Húsra, sörre és sajtra költenek a legtöbbet a magyarok

Éves alapon viszont a szénsavas üdítőital értékesítése nőtt a legnagyobb mértékben.

1835 milliárd forintot költött tavaly élelmiszerre a magyar lakosság, háztartási vegyi árura és szépségápolási termékekre pedig 448 milliárdot, az előbbi 7, az utóbbi 8 százalékos növekedés az előző évhez képest – közölte a Világgazdaság érdeklődésére kiskereskedelmi indexének éves adatait a Nielsen.

A piackutató tájékoztatásából kiderült, hogy a teljes élelmiszer-forgalom 38 százalékáért az öt legnagyobb kategória értékesítése felelt.

A múlt évben a bevásárlások során a legtöbbet, 292 milliárd forintot feldolgozott húsra szántunk, a sonka, a szalámi és a virsli iránti növekvő kereslet révén 6 százalékkal nőtt a húskészítmények forgalma.

A nemzetközi trendeknek megfelelően hazánkban is sörforradalom zajlik, ami magával hozza a prémium- és szuper prémium, illetve az ízesített és az alkoholmentes termékek robbanásszerű növekedését. Mindez azt eredményezte, hogy a kiskereskedelmi sörértékesítés tavaly 11 százalékkal 150 milliárd forint fölé ugrott.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a sajtokat találjuk, amelyek forgalma 5 százalékkal 102 milliárd forintra nőtt.

A negyedik és az ötödik helyen erőteljes növekedéssel biztosította pozícióját a szénsavas üdítőital és az ásványvíz, az előbbire 12, az utóbbira 10 százalékkal fordított többet a lakosság. Éves alapon a szénsavas üdítőital értékesítése nőtt a legnagyobb mértékben.

A háztartási vegyi áruk szépségápolási termékekkel kiegészülő palettáján az öt legnagyobb értékesítést generáló kategória a 448 milliárd forintos forgalom harmadát adja. A mosószer 11 százalékkal 47 milliárd forintra lépve erősítette meg pozícióját az élen, vécépapírra 37 milliárdot költöttünk, 8 százalékkal többet, mint 2017-ben.

A harmadik hely a 7 százalékkal 23 milliárd forintra erősödő öblítőé, amelyet szorosan követ a tusfürdő- (22 milliárd) és a pelenkapiac (21 milliárd).