Hazatér az Iszlám Államhoz csatlakozott brit dzsihadista nő

Publikálás dátuma
2019.02.18 14:56

Fotó: AFP/ LAURA LEAN
Első két gyermeke szíriai elvesztése után Shamima Begum a brit egészségügyi ellátás keretében szeretne szülni. A brit hatóságok és közvélemény megosztottak az ügyben.
Kereken négy évvel ezelőtt alaposan megbolygatta a kedélyeket három kelet-londoni tinédzser lány fényképe, akik szüleik tudomása nélkül felszálltak egy Törökországba induló repülőgépre, majd onnan átlépték a szír határt, hogy csatlakozhassanak az Iszlám Állam erőihez. Ugyanannak a Bethnal Green-i iskolának, ahová Shamima Begum és a többiek jártak, egy negyedik tanulója, Shamima Begum már egy évvel korábban megtette ugyanezt azt utat. Ő beszélte rá a könnyen manipulálható lányokat, hogy a Szíriában, pontosabban az Iszlám Állam által kikiáltott kalifátusban boldoguljanak a fiatal dzsihádista harcosok oldalán. 2019 februárjában Anthony Loyd, a The Times legendás háborús tudósítója találta meg, komoly erőfeszítések után Shamima Begumot egy szíriai menekülttáborban. Az immár 19 éves fiatal nő éppen hétvégén hozta világra gyermekét. Előző két gyermekét betegség és alultápláltság miatt elvesztette. Begum, feltehetőleg hazatérése reményében hosszasan és meghökkentő nyíltsággal beszélt az újságírónak az elmúlt négy év tapasztalatairól. A világ legbrutálisabb rendszereinek egyike által számára kijelölt férjet, Yago Riedijket őszintén szereti. A férfi két héttel ezelőtt csapatával együtt megadta magát egy a Szíriai Demokratikus Erőkhöz tartozó csoportnak. A holland középosztálybeli családból származó dzsihádistát korábbi terrorista cselekményei miatt tavaly távollétében börtönbüntetésre ítélték hazájában. Shamima a szigorúan őrzött al-Hawl menekülttáborban elmondta, hogy a “kalifátusnak vége”. “Akkora volt ott az elnyomás és korrupció, hogy nem hiszi, megérdemelték volna a győzelmet”. Minden szenvedése és vesztesége ellenére leszögezte, nem bánta meg, hogy csatlakozott az Iszlám Államhoz. Ami a brit közvéleményt talán a leginkább elborzasztotta, az az a kijelentése volt, hogy ha nem is volt tanúja egyetlen ISIS-kivégzésnek sem, nem rendítette meg, amikor az első levágott fejet pillantotta meg egy szemétládában. „Egy a harctéren elfogott fegyveresé volt, az iszlám ellenségéé” - hangoztatta.
Begum feltárta az újságíró előtt, hogy vissza kíván térni az Egyesült Királyságba, mert gyermekét ott kívánja felnevelni. Amennyiben erre sor kerül, a területileg illetékes Tower Hamlets önkormányzat biztosítani fogja, hogy a gyermek ne kerüljön szélsőségesek befolyása alá. A fiatal nő tudja, hogy hazautazása “ellentmondásos és fokozott figyelem tárgya lesz”. Tisztában van azzal is, hogy rendőri vizsgálat, sőt akár elzárás vár rá. Sajid Javid belügyminiszter mindent elkövetne, hogy megakadályozza a hazatérést. Alex Younger, az MI6 hírszerzés vezetője viszont a müncheni biztonságpolitikai konferencián kifejtette, hogy Begumnak, aki egyedül brit útlevéllel rendelkezik, "joga van átlépni a határt". Figyelmeztetett azonban, hogy a Szíriából visszaérkező britek “nagy veszélyt jelentenek és szigorú ellenőrzés alatt kell tartani őket, hogy ne okozhassanak bajt a lakosságnak”. David Gauke igazságügyi miniszter szintén annak a véleményének adott hangot, hogy “nem lehet megakadályozni a volt dzsihádista menyasszony visszatérését, mert nem lehet embereket hontalanná tenni”. Begum közvetlen segítséget nem várhat szülőhazájától, miután a nemzetbiztonságért felelős államtitkár, Ben Wallace megüzente: “nem teszi kockára brit állampolgárok életét azzal, hogy a terhes asszonyt és más, fogolytáborokba került volt terroristákat egy összeomlott államalakulatból megpróbálnak kimenteni”. Shamima Bethnal Green-i családja viszont kéri a brit hatóságokat, adják majd az ő gondozásukba új unokájukat. Lányukra valószínűleg börtönbüntetés vár, így viszont levennék a terhet az adófizetők válláról.

Nem tetszik az EU-nak Trump javaslata

Shamima Begum ügye hirtelenjében szélesebb politikai vetületet kapott azután, hogy Donald Trump amerikai elnök vasárnap felszólította az uniós tagországokat arra, fogadják vissza azon állampolgáraikat, akik az Iszlám Állam oldalán harcoltak és azonnal állítsák bíróság elé. Dánia rögtön nemet mondott Trump követelésére, de Nagy-Britannia sem tervez változtatni. Sőt, Németország is bejelentette, nincs módja erre.

Szárnyashajó és bombázó drón - a Kalasnyikov új arcai

Publikálás dátuma
2019.03.20 09:30

Putyin elnök azt várja, hogy a cég tevékenységének legalább harminc százaléka a civil társadalmat szolgálja.
A Kalasnyikovról elnevezett orosz konszern azzal már nem tud igazi meglepetést okozni, hogy új gépkarabélyt dob a piacra, azzal viszont annál nagyobbat, hogy Putyin elvárásának megfelelően a polgári szféra szolgálatába áll. Az AM-17-es gépkarabélyt még 2017 végén bemutatták, most azonban a vállalat a legnagyobb részletességgel a nagyközönséget is megismertette az új fegyverrel és annak hangtompítós változatával, az AMB-17-el. Az AM-17 mindössze 74 centi hosszú és fél kiló súlyú. Majdnem teljes egészében műanyag felhasználásával készült. Gyártói szerint "városi körülmények között használható a leghatásosabban". A Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a Belügyminisztérium, a védett vállalatok, és a különleges alakulatok katonáinak szánják. Bár egyelőre korai beszélni az új gépkarabély exportjáról, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy legmodernebb fegyvereit is piacra dobja Oroszország. A 200-as AK-szériával idén ismertették meg a világot az Abu-Dzabiban rendezett IDEX-2019 nemzetközi kiállításon. Már a 100-as szériának is nagy sikere volt, olyannyira, hogy a Kalasnyikov gyár három műszakra állt át, hogy győzze a megrendelések teljesítését. 2017-ben több mint százezer Kalasnyikovot adtak el külföldön, 2001 óta pedig összesen több mint egymillió AK-típust. Természetesen ennél összehasonlíthatatlanul több orosz gyártmányú Kalasnyikov van külföldi kezekben. Az IDEX-2019 meglepetése volt a Kalasnyikov vállalat által legyártott KYB drón, amely az oroszok szerint forradalmasíthatja a hadviselést. Három kilónyi TNT-t képes szállítani, a kiszemelt célpontba robbanószerkezetével együtt becsapódik. Radar számára láthatatlan. Vlagyimir Dmitrijev, a konszern vezetője elmondta: Putyin elnök elvárása az, hogy 2025-re 30 százalékra emeljék a Kalasnyikov polgári jellegű tevékenységének az arányát. Tavaly ez 15 százalék volt. A gyár bekapcsolódik a természetvédelmi területek tanulmányozásába és megóvásába, az infrastruktúra fejlesztésébe. Az asztrahányi területen a tatár antilopok számát mérik fel a teljesen zajtalan „ZALA 421-16E” pilótanélküli eszközzel. A „Zala” jól vizsgázott, amikor a Távol-Keleten a felbocsátott hordozórakéták levált fokozatainak a maradványait kutatta fel több ezer négyzetkilométeres körzetben. Az eszköz számos olajtársaságot is segít a nehezen megközelíthető régiókban az olajvezetékek lefektetésében. A Kalasnyikov jelen van a hajóépítési szektorban is. Három önálló hajóépítő gyárral rendelkezik, és a kis motorcsónaktól a 149 méter hosszú teherhajókig terjed a választék. A „Kometa” elnevezésű modern szárnyashajó 120 ember számára biztosít kényelmes utazást. Hamarosan megjelenik a Krímben, Szocsiban, a Kaukázus fekete-tengeri partvidékén. Tervezi a cég  légpárnás hajók gyártását is, amelyek különösen a kemény időjárási viszonyok közepette használhatók eredményesen. Még a tervezésnél tartanak, de remélik, hogy egy-két éven belül elkészül a mintapéldány. A Kalasnyikov konszern számos új terméke a különleges ruházattól a technikai felszerelésekig az Északi-sarkkör viszonyai közötti munkát könnyíti meg. A vállalat tavaly elektromos meghajtású motorokkal látta el a moszkvai rendőrséget  a világbajnokság idejére. Kidolgozott a Kalasnyikov közlekedésbiztonsági hálózatot és kamerarendszert is. 
Frissítve: 2019.03.20 09:30

Lábon megvennék Itáliát - az olasz kormány is Kína pénzére pályázik

Publikálás dátuma
2019.03.20 09:30

Fotó: AFP/ GREG BAKER
Rómában kezdi meg európai körútját Hszi Csin-ping elnök. Gazdasági okok miatt különös figyelmet kelt római vizitje.
Hszi Csin-ping elnök európai körútja során a pápával nem hajlandó ugyan találkozni - pedig Ferenc pápa szívesen fogadta volna az államfőt -, ám az Európai Unió jövőjét illetően sem mellékes, milyen megállapodásokat köt az olasz kormánnyal. Olaszország súlyos gazdasági helyzetbe, recesszióba került, a populista kormány hosszabb távú túlélése a külföldi befektetésektől függ. A kabinet Kínától vár segítséget, ezért Giuseppe Conte kormányfő deklarálni kívánja, hogy hazája részt vesz az Új Selyemút elnevezésű kínai megaberuházásban, amelyben főleg ázsiai országok érintettek. Hszi Csin-ping közös szándéknyilatkozatot ír alá az olasz kormányfővel a további együttműködésről. Kína mintegy 900 milliárd dollárt szán a hatvan országot felölelő és megannyi infrastrukturális beruházást magában foglaló "selyemutas" kezdeményezésre. A mandarin nyelvet valamennyire értő, a kínai kultúrát kedvelő Giovanni Tria olasz gazdasági- és pénzügyminiszter szerint hazájának igenis élnie kell ezzel a lehetőséggel. Olaszország ugyanis történetének egyik legkilátástalanabb válságába került. Mintegy hatszáz, államilag finanszírozott építkezést kellett leállítani a pénzhiány vagy bürokratikus akadályok miatt. Ezek között 25 milliárd euró összértékben 25 nagyberuházás is szerepel. Ha azonban Peking beszállna a fejlesztésekbe, azzal – Róma reményei szerint – 380 ezer embernek biztosítanának munkát abban az országban, ahol januári adat szerint még mindig magas, 10,5 százalékos az állástalanok aránya. Ennél csak Görögországban és Spanyolországban magasabb az unión belül. Bár Tria a kormány legracionálisabb politikusa, a kínai kapcsolatot illető véleménye teljesen megegyezik a koalíció két pártjáéval, az Öt Csillag Mozgaloméval (M5S) és a Ligáéval. Luigi Di Maio kormányfőhelyettes, az M5S elnöke előzőleg Pekingben készítette elő Hszi Csin-ping római útját. Akkor négyoldalas szándéknyilatkozatot írtak alá, amely ugyan nem mérhető egy nemzetközi megállapodáshoz, de minden kétséget kizáróan kiderül belőle, hogy a kabinet egyfajta megmentőként tekint Pekingre. Di Maio szerint az olasz kisvállalkozások számára valóságos aranybánya a világ legnépesebb állama, ahol egyébként az olasz luxuscégek sem tudtak eddig gyökeret verni. Különösen Trieszt és Genoa remél sokat a kínai kapcsolattól – véli a Neue Zürcher Zeitung. Az Új Selyemútnak köszönhetően ugyanis e két város kikötője kivételes jelentőségűvé válhat. A remények szépek, ám az eddigi gyakorlat alapján a valóság sokkal keserűbb. Több ázsiai ország nem tudta visszafizetni a kínai hitelt, ezért értékes objektumokat kellett átadniuk hosszú időre Pekingnek. Ráadásul ezen államok politikailag is függővé váltak a "Nagy Sárkánytól". Ezért mind több ázsiai országban szemlélik bírálatokkal és aggodalommal a kínaiak gazdasági terjeszkedését. Tavaly az EU-országok pekingi nagykövetei még közös jelentésben tiltakoztak az Új Selyemút ellen, melynek mögöttes célja – mint írták - a „teljes afro-eurázsiai térség gazdaságának átállítása úgy, hogy Kína váljon mindezek központjává”. Akkor csak a magyar nagykövet nem csatlakozott a Pekinget elítélő dokumentumhoz. Most valószínűleg az olasz külképviseletvezető sem látná el kézjegyével. Mindenesetre Itália a G7 országai közül elsőként támogatná a kínai megaberuházást. Giuseppe Conte kormányfő szerint ez nem jelent geopolitikai változásokat Európában, az olasz külpolitika "ékköve" továbbra is a transzatlanti kapcsolat. Kína megítélését illetően azonban a koalícióban sincs egyetértés. Luigi Di Maio nem titkolja az ország iránti csodálatát, Matteo Salvini belügyminiszter, a Liga elnöke azonban óva int attól, hogy – mint arra nem egy afrikai országban találhatunk példát – hazája Kína gyarmatává váljon. „Az üzlet jó dolog, de ellenszolgáltatásként nem adhatjuk át az ország kulcsát” – fejtette ki. Salvini azért sem lelkesedne, ha a Huawei építené ki Olaszországban a szupergyors 5G mobilrendszert. Az Egyesült Államok kémkedéssel vádolja a kínai céget. A pekingi kapcsolat megítélése azonban nem az egyedüli feszültségforrás a kormányt alkotó pártok között. Míg a Liga azt szeretné, hogy megépüljön a Lyont Torinóval összekötő gyorsvasút, az M5S mereven ellenzi ezt.
Frissítve: 2019.03.20 09:30