Az élelmiszerek és a kettős minőség: ugyanaz a márka, eltérő összetétel

Publikálás dátuma
2019.02.19. 06:45

Fotó: Népszava
Türelmetlenül várják a kelet-közép európai országok kormányai a kettős minőséget szabályozó uniós rendelet megszületését. Eddig kevés fogást találtak a multik élelmiszeripari cégein.
Most már hivatalos indoka is van annak, hogy a nyugati határszélen élők miért mennek gyakran Ausztriába vásárolni. Nemrég kiderült ugyanis, hogy a kettős minőségű termékek problémája nem városi legenda. Ezt az Európai Bizottság (EB) kutatóközpontjában végzett tesztek előzetes eredményeire hivatkozó és a fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos is megerősítette azután, hogy a megvizsgált azonos márkájú és címkéjű élelmiszerek egyharmadánál különbözőséget találtak. Éveken át hiába mondogatta ezt nagyon sok magyar, akik velem együtt elég sűrűn átjárnak ide vásárolni – jegyezte meg a nyugdíjas Horváth Zoltán, akitől a siegendorfi Hofer-boltban kérdeztük, hogy mi a véleménye a kijelentésről. Azzal kezdte, hogy a helyet jó választásnak tartja az árucikkek összehasonlítására, mert az osztrákoknál a Hofer néven ismert Aldi köztudottan nem a minőségi termékeivel, hanem inkább a kedvező áraival vált népszerűvé, ami számunkra nem annyira érdekes, az viszont már igen, hogy itthon a világ egyik legnagyobb diszkontláncának üzleteiben mindent összevetve nem kapta meg ugyanazt, amit Ausztriában már megszokott, ezért ott költi el a pénzét – tette hozzá. Egy magyar doktornő rendelésre sietett, így kénytelen volt rövidre fogni a bevásárlást, de amikor meghallotta, hogy miről beszélünk, és közben meg is találta a polcon a Nutoka néven forgalmazott mogyorókrémet, nem sajnálta az időt arra, hogy közbeszóljon. – A Nutellának ez egy viszonylag jól sikerült utánzata, amit a kezemben tartok, ha megveszem és nem ízlik, nem lehet okom a panaszra, mert felhívták rá a figyelmem. Nem így a magyar Nutellánál, holott az sem ugyanaz, mint amit itt, Ausztriában lehet kapni. Ezt sajnos későn tudtam meg, és bánom, hogy emiatt nagy csalódást okoztam a fiaimnak – mondta fanyar mosollyal és elrohant. Majd két Ausztriában dolgozó magyar, egy kamionsofőr és egy masszőr állította azt, hogy az osztrák Milka jobb a miénknél. Az ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatok ellenére Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője úgy véli, hogy nincs alapvető probléma. Az eddigi vizsgálatokból legalábbis ez derült ki. Az persze jelzésértékű fordulat, hogy most már nemcsak itthon, hanem uniós laboratóriumokban is készülnek tesztek, ami fontos, hiszen e nélkül nem sok mindent lehetne kezdeni a vásárlók érzéseivel. Néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget és a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetését – összegezte álláspontját a Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ) azzal a meggyőződéssel, hogy az általuk képviselt, felelősen működő gyárak jelenleg alkalmazott termékstratégiái megfelelnek a jogszabályoknak, az etikai normáknak és a piaci működés törvényszerűségeinek. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségétől is szerettük volna megtudni, hogy miként vélekedik az uniós biztos kettős minőségre vonatkozó kijelentéséről. A szakmai szervezet azonban úgy látja, hogy addig felesleges erről bármit is mondani, amíg nincs a kérdésről végleges brüsszeli döntés. Magyarország mellett több kelet- és közép-európai ország is jelezte, hogy azonos termékek közül a nyugaton vásárolt jobb minőségű, de arról, hogy ez a probléma milyen gyakran észlelhető, semmiféle hivatalos statisztika nem készült – magyarázta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki gyanítja, hogy nem számottevő az esetek száma. Kitért arra, hogy ahol a termék hazai alapanyagból készül, és esetleg másként - mert például süthető az hosszabb, vagy rövidebb ideig is -, és ez észrevehető, az bizony baj.  Az összetételbeli különbözőség is gond, amiről a fogyasztót természetesen tájékoztatni kell, mert ellenkező esetben jogos kifogást tehet. Az végképp megengedhetetlen, hogy megegyező márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban mást forgalmazzon valaki, ez ellen muszáj tiltakozni. Azon senki ne csodálkozzon, hogy ez az ügy az élelmiszeripar szereplőit érzékenyen érinti, hiszen az elmúlt néhány évben rengeteg kellemetlenséget okozott nekik – hangsúlyozta név nélkül az iparágat jól ismerő informátorunk. Kezdődött azzal, hogy a gyártók a sajtóból  értesültek a NÉBIH vizsgálatairól. Majd nem kaptak betekintést az ezzel kapcsolatos dokumentumokba, nem tisztázhatták magukat. Ugyanis lehetnek legális eltérések a termékek között. A vitás kérdések rendezése pedig azért lényeges, mert csak így lehet gátat vetni a városi legendák terjedésének. Érdemes például az emlékezetünkbe vésni, hogy a magyar és az osztrák üzletek polcain található élelmiszerek sótartalma nem azonos. A különbözőség oka a nálunk bevezetett népegészségügyi adóban keresendő, amivel a jogalkotó a só mennyiségének csökkentését ösztönözi, és ezt az összetétel is tükrözi. A termékek alkotóelemeit feltüntető címkére vonatkozó előírások is mást szabnak meg egy-egy országban, ami szintén félreértésekre adhat okot. A szakértő közölte: a tűzzel játszunk, amikor nagy általánosságban külföldi gyártókat bélyegzünk meg azzal, hogy silány minőségű termékkel etetnek minket. Az élelmiszeripar ugyanis kiemelt ágazat, és azzal mindenki rosszul járna, ha egyesek átgondolatlan kijelentése miatt az exportáló hazai cégek értékes piacokat vesztenének. Azzal természetesen egyetértenek, hogy aki vétkezik, azt büntessék meg, mert a fogyasztót nem lehet becsapni. Ugyancsak nem megengedhető az ismert márkák jó hírének alaptalan lerombolása sem. Ebben a helyzetben belátható, hogy az érintettek miért várják annyira a kettős minőséget szabályozó uniós rendelet megszületését, ami végre megteremti az ellenőrzés jogszerű kereteit. Ezt Ausztria a vizsgálatok befejezése előtt semmiképpen nem tartja időszerűnek, ami az év végére várható, vannak viszont olyan tagállamok is, ahol a politikusok már az uniós parlamenti választást megelőzően eredményként szeretnék felmutatni az új jogszabály elfogadását – szögezte le brüsszeli forrásunk. Megtudtuk azt is, hogy egy másik kutatás célja a termékek minőségére, a választékra, és a fizetőképes keresletre jellemző viszony kiderítése. Mert az például nem elvárható, hogy azonos márkájú és csomagolású, ám az egyik országban olcsóbb, a másikban lényegesen drágább levespor összetétele megegyező legyen. A könnyebb érthetőség érdekében hozzátette: a magyar májgombóc levest össze lehet téveszteni az osztrákkal, amiben sajt is van, mert ott van, nálunk viszont nincs ilyenre kereslet. Azon pedig nem kell csodálkozni, ha valaki alapos megfontolás nélkül kettős minőséget kiált.  

Elhúzódó uniós vizsgálatok

Először a cseh kormány jelezte Brüsszelnek, hogy szerinte bizonyos nemzetközi vállalat gyártotta azonos márkajelű termékek minősége gyengébb a kelet-közép-európai országokban, mint Nyugat-Európában. Budapest is gyorsan rácsatlakozott a cseh kifogásokra, sőt, 2016 tavaszán a V4-csoport, vagyis Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország már közösen lépett fel az állítólagos kettős élelmiszerminőség ellen. Magyarországon 2017-ben legalább három alkalommal, több mint 100, különböző termékpárt vizsgált meg a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az akkori földművelésügyi miniszter, Fazekas Sándor a vizsgálatokat követően bejelentette, hogy az ellenőrzött termékek egyharmadánál találtak eltérő összetételt és minőséget. Az élelmiszerfeldolgozó- és az élelmiszerkereskedelmi szektor szakmai képviseletei azonban felhívták arra a figyelmet, hogy az összetétel eltérése önmagában még nem jelent gyengébb minőséget. A kormány több tagja által emlegetett vád, amely szerint a multik félrevezetik a magyar vásárlókat, csak akkor állta volna meg a helyét, ha a termékek csomagolásán feltüntetettől eltért volna a beltartalom. Ilyen eltérést azonban a NÉBIH vizsgálatok nem tártak fel. A multik egyébként is arra hivatkoztak, hogy az élelmiszeripari termékekben azért lehetnek azonos márkajelzésű termékek eltérő összetételűek a különböző országokban, mert a gyártók figyelembe veszik az adott népesség ízlését is. Ez pedig állításuk szerint nem korlátozódik a kelet-közép-európai országokra. Emiatt elképzelhető, hogy az egyik országba készülő termékekben több a só, vagy más fűszer, vagy éppen kevesebb, mert az ottani ízlés miatt az eredeti összetételű termék nehezen, vagy sehogyan sem lenne eladható. A 2017-es első vizsgálat körülményeit egyébként a NÉBIH nem ismertette az érintett cégekkel. Azt a elismerték, hogy a vizsgált termékek nagy többségénél nem találtak az összetételben eltérést. Gyakorlatilag megcáfolták a kormányzati állításokat. A második, 2017. márciusi vizsgálat után pedig a hivatal elismerte, hogy majd’ 100 vizsgált termék közül mindössze 18 esetben találtak elhanyagolható különbséget az adott élelmiszeripari termékekben. Ez nem jelent minőségbeli különbséget és főleg nem gyengébb minőséget. Mintegy két éves eljárás során tavaly év végén az unió Brüsszeltől 100 kilométerre található geel-i Közös Kutatóközpont (JRC) laboratóriumában a kettős élelmiszer minőségre panaszkodó országok által beküldött összesen 63 minta közül 19-ben találtak különbséget az összetételben, és néhány esetben minőségi problémát is feltártak. A vizsgálatok hivatalos eredményéig azonban sem a gyártókról, sem a vizsgált termékekről nem nyilatkoznak. - Bihari Tamás

Témák
élelmiszer
Frissítve: 2019.02.19. 12:36

Lakástakarék: éledezik a piac

Publikálás dátuma
2019.02.18. 19:47

Fotó: Népszava
A jól bevált lakástakarékpénztári (ltp) rendszer kivéreztetése után az érdekelt társaságok életjelet adnak magukról.
Az OTP Lakástakarékpénztár is megalkotta a maga új termékét - jelentette be hétfőn a pénzintézet. A Fundamenta már tavaly október végén megtette ezt, a hírek szerint az Erste is készül valamire - feltehetően a versenytársakkal azonos elvek alapján -, míg a negyedik szereplő, az Aegon már korábban felfüggesztette üzletága tevékenységét.  Az új ltp-ajánlatok természetesen kedvezőtlenebbek annál, mint a tavaly október közepéig megkötött szerződésekben szereplő évi 30 százalékos, legfeljebb 72 ezer forintos támogatás. Mint Trencsán Erika a Money.hu (korábban BankRáció.hu) szakértője lapunk érdeklődésére elmondta, mind a Fundamenta, mind az OTP tovább viszi azt a korábbi elvet, hogy havi rendszerességű, fix összegű, lakáscélú megtakarításra ösztönöz.  Mind a két társaság a megtakarításra viszonylag magas kamatot fizet. Az ezekhez kapcsolódó, majdani lakáshitel kamatát már az ltp-szerződés aláírásakor fixálják, így amikor az ügyfél a hitelt évek múlva felveszi, akkor azt a már ismert, kedvező feltételek mellett teheti meg. A szakember úgy látja, hogy a hitelkamatok 5-10 év múlva minden bizonnyal magasabbak lesznek, mint jelenleg.  Mind a Fundamenta, mind az OTP úgynevezett bónuszokat alkalmaz, amellyel ha pótolni nem is tudja a kieső állami támogatás mértékét, de ahhoz hasonló logikai elven működve ösztönöz lakáscélú megtakarításra. Ha ezek a bónuszok nem lennének, akkor negatív lenne az egységesített kamatlábmutató (ebkm). A Fundamentánál havi 20, illetve 40 ezer forintos befizetéssel, közel hat év megtakarítási idő alatt 3 és fél, illetve 7 millió forint, illetve 9 év 4 hónapos futamidő mellett 5 és fél, valamint 11 millió forint gyűjthető össze. A Fundamenta 5 százalékos bónuszt alkalmaz, a hitelt pedig 2,9 százalékon kínálja.  A most megjelent OTP konstrukció ettől annyiban tér el, hogy a futamidő 5 és 10 éves lehet, a havi megtakarítás 10 és 50 ezer forint közötti összeg. A bónusz a két futamidőre 5, illetve 10 százalékos.  Így a rövidebb futamidőre 1,4 és 7 millió közötti összeg, a hosszabbra pedig 3 és 15 millió forintos megtakarítás érhető el. A hitel kamata viszont meglehetősen magas, 5,99 százalékos, ami a járulékos költségekkel együtt eléri a 8,30 százalékot. Ennél van kedvezőbb lakáshitel is a piacon. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a betét kamata mindkét esetben jelképes, 0,1 százalékos. Az ltp-k által ajánlott futamidőkre akár 4 százalékot meghaladó állampapírhozamokat is el lehet érni. Ezeket a hátrányokat kiküszöbölendő, az OTP alkalmazza az extra bónusz intézményét, amelynek mértéke 5 százalékos. Kiszámítása meglehetősen bonyolult, a betétösszeget megszorozzák a lakáshitel és a lakástakarék-pénztári megtakarítás hányadosával. Ennek 5 százaléka az extra bónusz, amivel 50 ezer forintnál 2,19 százalékos, 20 ezer forintnál pedig 2,10 százalékos ebkm érhető el. Az extrabónusz feltétele, a legalább  15 millió forintos hitelösszeg felvétele. Emellett csak egy ltp-re veheti mindenki igénybe az extrabónuszt, attól függetlenül, hogy mindenki annyi ltp-szerződést köt, amennyit csak szükségesnek tart. Aki új számlát kíván nyitni érdemes alaposan elgondolkodnia, hogy más megtakarítási, illetve hitelformákkal összevetve megéri-e számára a két ltp-vel szerződést kötnie. Az OTP 100-150 ezer új szerződésre számít, ami megfelel a 4-5 évvel ezelőtti állománynak.     

Elfeledett vizsgálat

Az akkor két nap alatt kivégzett konstrukcióra az utolsó napokban még sokan kötöttek szerződést, ezek szabályosságát a Pénzügyminisztérium megkérdőjelezte és vizsgálatot helyezett kilátásba, ám ezek a próbálkozások nem vezettek eredményre és kihunytak. Ugyanis aligha lehetett bárkit is nyerészkedéssel vádolni, aki az akkor még hatályban lévő feltételeknek megfelelően élt a lehetőségekkel. A 2018. október 17-én még élő ltp-szerződésekre lejártukig a régi feltételek érvényesek. 

Szerző
Témák
lakástakarék
Frissítve: 2019.02.18. 20:45

Mészáros Lőrincé az ország legnagyobb naperőműve

Publikálás dátuma
2019.02.18. 19:32
Fotó: Molnár Ádám
Mindössze öt hónappal az alapkő-letétel után az országos hálózatra kapcsolták a Mátrai Erőmű 5,16 milliárd forintból felépített, 20 megawattos (MW), bükkábrányi naperőművét – közölte az Orbán Viktor strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó energetikai társaság.
A mintegy 4 ezer háztartás ellátására alkalmas, 64 ezer napelemet egy 33 hektáros, mára helyreállított bányaterületen húzták fel. A beruházás 75 százalékát bankhitelből fedezték, a kivitelezést a Spie Hungária-Bejulo-konzorcium végezte. A költségeket a cég négy éve átadott, 16 MW-s, tavaly az állami MVM-nek értékesített visontai naperőművéhez képest 16 százalékkal mérsékelték. A mostani beruházással a társaság célja, hogy az itthon fogyasztott áram 15 százalékát változatlanul a Mátrai Erőmű állítsa elő. Ez azért komoly kihívás, mert a társaság mai, közel ezer MW-s blokkjai szinte kizárólag széntüzelésűek, amelyek működtetése az uniós tiltások nyomán egyre inkább ellehetetlenül. Mészáros Lőrinc most üzembe állított naperőműve az országban a legnagyobbnak számít, holtversenyben az MVM tavaly novemberben átadott felsőzsolcai telepével.
Szerző
Témák
Mátrai erőmű
Frissítve: 2019.02.18. 19:51