magyarázható, hogy Washington egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött többhatalmi iráni atomalkut, illetve kereskedelmi vitában áll Kínával - vagyis Donald Trump elnöki döntéseinek közvetlen következményeiről van szó. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy az Egyesült Államok legfőbb ellenfele a kibertérben Oroszország.