Érvényesek a devizaszerződések, újabb perek jöhetnek

Publikálás dátuma
2019.02.19. 16:04
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy egyedi ügyben a bírói felülvizsgálati fórum olyan döntést hozott, hogy a bankok által megkötött devizahitelszerződések nem semmisek. Újabb perek várhatók az alsóbb rendű bíróságokon.
A Kúria továbbra is hajthatatlan. Kedden a Vezekényi Ursula által vezetett bírói tanács egy egyedi ügyben hozott ítéletet, amelynek lényege: a deviza alapon megkötött hitelszerződések nem semmisek, vagyis a bankok jogszerűen jártak el a szerződéskötéskor. Árnyalja a képet, hogy a Kúria végeredményben formai okok miatt utasította el a felülvizsgálati kérelmet - legalábbis ez a véleménye Ravasz Lászlónak, aki ügyvédként az ügyben érintett devizahitel-károsultat képviseli a perben. Az ítélethozatalt követően a Népszavának nyilatkozva az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a Szegedi Törvényszék első fokon, hosszú-hosszú évekkel ezelőtt hozott ítéletében kimondta: a kölcsönszerződés semmis, mert abban nem szerepel konkrét összeg. (Csak svájci frankot tüntettek fel, de annak forint árfolyamát nem, tekintettel arra, hogy az folyamatosan változik. Számítások szerint a 145 415 svájci frank 22 millió forintnak felelt meg.) A bank fellebbezett, és az ezt követő bírósági szinteken lefolytatott tárgyalásokon hozott ítéletekben már annak érvényességét állapították meg, akár úgy is, hogy a határozatban állapították meg a szerződés forintösszegét. A Kúria mostani határozatában elutasította az adós felülvizsgálati kérelmét, amelyet az ügyfél devizahitel-szerződése érvénytelenségének – ismételt – megállapítása érdekében indított. Időközben azonban a Kúria jogegységi döntést hozott a devizahitelekkel kapcsolatban, ez után indított a bank újabb pert – a jelen eljárást – az ügyfél ellen a szerződés érvényessé nyilvánítása érdekében. Ezt a pert a bank jogerősen megnyerte, (az eljárás során a bíróságok határozták meg a kölcsön összegét), ám az adós felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen. Mindez még abban az időszakban történt, amikor még nem volt ismeretes az Európai Bíróságnak az a C 51/17-es számú ítélete, amely szerint a szerződés feltétele "... abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára." Kiemelten vonatkozik ez arra, amikor "a fogyasztó nem tudta annak (a szerződésnek a szerk.) tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetében." Az uniós ítéletből egyértelműen következik, amit a Kúria korábbi közleményében is magáévá tett, hogy egy adott ügy összes körülményeinek vizsgálatával a bíróságnak kell megállapítania, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel gazdasági következményeiről. Vagyis a perek újrakezdődhetnek. A Kúria azonban most még ezt az uniós bírósági ítéletet nem vette figyelembe. Mint Vezekényi Ursula kifejtette, a feladatuk arra szorítkozott, hogy a korábbi ítélőtáblai jogerős ítélet jogszerű volt-e, vagyis minden a deviza-hitelszerződés időpontjában érvényes jogszabályt figyelembe vett-e. Álláspontjuk szerint igen, vagyis a az eredeti szerződés érvényben maradt. A Kúria álláspontja szerint, ha a bank a szerződésnek megfelelően folyósítja a hitelt, s adós éveken keresztül törleszt is, akkor ez azt tükrözi, hogy a szerződést a maga részéről, elfogadta, vagyis évekkel később nem lehet a szerződés jogszerűségét kifogásolni. Vezekényi Ursula emlékeztetett arra,hogy ha egy szerződésben hiba van, akkor a szerződő feleknek arra kell törekedniük, hogy ezt kijavítsák, és nem lehet a semmissé nyilvánítás a cél. Jogi nyelven szólva a bank és az adós között akarategység állott fenn abban a tekintetben, hogy a hitel folyósítása létrejöjjön. Ha a szerződés szövege nem volt tiszta és egyértelmű, akkor azt is korrigálni lehetett volna. Ravasz László erről azt mondta lapunknak, ha leírták volna, hogy olyan árfolyamkockázatot tartalmaz a szerződés, amely az ügyfél életvitelét is károsan befolyásolhatja, akkor ilyen szerződést senki nem írt volna alá. Az ügyvéd szerint a Kúria elmenekült az érdemi döntés elől. Ezért hivatkoztak a joggyakorlatot elemző csoport vizsgálatának eredményére. (A mostani ítéletet egyébként az elemző csoport csak kis többséggel meghozott álláspontja támasztotta alá. A Wellmann György, a Kúria polgári kollégiuma vezetője által összehívott csoport tagjai olyan bírák, akik devizahiteles ügyeket tárgyalnak.) Ravasz László szerint most új időszak kezdődik. Újabb pert kívánnak indítani az első fokú bíróságon, beadványuk már tartalmazza majd hivatkozásként az Európai Bíróság C 51/17-es ítéletének indoklását, valamint azokat a hazai jogszabályokat, amelyeket a Kúria nem vizsgált.  
Szerző
Frissítve: 2019.02.19. 17:30

Országos pálinka-csalásra gyanakszik a Pálinka Nemzeti Tanács

Publikálás dátuma
2019.02.19. 14:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A bejelentett lepárlók alig harmadához vesznek adójegyet, ami pedig nem tűnik életszerűnek.
A magánfőzők által bejelentett lepárlóberendezéseknek csak harmada van használatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) beérkezett tavalyi adatok szerint - hívja fel a figyelmet a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT). Az országban összesen 23 662 lepárlókészüléket tart számon az adóhatóság, írják, a kiadott párlatadójegyek számából azonban az látszik, hogy maximum 6918 berendezést használtak a tulajdonosok, ennyi esetben vásároltak ugyanis párlatadójegyet tavaly. Ez a szám még az egyharmadnál is kevesebb lehet, ha egy magánfőző jogszerűen több alkalommal is vásárolt.
Nem tartja életszerűnek az adatokat a PNT, amelyek szerintük aggodalomra adnak okot a pálinkás szakmában

- jelezték a közleményben. Az utóbbi évek baleseteit is figyelembe véve minden magáncélú lepárlóberendezés tulajdonosát fokozott óvatosságra intik, és javasolják, hogy a főzőberendezések vásárlása, illetve a párlatok elkészítése előtt mindenki tájékozódjon a magánfőzéssel kapcsolatos jogszabályokról és a jó gyártási gyakorlatról.
A magánfőzők készülékeinek bejelentése 2015-ben lett kötelező, abban az évben 12 755 berendezést jegyeztek be. 2016-ban további 5848 darabot, 2017-ben pedig 2618-at. A legkevesebb új bejelentés 2018-ban érkezett, tavaly 2441-en jelentettek be főzőberendezést.
A legtöbb új bejelentés 2018-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt, ahol 420 lepárlókészüléket jegyeztek be. Itt összesen 1700 berendezést tart számon az adóhatóság. Párlatadójegyet azonban csak 230 esetben vásároltak az előző évben, és csak 3489 liter párlatot készítettek otthoni, magáncélú fogyasztásra. A legtöbb magánfőzött párlat 2016 óta minden évben Pest megyében készül a NAV adatai alapján. A megyében összesen 2423 berendezést tartanak számon, ebből 2018-ban 525-öt használtak, amelyeken összesen csaknem 9000 liter magánfőzött párlatot készítettek. A legkevesebb bejelentett lepárlóberendezést Nógrád megyében tartja számon a NAV, itt 507 készülékről számoltak be.
A tájékoztatás szerint 2015 óta összesen 28 lepárlókészüléket foglalt le az adóhatóság magánfőzőktől. A legtöbbet, hetet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hatot Bács-Kiskun megyében és ötöt Jász-Nagykun-Szolnok megyében, de találtak illegális berendezést Veszprém, Pest, Tolna, Csongrád és Nógrád megyében, illetve Budapesten is.

Lemondott Kósa édesanyjának a cége a százmilliós uniós támogatásról

Publikálás dátuma
2019.02.19. 12:19

Fotó: VAJDA JÓZSEF
Azt is fontolgatják, hogy megvalósítsák-e egyáltalán a fejlesztést.
2017-ben 123 millió forintot nyert el Kósa Lajos anyjának cége egy, a sertéstartó telepek korszerűsítését támogató pályázaton. A finanszírozást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a magyar állam biztosította, a Méker Kft.-nek megítélt összeg volt az ötvenedik legnagyobb, amit ezen a címen fizettek ki. Csakhogy most kiderült: egy évvel az után, hogy a Méker Kft. nyert a pályázaton, a cég vezetői úgy döntöttek, hogy lemondanak a támogatásról – tudta meg a hvg.hu. Az erről szóló levelet maga Szilágyi Gábor, a vállalat ügyvezetője küldte el a portálnak. Ezt a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága 2018. október 3-án küldte el a cégnek, egyetlen nappal az után, hogy a Méker Kft. jelezte: nem tart igényt a támogatásra. A hatóság tudomásul vette a kérelmet, a támogatási jogviszony így órákkal a kérelem benyújtása után megszűnt. A portál felidézi: a Méker 251 millió forintot szánt arra, hogy korszerűsítse a sertéstelepét. A pályázat szabályai szerint a támogatás összege legfeljebb a beruházás teljes árának felét jelentheti, vagyis a 123 millió forint kimondottan jó arányt jelentett volna. Különösen úgy, hogy vissza nem térítendő támogatásról volt szó. A cég egyébként ezen kívül egyetlen pályázaton nyert a 2014-2020 közötti uniós támogatásokat összefogó Széchenyi 2020 programban: védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzésére ítéltek oda nekik 3 millió forintot. A portál megkérdezte a cég vezetőit arról, hogy a támogatás lemondása után más forrásokból korszerűsítik-e a sertéstelepet. Szilágyi Gábor azt válaszolta: egyelőre nem történt semmi ezzel kapcsolatban. Sőt, mivel sertéspestis van Magyarországon és az EU több más pontján is, „nagyon megfontoljuk”, hogy lesz-e egyáltalán korszerűsítés – tette hozzá. A Méker Kft.-nek az Opten adatai szerint most három résztulajdonosa van: Kósa Lajosné, valamint Szilágyi Gábor és Szilágyi Balázs.
Szerző
Frissítve: 2019.02.19. 15:20