Jogerősen elítélték a gyöngyösi kislányt halálra éheztető szülőket

Publikálás dátuma
2019.02.20. 16:36
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Másodfokon is megerősítették a korábbi döntést: hosszú évekre fegyházban marad a másfél éves gyermek haláláért felelős apa és anya.
Jóváhagyta az Egri Törvényszék 2017 szeptemberi ítéletét a Debreceni Ítélőtábla: ezzel jogerősen 18 év fegyházbüntetésre ítélték a gyöngyösi kislány haláláért felelős anyát, J. M-et, míg másodrendű vádlott apa, K. G. Zs. 15 év fegyházat kapott.  Mindkettejüket különös kegyetlenséggel és 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt ítélték el, a gyilkosság azonban nem pillanat műve volt, mondhatni hónapokig tartott.  

A védőnő csak zavart volna

A bíróság közleményében emlékeztet az országos sajtóvisszhangot és felháborodást kiváltó ügy előzményeire: vádlottak 2012-től élettársakként éltek gyöngyösi albérletükben két közös kiskorú lánygyermekükkel együtt (A nőnek ugyanakkor négy gyermeke született, kettő közülük más apákkal élt). A szülők a 2014 novemberében született második gyermekük születése előtt is visszautasították a védőnői ellátást, és nem működtek együtt a gyermekjóléti központtal, mert úgy ítélték meg, hogy a védőnői tevékenység a család szükségtelen zaklatásával jár.
A második gyermek születése után a vádlottak kizárólag választott házi gyermekorvosukkal tartották a kapcsolatot egészen 2015 júliusáig, ezt követően azonban a kislányt már orvoshoz sem vitték, a kötelező gyermekorvosi vizsgálatokra, valamint a további oltások beadására sem került sor. A gyermekorvos a gyermeket nem vizsgálta meg, súlygyarapodását nem tudta ellenőrizni, súlyának mérésére a gyermekorvos előtt nem került sor, súlyának adatait a kislány édesanyja, az I. rendű vádlott már csak telefonon diktálta be 2015 októberéig. A vádlottak 2015 júliusa után a kiskorú gyermekük megfelelő tartására, gondozására, táplálására vonatkozó törvényi kötelezettségüket elmulasztották, az általuk észlelt folyamatos és jelentős súlycsökkenés ellenére a gyermeket megfelelő módon nem táplálták, nem vitték orvoshoz. 
A másfél éves gyerek hónapokig tartó kálvária után 2016 májusában, otthonában halt meg.
Testsúlya ekkor 3410 gramm volt, mely a kora szerint elvárható legalacsonyabb elvárható 8850 gramm testtömeg felét sem érte el. A kislány halálát a súlyos szintű kiszáradás és alultáplálás kapcsán kialakult keringési, légzési rendellenesség okozta.

Ölni tudnak a figyelemért

Az ügy kapcsán az Index korábban arról írt, hogy a keresztnéven is említett anyának Münchausen by proxy szindrómája lehet. Olyan pszichés torzulás ez, melyben a szülő - főként az anya – megbetegíti, lopva bántalmazza, akár haláláig is mérgezheti gyermekét, hogy ezzel szánalmat, együttérzést, de mindenképpen figyelmet ébresszen környezetében, miközben ő maga az odaadó, minden áldozatot vállaló szülő szerepében tetszeleghet.  A portál idézte az orvostanszakértőt is, aki az elítélt anya mind a négy gyerekének orvosi dokumentációját áttanulmányozva mondott véleményt. A másik három gyerek életben van: a két legidősebb, akik miatt korábban kiskorú veszélyeztetése miatt marasztalták el az anyát, az apákkal,  az áldozat testvére pedig nevelőszülőhöz került, miután a szüleit letartóztatták. Mindegyik gyereknek kijutott az orvosokból és a vizsgálatokból, egyikük sem fejlődött úgy, ahogy kellett volna. Az anya állította, hogy közösen nevelt lányaik  ritka, genetikai alapú zsírfelszívódási betegségben szenved – erre vonatkozóan azonban semmilyen bizonyíték nem merült fel.
Szerző

Fejszével verték Kobakot, segítséget kért a vérző kutya

Publikálás dátuma
2019.02.20. 15:49
Félve rejtőzik két fotel közé Kobak, a megkínzott kutya
Fotó: police.hu
Két férfi ellen is állatkínzás miatt indult eljárás: kikötözték, véresre verték a csak nemrég beszerzett kutyájukat.
Több sebből vérző keverékkutya menekült be február 16-án egy kungyalui ház udvarára: az állat egy szomszédos ingatlan udvaráról menekült el, ahol – mint később kiderült – embertelen bánásmódban volt része. A Kobaknak elnevezett kutya tulajdonosa és egy barátja a rendőrség szerint kegyetlenkedett az ebbel, ami csak pár napja került a házhoz: kikötözték, többször fejbe csapták fejszével és össze is rugdosták, ezután szökött meg kínzói elől.
A bántalmazott kutyán a szomszédok segítettek, majd kisebb team alakult megmentésére, melyben egy szabadnapos rendőr is részt vett. Az állatot ő szállította Monorra, onnan pedig Budapestre vitték, hogy megműthessék – orvosi beavatkozás nélkül ugyanis Kobak elpusztult volna. A rendőrség időközben állatkínzás gyanújával indított eljárást a feltételezett bántalmazók, egy 26 és egy 32 éves férfi ellen, a gyanúsítottak pedig beismerő vallomást tettek, írja a police.hu.
Szerző

Valami „ütőset” mondjon Czeglédyről – így javasolt vádalkut az ügyészség

Publikálás dátuma
2019.02.20. 15:05
Extra információkat próbál begyűjteni Czeglédy Csabáról a vádhatóság
Fotó: Szalmás Péter
Éveket engedtek volna el a Czeglédy-ügy egyik vádlottjának büntetéséből, ha valami extrát is előhúz a csalással vádolt volt szombathelyi politikusról.
 Minimális büntetéssel megúszhatja, ha mondd valami „extrát”, „nagyon ütőset” Czeglédy Csaba ellen – ilyen „vádalkut” ajánlott az ügy egyik gyanúsítottjának több körben is az ügyészség. Kecsegtető ajánlat volt, főleg, hogy szerinte azzal próbáltak nyomást gyakorolni rá, hogy ellenkező esetben hosszú évekre börtönbe kerülhet – erről maga az azóta már meg is vádolt férfi beszélt a hvg.hu-nak, aki végül nem fogadta el az egyezséget. Czeglédy szerint törvénytelen, hogy így kufárkodik az ügyészség, csak hogy rá nézve terhelő vallomásokat csikarjon ki. „Több alkalommal kaptam üzenetet egy közvetítőn keresztül, soha nem írták le, minden esetben szóban jött az ajánlat. Nem egyszerűen beismerő vallomást akartak tőlem, hanem a lényeg az volt, hogy mondjak valami extrát, valami nagyon ütőset elsősorban Czeglédy Csaba ellen. Az alku pedig az lett volna, hogy ha szállítok ilyen információt, akkor 3 év 3 hónap letöltendő börtönnel megúszom” – mondta a Czeglédy Csaba és társai elleni költségvetési csalási ügy egyik vádlottja. Tisztára, mint amikor egy értékesítővel tárgyal valaki, volt, hogy azzal igyekeztek nyomást gyakorolni rám, ez az „utolsó lehetőség”, hogy elfogadjam – tette hozzá a forrás , aki Czeglédy Csaba alkalmazottja volt.
Mivel a büntetési tétel alsó határa 5 év, így kifejezetten enyhének tűnt a felajánlott időtartam, főleg, hogy a 3 év 3 hónapos szabadságvesztés egy részét elengedhetik jó magaviseletért, illetve lejön még belőle a reintegráció, az előzetesben eltöltött idő, így végül a vádlott végül egész kevéssel megúszhatta volna. Ezzel szembeállítva viszont azzal riogatták, mivel bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásról van szó, a büntetési tétel felső határa akár 20 év is lehet. A megkörnyékezett vádlott mégsem fogadta el az ajánlatot, és nemcsak azért, mert nem volt tudomása semmi „extra” információról, ami felhasználható Czeglédy ellen. „Nem tettem semmi rosszat, végeztem a munkámat a munkaköri leírásom szerint, nem követtem el bűncselekményt. Mindvégig úgy tudtam, hogy egy munkaszervezetben, nem pedig bűnszervezetben dolgozok. Vagyis csak a saját munkámról tudnék részleteket mondani. Büntetlen előéletű vagyok, soha nem volt gondom a hatóságokkal, teljesen átlagos életet éltem, ahogy a vagyoni viszonyaim is azok” – sorolta. Miután visszautasította a megkeresést, már beérték volna beismerő vallomással is, de ezt sem fogadta el. Ahogy fogalmazott, „nem érzi méltányosnak”, hogy akár a felajánlott, jóval rövidebb ideig üljön olyan dolgokért, amit el sem követett.   A Czeglédy-ügyről szóló cikkeinket ide kattintva érheti el. 

Ügyészség: ez így teljesen rendben van

A lap megkereste a Csongrád Megyei Főügyészséget, amelynek szóvivőjeként Szanka Ferenc csoportvezető ügyész reagált, de válaszának szó szerinti közlését kérte. A hírportál és mi is idézzük a levelet: „A HVG informátora által közölt tények az eljárás törvényes menetét és jogszerűségét nem cáfolják, az egyezség megkötését az ügyész is kezdeményezheti, az egyezség folyamatában az informátor által megjelölt közvetítő lehet a védő és a nyomozó hatóság is. Az ügyészségnek törvényi kötelezettsége, hogy közölje az egyezségkötés alapjául szolgáló bűncselekményt, annak minősítését és az ehhez kapcsolódó várható jogkövetkezményeket, így a kiszabható büntetéssel összefüggő büntetési tételkeretet, vagyis azt, hogy a jogalkotó az egyezség alapjául szolgáló cselekményt minimálisan és maximálisan milyen büntetéssel rendeli szankcionálni. A jelen ügyben a bűnszervezetben történő elkövetésre is figyelemmel a büntetési tételkeret minimuma 5 év, maximuma 20 év, az egyezség keretében az alsó határ 1 év, amennyiben a terhelt az ügy vagy más ügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel jelentős mértékben együttműködik. Az ügyészségnek ez tájékoztatás nem csak joga, hanem kötelezettsége is, az egyéb jogkövetkezmények ismertetésén túl.  Ezt követően az egyezség törvényi fogalmából adódóan egyeztetés zajlik az ügyész, a terhelt és a védő között arra nézve, hogy a törvényes keretek között az ügy jellegéből és az egyéb körülményekből adódóan milyen tartalmú büntetésben tudnak a felek megállapodni. Mindezekből adódóan a megkeresésben érintett ügyben az ügyészség ahogy más ügyekben is, jogszerűen és törvényesen járt el. A HVG informátora által közölt adatok jogszabályi háttér nélküli, a teljes szövegből kiragadott közlése, hangulatkeltő, az ügyészség részéről el nem hangzó kifejezések használata az ügyészség álláspontja szerint kizárólagosan azt a célt szolgálja, hogy az egyezségkötéssel érintett terheltek vonatkozásában az eljárás törvényességét megkérdőjelezze és ezen bizonyítékok vádat alátámasztó bizonyító erejét csökkentse. Az ismertetett jogszabályhelyek nemcsak törvényi lehetőséget, hanem kötelezettséget rónak az ügyészre, hogy a lehetséges jogkövetkezményekről a terheltet figyelmeztesse. A jogszabályból következik a terhelttel szemben folyó, vagy más bűnügyben történő együttműködés vállalása a gyanúsított részéről, így a vallomástétel kötelezettségként történő előírása. Az egyezség szükségszerű része a várható büntetés kiszabása során figyelembe veendő szempontok ismertetése, és ezek alapján a konkrét büntetés mértékben való megállapodás."

Ezt jelenti a vádalku

A vádalku a köznapi elnevezése a büntetőeljárásban alkalmazható egyezségnek, amikor az ügyészség „a lefolytatandó eljárás érdekében a vádemelés előtt egyezséget köthet” a terhelttel a bűnössége beismeréséről és ennek következményeiről. Vagyis az egyszerűbb, gyorsabb eljárás érdekében egyeznek meg, a bűnösség beismeréséért cserébe adott büntetésben állapodnak meg, illetve elengedhetnek különféle hátrányokat. Az együttműködésre viszont az ügyészség senkit nem kényszeríthet, és van olyan is, ami nem képezheti egyezség tárgyát.

Szerző