Irodalom hangulatjelekkel a köztereken

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:00
A MyPoetry kampány révén a plakátok február végéig lesznek láthatók a köztereken
Budapest harminc pontján citylight plakátokon találkozhatunk magyar költők verseivel egészen új formában.
Kevés embernek jut eszébe, milyen izgalmas lenne Messenger üzenetet kapni Radnóti Miklóstól, vagy éppen Petőfi Sándortól. A MyAd Marketing csapata ezt most meg is valósította. A MyPoetry kampány keretében plakátjaikon versrészletek jelennek meg Facebook csevegőn párbeszédes formában, hangulatjelekkel teletűzdelve. Sokunk életében van jelen az online kommunikáció, amely a fiatalabb korosztály esetében még inkább elmondható. Ez a MyAd Marketing zseniális kampányának az alapja. Plakátjaikkal szeretnék közelebb hozni az irodalmat az iskolásokhoz is, hogy szívesen olvassanak verseket, a kötelező irodalmakat pedig pozitív élményként éljék meg. Alapötletüket otthonról hozták, mivel több kolléga felső tagozatos, gimnazista gyermekénél azt tapasztalták, hogy nehéz őket rávenni egy kötelező irodalom elolvasására, hosszú memoriterek megtanulására. Ráadásul a mai gyerekek már másképp kommunikálnak, és érdeklődésüket felkelteni is csak másfajta eszközökkel lehet. Egyik kollégájuk ezt tudván, egészen frappánsan sikerült megszerettetnie a 13 éves kislányával a verstanulást. Hangulatjelekkel (emoji) értelmezve haladtak végig a vers sorain és értelmezték azt. A módszer más gyerekeknél is bevált, és valóban segítette a művek megértését. Ez a felfedezés pedig a MyPoetry-ben teljesedett ki. A plakáton már messziről ismerősnek tűnik a Messenger felülete, a beszélgetőpartnerek vagyis a költők fényképe és az üzenetek. A versrészletek szó szerint idézettek, a tartalom nem vész el, és sokak számára is ismerősen csengenek. A költők és az idézetek kiválasztásakor az alkotók figyelembe vették az iskolai tananyagot is, így remélhetőleg más diákok számára is segítséget nyújtanak a tanulásban. Természetesen sok személyes kedvenc közül is válogattak. A MyAd Marketing csapata kétségkívül nagyon jól ismerik a fiatalok online beszélgetési szokásait, a plakátok kísértetiesen hasonlítanak egy fiatal mobiltelefonján felugró Messenger ablakra. A hangulatjelek és az üzenetre adott reakciók egyrészt tükrözik a költő érzéseit, másrészt a fiatalok is könnyen tudják értelmezni az ikonok jelentését, ezáltal könnyebben megértik a költő gondolatait és belső világát is. Egy képen egyszerre van jelen a költő versével és a 2019 fiatalja is. Igen izgalmas találkozása ez a két világnak, és ez is egy ékes bizonyítéka annak, hogy bár a változás állandó és szükségszerű, de a költészet örök és érték. A MyPoetry kampány révén a plakátok február végéig lesznek láthatóak a köztereken, és közösségi felületeken is megosztja a MyAd Marketing a verses tartalmakat. Érdemes nyitott szemmel járni és rábukkanni egy-egy költő ismerős gondolataira. 
Témák
plakát
Frissítve: 2019.02.21 12:00

Eltemették Koós Jánost (fotók, videó)

Publikálás dátuma
2019.03.20 15:00
Koós János táncdalénekes, előadóművész, humorista, színész temetése a Farkasréti temetőben 2019. március 20-án.
Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/ MTI/Szigetváry Zsolt
A március elején, 81 éves korában elhunyt énekest hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a fővárosi Farkasréti temetőben.
Nagy tömeg gyűlt össze szerdán a budapesti Farkasréti temető Makovecz Terme előtt, hogy utolsó útjára kísérje a felejthetetlen nevettetőt és énekest, Koós Jánost - tudósít a Bors. A művész 81 éves korában, rövid ideig tartó betegség után hunyt el március elején.

A korábbi híreknek megfelelően a búcsúbeszédét a család kérésére Verebes István írta, és Szerednyey Béla olvasta fel:
A lap a szertartásról az alábbi, csaknem félórás videót is közzétette:
Koós János 1937. november 21-én a romániai Gyergyószárhegyen született Kupsa János néven. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után Zeneművészeti Főiskolán oboa szakon végzett. Az Országos Pénzügyőr Zenekar tagja volt 1957 és 1960 között, majd ezután indult táncdalénekesi karrierje. Táncdalfesztiválokon nagy közönség- és szakmai sikert aratott – három fesztivált megnyert –, legemlékezetesebb dala a Kislány a zongoránál. Énekesi karrierjével párhuzamos volt színészi pályafutása is, 1966 és 1970 között három filmben is szerepelt: Az oroszlán ugrani készül (1966), Bűbájosak (1969), A gyilkos a házban van (1970). A Mikroszkóp Színpad tagjaként színész és parodista volt 1982-től 1985-ig. Pályája itt és ekkor kapcsolódott össze Hofi Gézával, akivel énekes-parodista duót alakítva számos sikeres színpadi és televíziós produkciót készített. Később a karmesterséggel is megpróbálkozott: szimfonikus zenekart vezényelt a Zeneakadémián is, 1999-től televíziós szórakoztató műsorokat vezetett. Felesége az énekesnő Dékány Sarolta, lánya, Réka énekes.
Örökzöld slágerei: Kislány a zongoránál, Annyi ember él a földön, Én, aki nála jártam, Kapitány, Mondjátok meg Máriának, Nem vagyok teljesen őrült, Sír a telefon. Koós János megkapta az Artisjus zenei életműdíját, a Hungarotontól életműlemezt vehetett át, és 2008-ban ő kapta meg elsőként a tiszteletbeli pénzügyőr címet. 2014-ben Szenes Iván Életműdíjjal tüntették ki.
Frissítve: 2019.03.20 17:22

Ha díjat oszt a kormány, sem a szakmai szervezetek, sem a kuratórium véleménye nem számít

Publikálás dátuma
2019.03.20 14:02
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Magyar Színházi Társulat azt fontolgatja, hogy egész addig nem vesz többé részt a díjosztás nevű bohózatban, míg az összes művészeti középdíj vissza nem kapja régi rangját.
"Sokkként ért bennünket a lista, amelyben a Magyar Színházi Társaság által felterjesztettek közül senki, de a kuratórium által felterjesztett 32 művész közül is csak heten kapták meg a Jászai Mari-díjat" - írja szerdai közleményében a Magyar Színházi Társaság. Hozzáteszik, a bábművészeknek osztható Blattner Géza-díj esetében még rosszabb a helyzet, mert ott a négy felterjesztett művész közül egyikük sem kapta meg a díjat.
"A szakma ilyen mérvű semmibevétele még sosem fordult elő"
- fogalmaznak, hozzátéve: azt látják, hogy sem a szakmai szervezetek, sem a miniszter által felkért kuratóriumok véleménye nem számít, és még ők sem tudják, ki az, aki végül is dönt a díjazottak személyéről.
A Magyar Színházi Társaság, mint a színházi szakma ernyőszervezete, minden évben alapos előkészítő munka után él azzal a törvény adta jogával, hogy a tagszervezetek javaslatai alapján általa érdemesnek tartott személyeket terjesszen fel különböző állami szakmai díjakra. Ezeket a felterjesztéseket alapos vita, az adott személyek munkásságának ismerete, és különböző egyéb megfontolások jellemzik, például, hogy a színházi szakma teljes spektruma lakhely, munkahely, foglalkozás, sőt férfi-nő szempontból is képviselve legyen. Azt írják, amíg egy olyan kuratórium döntött a miniszteri díjakról, ahol az egyes területek – tervezők, dramaturgok, rendezők, budapesti, vidéki és határon túli színművészek – is képviselve voltak, könnyebb volt ezeknek a kritériumoknak eleget tenni, de még az elmúlt években is igyekezett a kuratórium magáévá tenni és érvényesíteni ezeket az alapelveket.
Kellő szakmai garanciák híján a társaság elnöksége megfontolja, hogy a jövőben részt vegyen-e egy ilyen általa szakmailag nem befolyásolható folyamatban, míg "az összes művészeti középdíj eredeti céljának megfelelően vissza nem kapja régi rangját".

Van, ahol Orbán nyúlhatott bele a díjazottak névsorába

Korábban a Munkácsy-díj bizottság egyik tagja kemény levelet írt Kásler Miklós emberminiszternek és egyben lemondott a tagságáról. Krajcsovics Éva festőművész lényegében ugyanezt rótta fel a miniszternek: a Magyar Festők Társasága által összeállított listát a szakmai jelöltek névsoráról olyan mértékben változtatták meg, amely számára már vállalhatatlanná teszi a közreműködést a bizottságban. Krajcsovics 2017 óta tagja a bizottságnak, és elmondása szerint minden évben változtattak 1-2 nevet az általuk javasoltak listáján, de most más volt a helyzet: "tizennégy művésznek akartak díjat adni, és a mi listánkról hét nevet kivettek, hetet pedig betettek. Volt köztük egy, amelyik még a felterjesztettek között sem szerepelt" - sorolta az artportal.hu-nak. Négy díjazott egyetlen szavazatot sem kapott a szakmai bizottságtól, Bács Emese festőművészt pedig hiába állította listája élére a bizottság, rajta sincs a díjazottak listáján.
A Táncsics-díj esetében sem különb a helyzet: két olyan televíziós műsorkészítőnek adta a kormány idén az elvben az újságírói hivatás legjobbjainak szánt elismerést, akiket nemhogy a Táncsics-díj bizottság nem ajánlott, de még a fölterjesztettek között sem szerepeltek. Mivel a díjazásnál Kásler Miklós feje fölött is átnyúltak, a két díjazottat vélhetően Orbán Viktor választotta ki.
Közös még a fenti esetekben az is, hogy a díjakat kivételesen a megszokottnál több személynek ítélték oda.