Akár múzeumba is elviszi a súlyos betegeket egy utolsó kívánságot teljesítő alapítvány

Publikálás dátuma
2019.02.20. 10:54
Ennek a hölgynek állatkerti látogatás volt az utolsó kívánsága
Fotó: Stichting Ambulance Wens
Több ágyhoz kötött vagy súlyos betegségben szenvedő ember utolsó kívánsága volt már Rembrandt valamelyik művének megtekintése. Egy holland jótékonysági szervezet segít, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők utolsó kérése megvalósuljon.
Egy mentőautóval és képzett önkéntesek segítségével teszi lehetővé a gyógyíthatatlan beteg emberek kiállításlátogatását a Stichting Ambulance Wens (Kívánságmentő) nevű holland alapítvány. A jótékonysági szervezetet alapító Kees Veldboer elmondása szerint eddig már több mint 50 embert vittek el a Rijksmuseumba, de arra számítanak, hogy a németalföldi mester 400 művét bemutató All the Rembrandts vagyis Az összes Rembrandt kiállításra különösen nagy lesz az érdeklődés - írta a Fidelio
Az alapítványhoz egész évben érkeznek megkeresések: naponta öt-hat kívánságot teljesítenek - árulta el Veldboer. Azok, akiknek teljesítik a kívánságát, kapnak egy, az első betegükről elnevezett plüssmackót. A tengerész halála előtt a rotterdami öblöt szerette volna utoljára látni. Sok haldokló szeretné még látni az otthonát, a tengert, esetleg el akar menni az állatkertbe, de vittek már betegeket kaszinóba, vonatokat nézni vagy családi eseményekre is. 
A múzeumlátogatásokat általában a látogatási idő utánra időzítik, amikor üresek a termek. Az Kívánságmentő legutóbbi decemberben járt a Rijksmuseumban, nemrég pedig a közeli Van Gogh-gyűjteménybe is vittek egy beteget. 
"A Stichting Ambulance Wens küldetése, hogy minőségi életet élhessenek a páciensek az életük utolsó szakaszában is, és képesek legyenek egy kis időre elfelejteni a szenvedést"

- olvasható a szervezet honlapján.

Az utóbbi években már több országban, például Ausztriában, Belgiumban, Németországban, de Izraelben és Equadorban is működnek Kívánságmentők.   
Szerző
Témák
haldokló múzeum
Frissítve: 2019.02.20. 11:10

Rendkívüli bíróságot követelnek a kurdok

Publikálás dátuma
2019.02.20. 09:30
AZ UTOLSÓ ÜTKÖZET - A kurdok megindították a harcot az utolsó IS-kézen lévő település ellen
Fotó: SAFIN HAMED / AFP
A szíriai kurdok felszólították az ENSZ-t állítson fel rendkívüli bíróságot azon több száz személy számára, akik az Iszlám Állam (IS) oldalán harcoltak Szíriában, majd fogságba estek. A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) szóvivője, Musztafa Bali közölte, azok az államok, ahonnan a dzsihadisták Szíriába mentek, egyelőre nem reagáltak a kurdok azon felszólítására, hogy fogadják vissza az IS-harcosokat. Észak-Szíriában azonban nem adottak a lehetőségek arra, hogy jogi eljárást indítsanak az IS volt milicistáival szemben – tette hozzá. Ugyanakkor mindenki számára kielégítő megoldás lenne, ha a velük szembeni pereket az ENSZ égisze alatt rendeznék. A szóvivő közölte, hogy a kurd SDF mintegy 1300 külföldi IS-harcost fogott el, úgy, hogy nem számolta hozzá az irakiakat. Néhányukat harcok során vették őrizetbe, mások megadták magukat. Jelenleg táborokban tartják őket fogva. A kurd erők közlése szerint a többségük szaúdi. Az SDF egységei jelenleg Szíria keleti részén ostromolják az Iszlám Állam utolsó bástyáit. Donald Trump amerikai elnök hétvégén felszólította az európai államokat, fogadják vissza a Szíriában foglyul ejtett dzsihadistákat és állítsák őket bíróság elé, ám az érintett államok nagy része nem mutatott lelkesedést a felvetés iránt. Szó volt a kérdésről az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácsülésén is, ám nem jutottak közös nevezőre a jelenlévő tárcavezetők, azaz nem született közös, uniós megoldás. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt közölte, a harcosok visszafogadása „nemzeti kompetencia”. Összesen több mint 800 olyan személyt tarthatnak fogva Észak-Szíriában, akik Németországból, Franciaországból és Nagy-Britanniából utaztak a közel-keleti országba, hogy a dzsihadisták mellett harcoljanak. Több ország teljesen egyértelmű álláspontot fogalmazott meg. Franciaország már a külügyi tanácsülés előtt jelezte, nem hajlandó változtatni eddigi politikáján és nem kíván hazaengedni IS-harcosokat. Ezt Nicole Belloubet igazságügyi miniszter mondta a France 2 televízióban. Erre legfeljebb kiskorúak esetében hajlandó. Dánia még vasárnap egyértelművé tette, nem fogad vissza dzsihadistákat, de segédkezik abban, hogy Szíriában építsenek ki olyan igazságszolgáltatást, amely alkalmas a velük szembeni bírósági eljárás lebonyolítására.  Donald Trump európaiakhoz intézett felszólításának hangvétele több uniós politikusnál kiverte a biztosítékot. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter óva intett attól, hogy összeomoljanak az Egyesült Államok és az EU közötti kapcsolatok.

Semjén kijelentése miatt bekéretik a svédek a magyar nagykövetet

Publikálás dátuma
2019.02.20. 09:12
Semjén Zsolt, mellette Orbán Viktor a fővárosi Várkert Bazárban
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
„Amit az a szegény teremtés mondott, az maga az aberráció” – mondta korábban Annika Strandhäll üzenetéről a miniszterelnök-helyettes.
Bekéretik szerdán a svéd külügyminisztériumba a magyar nagykövetet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Annika Strandhäll svéd társadalombiztosítási miniszter irányába tett kijelentései miatt – közölte kedd este Pezhman Fivrin svéd külügyi szóvivő a helyi közszolgálati rádióban. A találkozó szerdán lesz – írja a 24.hu. Az Orbán Viktor által bejelentett családvédelmi akciótervről Annika Strandhäll közzétette Twitteren, hogy „riasztó, ami Magyarországon történik”. 
„Most azt akarja Orbán, hogy több igazi magyar gyermek szülessen”

– fogalmazott.

Üzenetében azt állította: mindez a 30-as évek Németországát idézi, és a kormány kihasználja a magyar nőket. A magyar külügyminisztérium válaszul bekérette a svéd nagykövetet, hogy tiltakozzon Strandhäll szavai ellen.  Semjén Zsolt „szegény beteg teremtménynek” nevezte a svéd minisztert. 
„Magyarországnak mit kellene akarnia, ha nem azt, hogy Magyarországon magyar gyerekek szülessenek (…) Amit az a szegény teremtés mondott, az maga az aberráció”

– idézte Semjént az SVT svéd televízió.

Fivrin hangsúlyozta, éppen ez a kijelentés adott okot a magyar nagykövet bekéretésére a külügyminisztériumba.
„Elfogadhatatlannak tartjuk ezt a kijelentést”

– húzta alá a svéd külügyi szóvivő.

Semjén arcpirító módon reagált

A jelek szerint nem hatotta meg a miniszterelnök-helyettest a svédek reakciója. Semjén Zsolt az ATV-nek azt mondta, a magyar nagykövet bekéretése "a svéd miniszter asszony okulására és a derék svéd nép javára fog válni". "Nagyon helyes! Így legalább alkalmuk lesz bocsánatot kérni azért, hogy a miniszter asszonyuk a náci Németországéhoz hasonlította a magyar családpolitikát" - tette hozzá Semjén. Arra a kérdésre, hogy fenntartja-e ominózus nyilatkozatát, a politikus azzal válaszolt, a magyar nagykövet bekéretésével a svédek legalább megtanulják, hogy milyen a jó család- és nemzetpolitika a magyar gyakorlatban.

Szerző
Frissítve: 2019.02.20. 11:29