Az Európai Bíróság egy hónappal ezelőtt döntött úgy, hogy eddig igazságtalanul kaptak az evangélikusok szabadnapot ezen a napon, amely számukra az év legnagyobb vallási ünnepe. Az európai testülethez egy ateista osztrák dolgozó fordult állásfoglalásért, hogy miért nem jár szabadnap ezen a napon a más vallásúaknak vagy a vallástalanoknak is.
A néppárti-szabadságpárti kormányt sürgette az idő, az idén április 19-én lesz Nagypéntek, addig határozni kell, mi legyen e hagyományos ünneppel. „Az ünnep legyen csak félnapos – határoztak a politikusok -, kezdődjék csak 14 órakor, addig pedig, vallási helyzetétől függetlenül, mindenki végezze a munkáját.” A döntés általános visszatetszést keltett. A legharagosabbak az evangélikusok, akiknek az eddigi délelőtti szertartás lehetősége kiesik.
„Jézus az Új Testamentum szerint – jelentette ki a döntésért felelős kancelláriaminiszter, Gernot Blümel - csak 15 órakor vált meg a földi élettől, nincs szükség a korábbi szertartásra.” Praktikusan nyilatkozott a Szabadságpárt alelnöke, Norbert Hofer, aki arról beszélt, hogy a kieső délelőtti mise helyett az esti szertartásra is el lehet menni. Az evangélikus szinódus elnöke, Peter Krömer felháborítónak tartja a vallási kisebbséggel szembeni "korlátozó eljárást" egy demokratikus államban, s mint mondta, igyekeznek a parlament evangélikus képviselőin keresztül megakadályozni a döntést.
A szakszervezetek szerint a kormány befeküdt a munkáltatóknak, akik semmiképpen sem akartak újabb szabadnapot fizetni az osztrák munkavállalóknak. A 14 órától megadott „szabad péntek” a szakszervezeti szövetség , az ÖGB titkára, Bernhard Achitz szerint nevetséges, a dolgozók többsége hagyományosan már déli 12 órakor leteszi a munkát. A kereskedelmi dolgozók körében is teljes a zűrzavar az illetően, hogy vajon be kell-e zárni Nagypénteken az üzleteket 14 órakor, illetve ha tovább nyitva lesznek a boltok, akkor túlóradíjat kell-e az alkalmazottaknak fizetni. Ugyanezt a kérdést firtatják az idegenforgalmi vállalkozások is.
„Szabadnap marad-e Ausztriában a zsidó megbékélés napja, a Jom Kippur?” – adódik a kérdés az Európai Bíróság állásfoglalását követően. Az erre vonatkozó határozat 1953-ból származik, alapja a kollektív szerződés. A munkavállalónak ez a szabadnap csak akkor jár, ha a gazdasági kamara által jegyzett vállalatnál dolgozik, Ausztriában lakik, és igazolni tudja, hogy az izraelita hitközséghez tartozik. De a munkáltató megvonhatja az engedélyt, ha ezt gazdaságilag indokoltnak tartja. A szabadnapra vonatkozó kérelmet pedig legalább egy héttel a vallási ünnepnap előtt kell beadni.
