Krím;

2019-02-19 07:40:00

Milliárdokat költenek el a Krímre

Iszonyatos sok pénzt emészt fel az Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget fejlesztése, sőt pusztán életben tartása.

Az orosz kormányzat eredetileg 2014-ben, a Krím félsziget annexiójának évében eredetileg 877,8 milliárd rubelt szánt a 2022-ig kitűzött fejlesztési célok teljesítésére. Tavaly decemberben azonban a Krím vezetői azt kérték a kormánytól, hogy a szövetségi költségvetésből 200 milliárd rubellel egészítse ki ezt az összeget. Arra hivatkoztak, hogy számos objektum létrehozásának terve utólag került a programba anyagi fedezet nélkül.

Dmitrij Medvegyev kormányfő februárban jóváhagyta a Krím és Szevasztopol fejlesztésének állami programját összhangban a korábbi elképzelésekkel. Most 310 milliárd rubelt (mintegy 4 milliárd eurót) szán a költségvetés a hátralévő időre, és az összeg felét már idén rendelkezésre bocsátják. A többi orosz régió utolérése, az infrastruktúra kiépítése a feladat. A kormány arra törekszik, hogy 2022-re megduplázza a főútvonalak számát, rendbe tegyék a vízellátást és a villamoshálózatot.

Az útvonalhálózatra már eddig is megkülönböztetett figyelmet fordított Moszkva. A legnagyobb beruházás a Fekete- és az Azovi-tengert összekötő Kercsi szoroson átívelő 17 kilométer hosszú híd autópályájának lefektetése volt. A 227 milliárd rubeles ráfordítás összege folyamatosan emelkedett az infrastruktúra, épületek, létesítmények, alagutak létrehozása miatt.

A vízellátás biztosítása azóta téma, hogy 2014-ben Ukrajna elzárta a félszigetet édesvízzel ellátó Észak-krími-csatornát. A Krím vízellátásának 85 százalékát ez a csatorna biztosította. Legutóbb az ukrán külügyminiszter megerősítette, hogy hazája soha nem fog aláírni semmiféle szerződést Moszkvával a Krím vízellátásáról.

Időről időre akadozik az ellátás, csak rövidtávra szóló megoldásokkal tudnak úrrá lenni a bajokon. Az elavult vízvezetékrendszer a gondokat tovább növeli. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott tudományos felmérés szerint sok vízelvezető kapacitása felével működik, a víztárolók pedig csak nagy nehézségek árán képesek tiszta vízzel ellátni az embereket. Különösen Szevasztopolban kritikus a helyzet, a közeljövőben a készletek már nem lesznek képesek kielégíteni az igényeket. Egy decemberi üzemzavar következtében a 350 ezer lakosú Szevasztopol lakosságának a fele nem jutott vízhez.

Az elkövetkező két évben kiépítik azt a rendszert, amely biztosítja távolabbi víztárolók vízének Észak-Krímbe szállítását. Rekonstruálják az Észak-krími-csatorna hozzáférhető szakaszát, és számos új létesítménnyel, többek között új szivattyúteleppel bővítik.

A Krím elszakadása óta az áramszolgáltatás zavarairól is sokat lehet hallani. 2015-ben például a szimferopoli lakásokban csak napi négy órára kapcsolták be az áramot, mivel az ukránok megszakították a villamosenergia-szállítást a félszigetre. Az áramellátás akadozása azóta is állandó téma. Hol az ukránok, hol a rossz időjárási viszonyok miatt. Az ENSZ emberjogi bizottságában is megütközést keltett a blokád, amely a Krím humanitárius válságához vezetett. Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciói az ukrán hatóságok intézkedéseivel, a terrorszervezetek akcióival együtt ellehetetlenítik az emberek hétköznapi életét.

Sok problémát okoznak az elavult berendezések. Egész települések maradnak áram nélkül, mert a vészhelyzetet jelző automatika leállítja az áramszolgáltatást. Sok jóra idén sem lehet számítani: hivatalos előrejelzések szerint növekedni fog a rendkívüli helyzettel összefüggő leállások száma országszerte, így a Krímben is.

Medvegyev kormányfő szerint a Krím orosz gazdaságba való integrálásának legbonyolultabb szakaszán túl vannak, ahhoz azonban, hogy az életminőséget javítsák, új szociális körülményeket és dinamikusan fejlődő régiót teremtsenek, még meg kell oldani többek között az energetikai problémákat. Vlagyimir Putyin elnök már 2016-ban úgy vélte, hogy Oroszországnak sikerült a Krím energetikai blokádját áttörnie, miután üzembe helyezték a Krasznodari területet a félszigettel összekötő „energiahidat”. Azt remélték, ezzel búcsút inthetnek az áramszolgáltatás korábbi zavarainak. A probléma azonban megmaradt és megoldásának az a feltétele, hogy újabb rubelmilliárdokat áldozzanak a félsziget energetikai fejlesztésére.