Drágul a benzin

Publikálás dátuma
2019.02.20. 14:04

Fotó: Népszava
A Mol bruttó 3 forinttal emeli a 95-ös benzin nagykereskedelmi árát pénteken, a gázolaj ára nem változik.
Az emeléssel a benzin átlagára 357 forintra emelkedik, a gázolajé 392 forint marad literenként.
Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott, a benzin és a gázolaj literje egyaránt 5 forinttal drágult.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző
Témák
benzinár

Defektet kaphat az európai autópiac

Publikálás dátuma
2019.02.20. 12:00
BEHAJÓZÁSRA VÁRVA - Az Amerikába irányuló német autókivitel akár a felére is visszaeshet
Fotó: JÖRG SARBACH / AFP
Donald Trump, amerikai elnök ismét napirendre vette, hogy az importált gépjárművekre bevezeti a 25 százalékos büntető vámot. Magyarország a német piacon keresztül nagymértékben érintett lehet.
A védővám baseball ütőjét elsősorban a német autóipar fölött lengeti az amerikai elnök, ahonnan tavaly mintegy 470 ezer, döntően luxus kategóriájú személyautót exportáltak a tengerentúlra. Igaz, ez a szám eltörpül az USA-ban tavaly eladott 17 millió gépkocsihoz képest, de az amúgy is lanyhuló nemzetközi autópiaci kereslet mellett ez az intézkedés kellemetlenül érintheti a Mercedes-, a BMW-, illetve a Volkswagen-csoportot is. A 25 százalékosra taksált vámemelés összességében 7,7 százalékkal csökkentheti a német autókivitelt, ami mintegy 18,4 milliárd eurónak felel meg - idézte az MTI Gabriel Felbermayrifót. A  müncheni ifo gazdaságkutató intézet külkereskedelemmel foglakozó részlegvezetője szerint hosszabb távon az USA-ba irányuló német autóexport akár a felére is csökkenhet. Az EU-ban 10 százalékos vámot kell fizetni az amerikai gyártmányok importjáért, az EU-ban gyártott autókat viszont csupán 3 százalékos vám terheli az Egyesült Államokban. Ha valóban bevezetik az amerikai védővámokat, az érintheti a magyarországi német autógyárakat is. Márpedig a beszállítókkal együtt nagyjából 155 ezer munkahely függ a járműipartól és a teljes szektor becslések szerint 4,5-5 százalékkal járul hozzá a nemzeti össztermékhez (GDP). Igaz, a képet árnyalja, hogy a hazai autógyártásban jelentős az állami dotáció, mivel több tízmilliárd forinttal támogatta az Orbán- kormány a Magyarországra települő járműipari cégeket.  A magyarországi exportnak 20-25 százalékát adja a járműipari ágazat. Ugyancsak figyelembe kell venni ebben az esetben is, hogy egyes statisztikai adatok szerint a magyarországi gyárakban a gyártósorról legördülő gépkocsikban 10-20 százalék a hazai hozzáadott érték. Ebben pedig már az energia és a számviteli szolgáltatás is benne van. Nagy kérdés, hogy, ha az amerikai export kiesik, vagy legalábbis visszaesik, az autógyárak hol tudnak új piacokat találni a pótlására – tette fel a kérdést Molnár László. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett, elvileg a hatalmas kínai és indiai piac egérutat kínálna, de a fizetőképes kereslet korlátokat állít a luxuskategória nagyarányú átirányítása elé. A gyárak persze lenyelhetik a védővámok okozta többletköltségeket, de a 25 százalék, ha tényleg annyi lesz, ezt szinte kizárja. Ennek legföljebb egy részét állhatják az európai, elsősorban a német gyárak. A másik lehetőség, hogy a különbözetet ráteszik az eladási árra, azaz a vevővel fizettetik meg. Egyes típusok iránt szakértők szerint még ekkor sem csökkenne a kereslet. Az áremelés ellen szól, hogy a német autógyáraknak szinte kivétel nélkül vannak üzemei az USA-ban, Mexikóban és Brazíliában is, és a dolgok jelenlegi állása szerint rájuk nem vonatkozna az európai gépkocsikra kirótt vám. Így viszont alighanem az amerikai elnök fenyegetőzései inkább belpolitikai indíttatásúak, a saját szavazótábornak szóló üzenet, vagyis az sem kizárt, hogy ennek az egész ügynek nagyobb a füstje, mint a lángja. A magyarországi gyárakat is érzékenyen érintheti azonban, ha költségcsökkentő lépésként, például az Audi a motor és más fődarabok gyártását, vagy egy részüknek az összeszerelését kiviszi Amerikába, hogy kivédje a büntetővám fizetését - véli Molnár László.

Átalakulás előtt az autóipar

A hazai autógyárakat és a beszállítói kört a védővám-fenyegetettségtől sokkal közelebbről érinti a dízelbotrány okozta keresletcsökkenés, az e-mobilizáció, valamint a hibrid autók előretörése. Nehéz megjósolni, hogy közép, illetve hosszabb távon ezek a trendek hogyan alakítják át a magyarországi járműipart. Egyebek mellett az elektromos meghajtás a hagyományos robbanómotoros technológiákhoz képest sokkal kevesebb alkatrészt igényel. A BMW a debreceni gyárában már kizárólag e-autókat tervez gyártani. Ha a többi hazai autógyár is átnyergel erre a szegmensre, akkor valószínűleg kevesebb beszállító is elegendő lesz. 

Amerika-Európa mérkőzés

Donald Trump alatt még alig melegedett meg az elnöki szék, amikor májusban meghirdette a védővámokba torkolló kereskedelmi háborút Kínával és Európával szemben. A hivatkozás az amerikai érdekek, az amerikai munkahelyek védelme volt. A fő front a Kína és Amerikai között húzódik, de a gigászok összecsapásának szele Európában is érezhető. Különösen, hogy Trump az acél és alumínium termékekre már bevezette a büntetővámot, míg az európai autókra is többször beígérte ezeket az intézkedéseket. Úgy tetszik Donald Trump továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a védővámok megvédik a hazai ipart, és segítik Washingtont a kereskedelmi tárgyalásokon. Ennek kézzel fogható jele, hogy Wilbur Ross kereskedelmi miniszter átadta a tárca ajánlását az elnöknek, ez alapján az amerikai elnök védővámokat vethet ki egyes, teljesen összeszerelt importautókra, vagy egyes importalkatrészekre. A kereskedelmi minisztérium szóvivője útján azt közölte, hogy nem kívánja nyilvánosságra hozni a tárca autóipari védővámokról tett ajánlásait.  A nagy autógyárak már tavaly jelezték, hogy a védővámok esetleges bevezetése jelentősen megnövelné a gépjárművek árait. A Bloomberg hírügynökség hétfői elemzésében rámutat, hogy a globális gépjárműpiacok helyzete romlik, és megfogalmazása szerint Donald Trump politikája ezt "még rosszabbá teszi".  Angela Merkel német kancellár szombaton az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). hangsúlyozta, rémisztő, hogy hírek szerint az amerikai kereskedelmi kormányzat nemzetbiztonsági kockázatként értékeli a német gyártású autók jelenlétét az amerikai piacon, amire hivatkozva védővámokat vezethet be. A német kancellár megjegyezte, hogy a bajor BMW-nek nem Bajorországban, hanem éppen az Egyesült Államokban működik a legnagyobb gyára, amely a kínai piacra is exportál. Merkel hangsúlyozta,megbeszéléseket kell folytatni erről a kérdésről.     

Szerző

Visszavásárolhatják lakásaikat a Nemzeti Eszközkezelő ügyfelei

Publikálás dátuma
2019.02.20. 10:29

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az ügyfeleknek a kézhezvételtől számított 60 napon belül kell nyilatkozniuk arról, melyik konstrukciót választják.
Az Országgyűlés korábbi döntésének értelmében visszavásárolhatják a bankok által elvett otthonukat a Nemzeti Eszközkezelő (NET Zrt.) ügyfelei – írta közleményében Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.
„A NET Zrt. március 31-ig bezárólag minden érintettnek megküldi azt a tájékoztató levelet, amely személyre szólóan tartalmazza az adott ingatlanra vonatkozó kedvezményes visszavásárlás feltételeit. Az ügyfeleknek a kézhezvételtől számított 60 napon belül kell nyilatkozniuk arról, melyik konstrukciót választják”

– tette hozzá.

A közlemény szerint mintegy 32 ezer ügyfél dönthet úgy, hogy egy összegben, a NET Zrt. által meghatározott kedvezményes áron, vagy kedvezményes részletvétellel kíván újra tulajdonosává válni korábbi otthonának. Az ügyfelek dönthetnek úgy is, hogy nem vásárolják vissza az ingatlant és továbbra is bérlők maradnak változatlan bérleti díj megfizetése mellett. Bármelyik lehetőséget is választják, a legfontosabb, hogy arról - a megfelelő nyomtatvány aláírásával és visszaküldésével – mindenképpen nyilatkozzanak a tájékoztató átvételét követő 60 napon belül.
„Azok, akik semmilyen nyilatkozatot nem küldenek vissza a megadott határidőig, a visszavásárlás lehetőségét elveszítik, és a jelenleg fizetett bérleti díjuk 2019. július 1-től a háromszorosára emelkedik”

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy a vételár megegyezik a NET Zrt. által az ingatlanért fizetett korábbi vételárral, csökkentve a bérlő által 2018. december 31-ig megfizetett lakbér összegével. Ezen felül egyösszegű vásárlás esetén a vételár – jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése mellett – további kedvezménnyel csökkenthető. Ha az ingatlan Budapesten, a főváros agglomerációjában vagy megyei jogú városban helyezkedik el, a kedvezmény mértéke tizenöt százalék, más vidéki városban huszonöt százalék, egyéb településen harmincöt százalék. Az egyösszegű kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnek. Részletvétel választása esetén a havi részlet összegének meghatározása során a jelenlegi bérleti díj összegét veszik alapul – ez átlagosan 11 160 forint – azzal, hogy a részletek megfizetésének határideje nem haladhatja meg a 360 hónapot. A részletvétel tehát hosszú távon mindenképpen kedvezőbb konstrukció, mint bérlőnek maradni. A tulajdonszerzés kapcsán felmerülő anyagi és eljárási kötelezettségeket az állam viseli.
Szerző