Rendkívüli állapot - 16 tagállam pert indított a Trump-kormányzat ellen

Publikálás dátuma
2019.02.19. 09:54

Fotó: JOHANNES EISELE / AFP
Kalifornia és 15 másik amerikai tagállam hétfő este pert indított a Trump-kormányzat ellen a rendkívüli állapot kihirdetése miatt.
Kalifornia és az Egyesült Államok 15 további tagállama indított pert a szövetségi kormányzat ellen az elnök azon döntése miatt, hogy rendkívüli állapot kihirdetésével kívánja finanszírozni a mexikói határ mentén az illegális bevándorlás és kábítószer-kereskedelem megfékezésére hivatott védőfal megépítését. Xavier Becerra, Kalifornia állam igazságügyi minisztere közleményben hangoztatta: Trump áthágja a jogállamiságot, hiszen jól tudja, hogy valójában nincs válsághelyzet. A keresetet benyújtó mind a 16 szövetségi államban ellenzéki, demokrata párti az állam igazságügyi tárcájának a vezetője. Az amerikai elnök pénteken aláírta a szövetségi kormány finanszírozásáról szóló törvényt, amely azonban nem tartalmazza a déli határon építendő falra kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt Trump rendkívüli állapotot hirdetett ki a határtérségben annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse fal megépítéséhez szükséges pénzt. A Fehér Ház részben a kábítószer-kereskedelem elleni harcra félretett pénzből, illetve a drogdílerektől elkobozott javakból, részben pedig a Pentagon építkezési keretéből akar elvonni forrásokat. Patrick Shanahan, a védelmi tárca ideiglenes vezetője újságíróknak azt mondta, egyelőre nem döntött arról, vajon a fal katonailag szükséges-e, és erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban úgy vélekedett: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt. Az elnök kész lesz megvétózni a kongresszus határozatát, ha a szövetségi törvényhozók elutasítják a rendkívüli állapotot – hangoztatta Stephen Miller, az elnök tanácsadója a Fox televíziónak adott interjújában. A főtanácsadó szerint az elnöknek joga van rendkívüli állapot kihirdetésére, és idézte a kongresszus által 1976-ban erről elfogadott törvényt. Szerinte az illegális bevándorlás problémája eleve megkívánja, hogy az elnök lépjen. Védelmébe vette az elnöki döntést Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor is. Graham a CBS televíziónak adott interjújában leszögezte: „amerikaiakat életét követelő kábítószerek, emberkereskedők özönlenek be, veszélyes a helyzet a határok mentén”. Ugyanakkor Alan Dershowitz ügyvéd, akit jó ideje Donald Trump informális tanácsadójaként is számon tartanak, egy rádiós műsorban téves döntésnek minősítette a rendkívüli állapot kihirdetését. Úgy fogalmazott: rendkívüli állapotot hirtelen bekövetkező, rendkívüli helyzetekben szoktak kihirdetni. Álláspontja szerint döntésével Donald Trump megkerülte az alkotmányt, hiszen az alkotmány értelmében minden kiadást a képviselőháznak kell megszavaznia. Dershowitz szerint a Fehér Háznak hosszadalmas bírósági perekkel kell majd szembenéznie, de a végén az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság hozza meg a döntést. Az első keresetet még péntek este a Közpolgár nevű liberális szervezet be is nyújtotta három dél-texasi birtokos és egy civilszervezet nevében. Mindannyian azért perelnek, mert a tervezett határfal az ő birtokukon haladna keresztül, de ők nem járulnának hozzá ehhez. Ezt a keresetet követte a 16 tagállam által indított per. 
Frissítve: 2019.02.19. 19:37

Lefelé a lejtőn a sárga mellényesek

Publikálás dátuma
2019.02.19. 08:10
Az elnök is elítélte a Finkielkraut elleni incidenst
Fotó: Simon Guillemin / AFP
Szakértők szerint akár a franciaországi sárga mellényesek mozgalmának széteséséhez is vezethet az a szombati, antiszemita jellegű incidens, melynek során a mozgalom tagjai Párizsban inzultálták a neves francia filozófust, Alain Finkielkrautot.
Még a legutóbbi felmérések szerint 50 százalék fölött volt azok aránya, akik támogatják a sárga mellényesek követeléseit, ugyanakkor az is egyre jobban szembetűnik, hogy szélsőségesek is vannak a mozgalom soraiban, aminek súlyos következményei lehetnek. Finkielkraut tanulmányaiban arra mutat rá, hogy a franciák kezdik elveszíteni identitásukat, amit a radikális iszlám agresszivitására és az erőtlen baloldalra vezet vissza. A filozófus apja túlélte az auschwitzi koncentrációs tábor borzalmait, nagyszüleit viszont ott gyilkolták meg. Finkielkrautot hazája neves gondolkodójának tartják, akit beválasztottak a Francia Akadémiába. A sárga mellényeseket azonban nem érdekelte különösebben a filozófus hírneve, egyesek fasisztának, mások cionistának minősítették. Mindez óriási felháborodást eredményezett, s az ügyészség is megkezdte a nyomozást, egy személyt azonosított is a rendőrség. A tüntetők nem sok megbánást tanúsítottak. Egyikük szerint ne őket hibáztassák, hanem a filozófust, aki „azzal a céllal jelent meg, hogy provokálja őket”. Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren azt közölte, azok, akik ezt tették, mindazt tagadják, ami Franciaországot oly nagy nemzetté tette. A politikai élet és a média vezető személyiségei szerint a sárga mellényesek elindultak lefelé a lejtőn. Túl nagy a szélsőjobb és a szélsőbal befolyása, s amint a szombati eset is jelzi, az antiszemitizmus sem áll távol a csoport egyes tagjaitól. E tekintetben amúgy is aggasztó adatokat közölt a napokban a francia kormány. Eszerint 2018-ban 541 antiszemita cselekményt jelentettek, ami jelentős emelkedés az előző évi 311-hez képest. S ebben a sárga mellényesek mozgalmának is meg lehet a maga szerepe. Finkielkraut a Le Figarónak elmondta: ha valamelyik transzparensre Macron helyett Rotschild nevét írták volna, senkinek sem tűnt volna fel. A párizsi Médiapart hírportál főszerkesztője, aki könyvet ír a sárga mellényesekről, viszont úgy látja, eltúlozzák a mozgalom antiszemita jellegét, nem rasszista jellegű, hanem szociális csoportosulásról van szó. A Le Parisien főszerkesztője, Jannick Alimi viszont úgy látja, a sárga mellényeseknek egyértelműen el kell határolódniuk a rasszista túlkapásoktól.

Milliárdokat költenek el a Krímre

Publikálás dátuma
2019.02.19. 07:40
KADÉTOK TESZIK LE AZ ESKÜT. Szimferopolban nem nehéz orosz katonával találkozni
Fotó: Alexey Malgavko / AFP
Iszonyatos sok pénzt emészt fel az Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget fejlesztése, sőt pusztán életben tartása.
Az orosz kormányzat eredetileg 2014-ben, a Krím félsziget annexiójának évében eredetileg 877,8 milliárd rubelt szánt a 2022-ig kitűzött fejlesztési célok teljesítésére. Tavaly decemberben azonban a Krím vezetői azt kérték a kormánytól, hogy a szövetségi költségvetésből 200 milliárd rubellel egészítse ki ezt az összeget. Arra hivatkoztak, hogy számos objektum létrehozásának terve utólag került a programba anyagi fedezet nélkül. Dmitrij Medvegyev kormányfő februárban jóváhagyta a Krím és Szevasztopol fejlesztésének állami programját összhangban a korábbi elképzelésekkel. Most 310 milliárd rubelt (mintegy 4 milliárd eurót) szán a költségvetés a hátralévő időre, és az összeg felét már idén rendelkezésre bocsátják. A többi orosz régió utolérése, az infrastruktúra kiépítése a feladat. A kormány arra törekszik, hogy 2022-re megduplázza a főútvonalak számát, rendbe tegyék a vízellátást és a villamoshálózatot. Az útvonalhálózatra már eddig is megkülönböztetett figyelmet fordított Moszkva. A legnagyobb beruházás a Fekete- és az Azovi-tengert összekötő Kercsi szoroson átívelő 17 kilométer hosszú híd autópályájának lefektetése volt. A 227 milliárd rubeles ráfordítás összege folyamatosan emelkedett az infrastruktúra, épületek, létesítmények, alagutak létrehozása miatt. A vízellátás biztosítása azóta téma, hogy 2014-ben Ukrajna elzárta a félszigetet édesvízzel ellátó Észak-krími-csatornát. A Krím vízellátásának 85 százalékát ez a csatorna biztosította. Legutóbb az ukrán külügyminiszter megerősítette, hogy hazája soha nem fog aláírni semmiféle szerződést Moszkvával a Krím vízellátásáról. Időről időre akadozik az ellátás, csak rövidtávra szóló megoldásokkal tudnak úrrá lenni a bajokon. Az elavult vízvezetékrendszer a gondokat tovább növeli. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott tudományos felmérés szerint sok vízelvezető kapacitása felével működik, a víztárolók pedig csak nagy nehézségek árán képesek tiszta vízzel ellátni az embereket. Különösen Szevasztopolban kritikus a helyzet, a közeljövőben a készletek már nem lesznek képesek kielégíteni az igényeket. Egy decemberi üzemzavar következtében a 350 ezer lakosú Szevasztopol lakosságának a fele nem jutott vízhez. Az elkövetkező két évben kiépítik azt a rendszert, amely biztosítja távolabbi víztárolók vízének Észak-Krímbe szállítását. Rekonstruálják az Észak-krími-csatorna hozzáférhető szakaszát, és számos új létesítménnyel, többek között új szivattyúteleppel bővítik. A Krím elszakadása óta az áramszolgáltatás zavarairól is sokat lehet hallani. 2015-ben például a szimferopoli lakásokban csak napi négy órára kapcsolták be az áramot, mivel az ukránok megszakították a villamosenergia-szállítást a félszigetre. Az áramellátás akadozása azóta is állandó téma. Hol az ukránok, hol a rossz időjárási viszonyok miatt. Az ENSZ emberjogi bizottságában is megütközést keltett a blokád, amely a Krím humanitárius válságához vezetett. Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciói az ukrán hatóságok intézkedéseivel, a terrorszervezetek akcióival együtt ellehetetlenítik az emberek hétköznapi életét. Sok problémát okoznak az elavult berendezések. Egész települések maradnak áram nélkül, mert a vészhelyzetet jelző automatika leállítja az áramszolgáltatást. Sok jóra idén sem lehet számítani: hivatalos előrejelzések szerint növekedni fog a rendkívüli helyzettel összefüggő leállások száma országszerte, így a Krímben is. Medvegyev kormányfő szerint a Krím orosz gazdaságba való integrálásának legbonyolultabb szakaszán túl vannak, ahhoz azonban, hogy az életminőséget javítsák, új szociális körülményeket és dinamikusan fejlődő régiót teremtsenek, még meg kell oldani többek között az energetikai problémákat. Vlagyimir Putyin elnök már 2016-ban úgy vélte, hogy Oroszországnak sikerült a Krím energetikai blokádját áttörnie, miután üzembe helyezték a Krasznodari területet a félszigettel összekötő „energiahidat”. Azt remélték, ezzel búcsút inthetnek az áramszolgáltatás korábbi zavarainak. A probléma azonban megmaradt és megoldásának az a feltétele, hogy újabb rubelmilliárdokat áldozzanak a félsziget energetikai fejlesztésére.
Szerző
Témák
Krím
Frissítve: 2019.02.19. 09:16