RMDSZ-kongresszus izgalmak nélkül

Publikálás dátuma
2019.02.22. 09:30

Fotó: WWW.KELEMENHUNOR.RO
Minden idők legnagyobb RMDSZ-rendezvényének színhelye lesz ma és holnap az erdélyi főváros. A 10 ezer fős BT Arénába az előzetes bejelentések szerint a romániai magyar érdekképviselet mintegy ezer küldöttét, több száz meghívottat és a sajtó képviselőit várják. Különösebb választási izgalmakat nem ígér a tisztújító kongresszus, hiszen Kelemen Hunor hivatalban lévő RMDSZ-elnök az egyetlen pályázó a tisztségre. Viszont az már érdekesebb, hogy vitát akarnak indítani az erdélyi magyar kisebbségi közösség jövőjéről, s meghatározni az RMDSZ legfontosabb közpolitikai törekvéseit az oktatás, a gazdaság, az infrastruktúra, az egészségügy és a társadalomszervezés terén. Ez olyan kihívás, amivel az utóbbi időben eléggé nehezen birkózik meg a magyar szövetség. Az erdélyi magyar ifjúság elvándorlása ugyanolyan tömegjelenség, mint Magyarországon, a könnyített magyar állampolgárság elterjedése pedig az „anyaországba” való áttelepedést, munkavállalást pörgette fel. Amióta a magyar szövetség nem kormányzati tényező, gyakorlatilag nincs hatása a romániai infrastrukturális fejlesztésekre, az egyre bővülő magyarországi támogatási keret pedig elsősorban az egyházi és sportlétesítményekre fordítható. A magyar kormánnyal szorosra fűzött partneri – mondhatni már-már függőségi - viszony korlátozza az RMDSZ romániai mozgásterét, de ami a legveszélyesebb számára, hogy engedte meghonosodni azt a tévhitet, miszerint a romániai magyarság alapvető gondjainak orvoslása nem az RMDSZ-től, hanem már az Orbán-kormánytól várható. A szövetség támogatottsága érezhetően megcsappant. A közelgő EP-választás kapcsán rezeg a léc, 5,1 százalékon mérik a szövetséget, amelynek ma már a korábban a Fidesz által ellenpártként létrehozott Tőkés László és Szász Jenő vezette formációkkal sem kell megküzdenie. A meghívottak jegyzéke is sokat mondó. A korábbi, Markó Béla vezette RMDSZ azt az álláspontot képviselte, hogy egyenlő távolságot kell tartani Bukaresttől és Budapesttől, minden román és magyar parlamenti párttal normális viszonyt, munkakapcsolatot fenntartani. Ez alól csak a szélsőséges ideológiát képviselő pártok jelentettek kivételt. A mostani kongresszusra meghívott magyar pártok között nem szerepel a Jobbik, a DK és a Párbeszéd Magyarországért sem. A kárpát-medencei magyar szervezetek közül gyakorlatilag csak azok lesznek jelen, amelyek jó viszonyt ápolnak az Orbán-kormánnyal, vagyis sem a Bugár Béla vezette nem etnikai alapon szerveződő Híd-Most, sem a Pásztor István VMSZ-vel szemben létrejött Magyar Mozgalom nem szerepel a meghívottak között. A romániai meghívottak listája is lyukas. A nagy hiányzó a Német Demokrata Fórum elnöke, Paul-Jürgen Porr, aki arra hivatkozva utasította vissza a meghívást, hogy az RMDSZ támogatta a román kormánykoalíció igazságügyi reformintézkedéseit.
Szerző
Témák
RMDSZ kongresszus
Frissítve: 2019.02.22. 10:06

Szkopje a Gruevszki-ügyet emberi jogi kérdésnek tartja

Publikálás dátuma
2019.02.22. 08:30
Szkopje számára most a legfontosabb a NATO-tagság és az uniós csatlakozás
Fotó: Vedat Abdul / Anadolu Agency
Feltűnően barátságosan és elismerően beszélt a magyar kormányról és a kétoldalú kapcsolatokról az európai ügyekért felelős észak-macedón miniszterelnökhelyettes a brüsszeli Európai Politikai Központ nevű kutatóintézetben tartott előadásában, majd a Népszavának adott interjújában. Bujar Osmanit többek között arról kérdeztük, mennyire terhelte meg a két ország közötti kapcsolatokat a Gruevszki-ügy. Emlékezetes, hogy a korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt kormányfő magyar diplomáciai segítséggel szökött meg a felelősségre vonás elől, majd Magyarországon kapott menedékjogot. Észak-Macedónia kezdeményezte a kiadását, az eljárásnak azonban még nincs vége, és annak várható eredményéről Bujar Osmani nem kívánt találgatni: “A döntés az igazságszolgáltatás, és nem a politikusok dolga” — jegyezte meg. A NATO-hoz frissen csatlakozott és az európai uniós felvételi tárgyalások előtt álló álló nyugat-balkáni ország vezetése igyekszik jó viszonyt ápolni euroatlanti partnereivel. Osmani szerint 2019 “az aratás éve” lesz Észak-Macedónia számára. A tagállamoknak az idén kell ratifikálniuk az észak-atlanti szövetséghez tartozást szentesítő jegyzőkönyvet. Az EU kormányai pedig várhatóan júniusban eldöntik, mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások a 2005 óta tagjelölt országgal. “Magyarország akárcsak a múltban, a jelenben is euroatlanti csatlakozásunk egyik fő támogatója. Úgy tudom, hogy a magyar parlament az elsők között szeretné jóváhagyni NATO-tagságunkat. Emellett a magyarok sürgetik, hogy minél előbb megkezdhessük a tárgyalásokat az EU-val. Nemrég állt munkába nálunk egy magyar szakértő, hogy segítse uniós felkészülésünket. Nagyon számítunk a magyarok támogatására júniusban, amikor az EU Tanácsa dönt a tárgyalások megkezdéséről. A magyar-észak-macedón viszony jóval szélesebb és mélyebb, mint egy magánszemély menedékkérelme, amit mi emberi jogi, és nem politikai kérdésnek tekintünk” — mondta lapunknak a kormányfő-helyettes. Bujar Osmani nem kívánta kommentálni sem a Gruevszki ellen folyó vizsgálatok, sem a menekülés részleteiről folyó nyomozás állását. Kérdésünkre, hogy a volt kormányfő sikeres elmenekülése mit üzen a korrupció elleni küzdő erőknek, a politikus annyit mondott: egyedi esetekből nem lehet általános következtetéseket levonni. “Meg kell vizsgálni, hogy mi történt, az érintett személy élete valóban veszélyben forgott-e (Nikola Gruevszki ezt nevezte menekülése okának — a szerk.), majd meghozni a szükséges döntéseket”. 

Mintegy 200 amerikai katona bizonyos ideig Szíriában marad

Publikálás dátuma
2019.02.22. 06:35
Amerikai őrjárat Manbídzs környékén - Illusztráció
Fotó: Delil SOULEIMAN / AFP
Mintegy 200 amerikai katona, "egy kicsiny békefenntartó csoport" bizonyos ideig Szíriában marad - tudatta csütörtök este kiadott közleményében Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője.
A közlemény nem tért ki arra, hogy a "bizonyos ideig" megfogalmazás mit takar. A kommünikét a szóvivő azt követően hozta nyilvánosságra, hogy Donald Trump amerikai elnök telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török államfővel. Huckabee Sanders hangsúlyozta: a két politikus egyetértett abban, hogy "folytatni kell Szíriában egy biztonsági övezet kialakítását". Az amerikai elnök tavaly decemberben rendelte el a Szíriában lévő, mintegy kétezer főt számláló kontingens kivonását. Döntését értetlenséggel, felháborodással és bírálattal fogadták mind republikánus, mind demokrata párti körökben. Jim Mattis védelmi miniszter részben emiatt nyújtotta be lemondását. Az elnökre azóta folyamatosan nyomást gyakoroltak - köztük John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó is - annak érdekében, hogy ne rendelje haza valamennyi amerikai katonát. Egyesek attól tartottak, hogy megnövekszik Irán befolyása a térségben, mások azt hangoztatták, hogy a teljes kivonulás lehetővé tenné az Iszlám Állam feléledését és ismételt megerősödését. Az amerikai támogatást élvező Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab ernyőszervezet pedig azért szorgalmazza az amerikai katonák maradását, mert attól tart, hogy meg kell védeni a kurdokat Törökországtól. Az SDF fő ereje ugyanis a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milícia, amelyet Ankara terrorszervezetnek tekint, és ismételten katonai akciót helyezett kilátásba ellene. Amerikai sajtójelentések szerint Donald Trump hetek óta fontolgatta, hogy mégis maradjon kisebb katonai kontingens Szíriában. 
Szerző