Most már hivatalos indoka is van annak, hogy a nyugati határszélen élők miért mennek gyakran Ausztriába vásárolni. Nemrég kiderült ugyanis, hogy a kettős minőségű termékek problémája nem városi legenda. Ezt az Európai Bizottság (EB) kutatóközpontjában végzett tesztek előzetes eredményeire hivatkozó és a fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos is megerősítette azután, hogy a megvizsgált azonos márkájú és címkéjű élelmiszerek egyharmadánál különbözőséget találtak.
Éveken át hiába mondogatta ezt nagyon sok magyar, akik velem együtt elég sűrűn átjárnak ide vásárolni – jegyezte meg a nyugdíjas Horváth Zoltán, akitől a siegendorfi Hofer-boltban kérdeztük, hogy mi a véleménye a kijelentésről. Azzal kezdte, hogy a helyet jó választásnak tartja az árucikkek összehasonlítására, mert az osztrákoknál a Hofer néven ismert Aldi köztudottan nem a minőségi termékeivel, hanem inkább a kedvező áraival vált népszerűvé, ami számunkra nem annyira érdekes, az viszont már igen, hogy itthon a világ egyik legnagyobb diszkontláncának üzleteiben mindent összevetve nem kapta meg ugyanazt, amit Ausztriában már megszokott, ezért ott költi el a pénzét – tette hozzá.
Egy magyar doktornő rendelésre sietett, így kénytelen volt rövidre fogni a bevásárlást, de amikor meghallotta, hogy miről beszélünk, és közben meg is találta a polcon a Nutoka néven forgalmazott mogyorókrémet, nem sajnálta az időt arra, hogy közbeszóljon. – A Nutellának ez egy viszonylag jól sikerült utánzata, amit a kezemben tartok, ha megveszem és nem ízlik, nem lehet okom a panaszra, mert felhívták rá a figyelmem. Nem így a magyar Nutellánál, holott az sem ugyanaz, mint amit itt, Ausztriában lehet kapni. Ezt sajnos későn tudtam meg, és bánom, hogy emiatt nagy csalódást okoztam a fiaimnak – mondta fanyar mosollyal és elrohant. Majd két Ausztriában dolgozó magyar, egy kamionsofőr és egy masszőr állította azt, hogy az osztrák Milka jobb a miénknél.
Az ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatok ellenére Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője úgy véli, hogy nincs alapvető probléma. Az eddigi vizsgálatokból legalábbis ez derült ki. Az persze jelzésértékű fordulat, hogy most már nemcsak itthon, hanem uniós laboratóriumokban is készülnek tesztek, ami fontos, hiszen e nélkül nem sok mindent lehetne kezdeni a vásárlók érzéseivel.
Néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget és a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetését – összegezte álláspontját a Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ) azzal a meggyőződéssel, hogy az általuk képviselt, felelősen működő gyárak jelenleg alkalmazott termékstratégiái megfelelnek a jogszabályoknak, az etikai normáknak és a piaci működés törvényszerűségeinek.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségétől is szerettük volna megtudni, hogy miként vélekedik az uniós biztos kettős minőségre vonatkozó kijelentéséről. A szakmai szervezet azonban úgy látja, hogy addig felesleges erről bármit is mondani, amíg nincs a kérdésről végleges brüsszeli döntés.
Magyarország mellett több kelet- és közép-európai ország is jelezte, hogy azonos termékek közül a nyugaton vásárolt jobb minőségű, de arról, hogy ez a probléma milyen gyakran észlelhető, semmiféle hivatalos statisztika nem készült – magyarázta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki gyanítja, hogy nem számottevő az esetek száma. Kitért arra, hogy ahol a termék hazai alapanyagból készül, és esetleg másként - mert például süthető az hosszabb, vagy rövidebb ideig is -, és ez észrevehető, az bizony baj. Az összetételbeli különbözőség is gond, amiről a fogyasztót természetesen tájékoztatni kell, mert ellenkező esetben jogos kifogást tehet. Az végképp megengedhetetlen, hogy megegyező márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban mást forgalmazzon valaki, ez ellen muszáj tiltakozni.
Azon senki ne csodálkozzon, hogy ez az ügy az élelmiszeripar szereplőit érzékenyen érinti, hiszen az elmúlt néhány évben rengeteg kellemetlenséget okozott nekik – hangsúlyozta név nélkül az iparágat jól ismerő informátorunk. Kezdődött azzal, hogy a gyártók a sajtóból értesültek a NÉBIH vizsgálatairól. Majd nem kaptak betekintést az ezzel kapcsolatos dokumentumokba, nem tisztázhatták magukat. Ugyanis lehetnek legális eltérések a termékek között. A vitás kérdések rendezése pedig azért lényeges, mert csak így lehet gátat vetni a városi legendák terjedésének. Érdemes például az emlékezetünkbe vésni, hogy a magyar és az osztrák üzletek polcain található élelmiszerek sótartalma nem azonos. A különbözőség oka a nálunk bevezetett népegészségügyi adóban keresendő, amivel a jogalkotó a só mennyiségének csökkentését ösztönözi, és ezt az összetétel is tükrözi. A termékek alkotóelemeit feltüntető címkére vonatkozó előírások is mást szabnak meg egy-egy országban, ami szintén félreértésekre adhat okot.
A szakértő közölte: a tűzzel játszunk, amikor nagy általánosságban külföldi gyártókat bélyegzünk meg azzal, hogy silány minőségű termékkel etetnek minket. Az élelmiszeripar ugyanis kiemelt ágazat, és azzal mindenki rosszul járna, ha egyesek átgondolatlan kijelentése miatt az exportáló hazai cégek értékes piacokat vesztenének. Azzal természetesen egyetértenek, hogy aki vétkezik, azt büntessék meg, mert a fogyasztót nem lehet becsapni. Ugyancsak nem megengedhető az ismert márkák jó hírének alaptalan lerombolása sem. Ebben a helyzetben belátható, hogy az érintettek miért várják annyira a kettős minőséget szabályozó uniós rendelet megszületését, ami végre megteremti az ellenőrzés jogszerű kereteit.
Ezt Ausztria a vizsgálatok befejezése előtt semmiképpen nem tartja időszerűnek, ami az év végére várható, vannak viszont olyan tagállamok is, ahol a politikusok már az uniós parlamenti választást megelőzően eredményként szeretnék felmutatni az új jogszabály elfogadását – szögezte le brüsszeli forrásunk. Megtudtuk azt is, hogy egy másik kutatás célja a termékek minőségére, a választékra, és a fizetőképes keresletre jellemző viszony kiderítése. Mert az például nem elvárható, hogy azonos márkájú és csomagolású, ám az egyik országban olcsóbb, a másikban lényegesen drágább levespor összetétele megegyező legyen. A könnyebb érthetőség érdekében hozzátette: a magyar májgombóc levest össze lehet téveszteni az osztrákkal, amiben sajt is van, mert ott van, nálunk viszont nincs ilyenre kereslet. Azon pedig nem kell csodálkozni, ha valaki alapos megfontolás nélkül kettős minőséget kiált.
