Eltűnik Fico a szlovák politikából

Publikálás dátuma
2019.02.21 08:40
Fotó: Alexandros Michailidis / AFP
Ma egy éve gyilkolták meg Ján Kuciak szlovák tényfeltáró újságírót és menyasszonyát, Martina Kusnírovát. Az évforduló alkalmából Szlovákia harminchat településén szerveznek megemlékező demonstrációkat, de huszonegy külföldi nagyvárosban is megemlékeznek.
A felvidéki Új Szó portál jelezte, hogy magyarországi megmozdulásról nincs jelzés és a szlovákiai magyarlakta települések többsége sem csatlakozott az akcióhoz. A 27 éves szlovák újságíró meggyilkolása a sajtószabadság veszélyeztetésének és a politikai korrupciónak az egyik legtragikusabb európai példája. Befejezetlen munkájából kiderült, hogy a szervezett bűnözés szálai egészen a miniszterelnöki kabinetig érnek. A gyilkosság egyetlen év alatt átrendezte a szlovák politikai erőviszonyokat. Az országos tüntetéshullám következtében először a Fico-kormány belügyminisztere kényszerült lemondásra, majd maga a szlovák politika élvonalát 2006 óta uraló Robert Fico is, a szociáldemokrata párt elnöke, Szlovákia többrendbeli miniszterelnöke is. A megtépázott tekintélyű, lemondott miniszterelnök eleve nem kívánt indulni a március 16-i államfőválasztáson. (Öt évvel ezelőtt ő volt az első forduló győztese és a voksolás toronymagas esélyese, de elveszítette a második fordulót független kihívójával, Andrej Kiskával szemben). Alkotmánybírónak viszont jelentkezett, sőt azt is egyértelművé tette, hogy a testület elnöke kíván lenni, de két sikertelen próbálkozás után kedden bejelentette  visszalépését. Fico most elsősorban Bugár Bélát és az általa vezetett Híd-Most pártot vádolja a kudarcért. Politikai befolyásának csökkenését jelzi, hogy bár még múlt héten kilátásba helyezte akár a koalíció felbomlását is a Híd-Most kizárását a vétó miatt, erre nem került sor, és egyelőre nincs is terítéken. A Smer ugyanis teljes gőzzel készül a közelgő elnökválasztásra, vélhetően egy koalíciós botránnyal nem kívánja csökkenteni jelöltje, Maros Sefcovic esélyeit. Noha az EU-biztos az utolsó pillanatban lett a Smer jelöltje, máris átvette a vezetést a jobboldali pártok által támogatott Robert Mistrík független jelölt előtt. Sefcovicot 19,7 százalékon, Mistriket 18,2-ön mérik. Bugár Béla esélyei viszont nagyon megcsappantak, a magyar politikus hatodik helyre, 6,5 százalékra esett vissza, messze kerülve  a második fordulótól. A másik magyar párt, a Fidesz szlovákiai magyar partnere, az MKP, önálló jelöltet indított elnöke, Menyhárt József személyében, aki kedden visszalépett Mistrík javára. Menyhártot 1,4-15 százalékon mérték.  

Patthelyzet az alkotmánybíróságon

Csupán négy bíró maradt a pozsonyi Alkotmánybíróságon a kétszer már kudarcba fulladt választás nyomán. Az új szavazásra a március 26-án kerül sor. A képviselőknek 18 jelöltet kell megválasztaniuk – eddig egyet sem sikerült -, közülük az államfő nevez ki 9-t. Február 16-án járt le az alkotmánybírók mandátuma, a testület azóta működésképtelen. 

Szerző
Témák
Fico
Frissítve: 2019.02.21 08:40

Brexit: az EP-választás lett a kulcskérdés

Publikálás dátuma
2019.03.22 07:37
May március 22-én, Brüsszelben
Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az EU-csúcson kétlépcsős megközelítésről állapodtak meg. A hosszú halasztáshoz a szigetországnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
Kétlépcsős megközelítésről született megállapodás az európai uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján az Egyesült Királyság unióból való kilépési dátumának elhalasztása ügyében, attól függően, hogy jóváhagyja-e a brit parlament jövő héten a kiválási szerződést.
A találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten rábólint a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást. Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.
Ez lényegében azt jelenti, hogy ha az ország hajlandó részt venni a májusi EP-választáson, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság.
A csúcson jóváhagyták emellett azokat a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében fogadott el márciusban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May.
A huszonhetek leszögezték, hogy nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Kiemelték, minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt. Végezetül felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük a kemény, vagyis a megállapodás nélküli Brexit esetére is. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy a javaslatról egyhangúlag egyeztek meg szűk körű, éjszakába nyúló ülésükön a huszonhetek vezetői, és ezt később Theresa May is elfogadta. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében a tagországok - beleértve Nagy-Britanniát - egyhangú döntéssel állapodhatnak meg a hosszabbításról.
"Április 12-ig minden lehetőség nyitva marad: a rendezett és a rendezetlen kiválás, a hosszú halasztás, illetve a kilépési szándék visszavonása"
- mondta Tusk. Hozzátette, a hosszú halasztáshoz a szigetországnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

May: London mindent megtesz a megállapodásért

Theresa May brit miniszterelnök az Európai Tanács csütörtöki ülését követően kijelentette, péntek reggel visszatér Londonba és azonnal nekikezd a munkának, hogy rábírja a brit parlament képviselőit a rendezett Brexithez szükséges megállapodás elfogadására. May sajtótájékoztatóján üdvözölte az Európai Tanács döntését a brit uniós kilépés dátumának meghosszabbításáról, és reményét fejezte ki, hogy minden akadály elhárulhat a megállapodás parlamenti elfogadása elől. Aláhúzta,
szerinte helytelen lépés lenne a kiválás határidejének április 12-ét meghaladó meghosszabbítása, éppen az EP-választás miatt.
Ez esetben a szigetország kénytelen lenne részt venni a választáson, pedig nem akar: az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból - tette hozzá May.

A szavazókra hivatkoznak, pedig ők nem akarják a Brexitet

Több mint kétmillióan írták alá péntek hajnalig azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a brit EU-tagság megszűnéséhez (Brexit) vezető folyamat leállítását követeli. Az aláírások száma egyetlen nap alatt csaknem másfél millióval gyarapodott, mivel csütörtök délelőtt még 700 ezer környékén járt. Egy olyan hivatalos petícióról van szó, ami a brit kormány és a parlament erre fenntartott honlapján szerepel - és ez a honlap az óriási forgalom hatására sokszor elérhetetlenné is vált idő közben.
A petíció megfogalmazói szerint a brit kormány rendre azt állítja, hogy a kilépés az Európai Unióból "a nép akarata". Ezt az állítást azonban meg kell cáfolni, annak bizonyításával, hogy milyen erőteljes a támogatottsága Nagy-Britannia további EU-tagságának, és mivel nem biztos az újabb népszavazás kiírása a brit EU-tagságról, a bennmaradást pártolók szavazzanak a petíció aláírásával.

A brit kormány mindazonáltal nem zavartatja magát: már a rendezetlen Brexithez szükséges készületeket is elkezdte.  A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláír, de a képviselőknek elegendő csak véleményt nyilvánítaniuk a kérdésben, az 50. cikkely aktiválásának visszavonására a petíció önmagában nem kötelezi sem a parlamentet, sem a kormányt. London ugyanakkor saját jogán visszavonhatja a cikkely aktiválásáról szóló értesítést. Ez a lépés a Brexit-folyamat végét jelentené.

Világos döntés született - villáminterjú Manfred Weberrel

Publikálás dátuma
2019.03.22 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Néppárt frakcióvezetőjét az uniós vezetők csúcstalálkozójának színhelyén kérdeztük arról az ellentmondásról, ami az EPP szerdai döntését övezi.
Orbán Viktor azt mondta, a Fideszt nem lehet sem felfüggeszteni, sem kizárni, a Fidesz önmagát függesztette fel. Ön viszont azt nyilatkozza, hogy a néppárt felfüggesztette a Fideszt. Mi az igazság?  A felfüggesztés azt jelenti, hogy minden jogodat elveszíted a párt testületeiben. Ez volt a politikai gyűlés világos döntése. 13 tagpártunk kérte, hogy tegyük világossá a külvilág számára: az EPP az értékek pártja. Nem tudom befolyásolni azt, hogy ezt ki hogyan kommunikálja. Mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja. Az én üzenetem világos és egyértelmű. Azt várom Frans Timmermanstól (a szocialisták vezető jelöltjétől — a szerk.) hogy Romániával vagy Máltával szemben hasonlóan járjon el. Aggasztó fejlemények vannak Európában, ezért is van szükségünk egy kötelező erejű jogállamisági mechanizmusra. Orbán Viktor kinevezett egy háromtagú bizottságot, amely szerinte az EPP-s “bölcsek tanácsával” tárgyalna a párt jövőjéről. Ön szerint van a két csapatnak tárgyalnivalója egymással? Ezt a kijelentést nem szeretném kommentálni. A párt állásfoglalása világosan fogalmaz. 
Frissítve: 2019.03.22 06:22