Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22. 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.

Szerző

Van földje? A fideszes haverok majd eldöntik, mennyit ér

Publikálás dátuma
2019.02.22. 17:15
Összellenzéki tiltakozás az Alkotmánybíróság előtt; a tét 1,5 millió földtulajdonos sorsa
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Új középkorba vezet a decemberben módosított földforgalmi törvény, ha az Agrárkamara a magánföldek eladásába is beleszólhat – mondja az ellenzék. Most közösen kérik az Alkotmánybíróságot, dobja vissza a szabálytalannak tartott módosítást.
Semmi más célt nem szolgál a földforgalmi törvény botrányos körülmények között elfogadott módosítása, minthogy helyzetbe hozza a NER elitjét, eldöntse, ki vehet földet, a gazdákat pedig rákényszerítse a hatósági áras értékesítésre - lényegében erről beszélt hat ellenzéki párt képviselője pénteken, az Alkotmánybíróság előtt tartott sajtótájékoztatójukon.

Másfél millió tulajdonost szorítanak sarokba

A rabszolgatörvény árnyékában módosított földtörvénnyel másfél millió földtulajdonos birtokait értéktelenítenék, a kormány már a magánföldeknek is saját árat akar szabni - mondta az MSZP-s Harangozó Gábor. Az Agrárkamara vezetőiről szólva megjegyezte
a földeladás kontrollját egy olyan szervezetre bízná a kormány, aminek kulcsembereit is szabálytalanul választották meg.

Haveri sms dönthet a milliárdokról

A mutyijellegről beszélt Magyar Zoltán, jobbikos képviselő is: emlékeztetett rá, 
az Agrárkamara 19 megyei vezetője közül 17 kőkeményen fideszes pártpolitikus, ezzel is keresik a kenyerüket

Magyar hozzátette, a megyei agrárkamara úgy működhet a jövőben, hogy az elnök körbedob a haverjainak egy sms-t, és ezen a „véleménynyilvánító küldöttgyűlésnek álcázott semmin” keresztül dönthetnek milliárdok sorsáról. Mindezt a gazdatársadalom akadályozhatná meg - tette hozzá a politikus, a földtulajdonosok támogatását kérve.

Jöhetnek a traktorok?

Nála is harciasabban fogalmazott a Demokratikus Koalíció részéről Gréczy Zsolt, aki arra emlékeztetett, hogy volt idő, amikor traktorok indultak Budapest felé, ennek lehetőségét sem kellene elvetni (tegyük hozzá, a traktoros demonstráció 2005-ben történt, amikor épp Gyurcsány Ferenc, a DK jelenlegi elnöke kormányozott- a szerk.). Gréczy arra is kérte az Alkotmánybíróság tagjait, ebben az esetben ne fideszes pártkatonák módjára járjanak el.
Az LMP-s Csárdi Antal arra emlékeztetett, hogy a földforgalmi törvény módosítása eleve szabályellenesen történt – mondjon bármit is Kövér László házelnök – hiszen nem volt megoldott a név szerinti szavazás. Csárdi Abban bízik, hogy az eljárási hibával átvert törvényeket eddig következetesen visszaküldő Ab ezúttal is visszadobja a módosítást.
A Párbeszéd részéről Barabás Richárd döbbent meg mélységesen azon, hogy „a Fidesz elárulta amagyar vidéket”. Szerinte a földforgalmi törvényt most tüzes vasként forgatva arra kényszerítik a gazdákat, hogy kedvezőtlen konstrukcióban adják el a birtokaikat; mindez pedig a Mészáros-féle nagybirtokok kialakulásához vezet.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt részéről már a módosítás elvontabb jogkövetkezményeit taglalta: szerinte a kormány a szabályozással 
  • sérti a magántulajdon szentségét, hiszen az Agrárkamara határoz ezentúl a tulaj helyett arról, milyen áron adható el a saját földbirtok;
  • sérti a magánélet szentségét, mivel a szigorítás lehetőséget ad a tulajdonosok komplett családi hátterének feltérképezésére;
  • korlátozza a jogorvoslati lehetőséget, hiszen a bíróságok a peres ügyekben sem másíthatják meg az Agrárkamara döntését, legfeljebb új eljárásra kötelezhetik a fideszes többségű szervezetet.
Szerző
Frissítve: 2019.02.22. 17:20

Tied a börtön, magadnak építed

Publikálás dátuma
2019.02.22. 16:05

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Elítéltek építették majdnem ötszáz társuk számára a zárkákat Kiskunhalason az egykori menekültügyi központ épületében.
A belügyminiszter avatta fel tegnap kora délután az ország legújabb börtönépületét Kiskunhalason a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal egykori Menekültügyi Őrzött Befogadó Központjának területén. A fejlesztések folytatódnak - tette hozzá Pintér Sándor -, a további öt új intézet építéséről a települések önkormányzataival tartanak az egyeztetések. Az alföldi kisvárosban az építkezés tavaly szeptemberben kezdődött, miután a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága kénytelen volt belátni, hogy nincs elég pénz az új börtönök építésének korábbi terveire. Így esett a választás a 24 hektáros területen üresen álló épületegyüttesre, amelynek átalakítása sokkal kevesebbe került, mint ha új börtönépület húztak volna fel. Az árat az is lefelé vitte, hogy a kivitelezés nagy részét, a bontást, a kőműves, villanyszerelő munkákat és a kerítésépítést is fogvatartottak végezték, majdnem százötvenen váltott műszakban dolgoztak. Ugyanígy belső munkával készült el az új börtön felszerelése, a zárkaajtók, a rácsok, a kilátásgátlók, a zárkaszekrények, sőt még az ágyakat is a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainál foglalkoztatott rabok készítették. Az 1,7 milliárd forintból felújított két épületben 472 nőt helyeznek el, akik szabás-varrással foglalkoznak majd, az ehhez szükséges üzemi terület és raktár is elkészült. A zárkákban a leválasztott illemhely mellett hideg és meleg víz is lesz, a két körletépület között pedig sétaudvart alakítottak ki, vagyis a körülmények az európai börtönnormáknak mindenben megfelelnek – hangsúlyozta a BVOP közleménye. 
A börtönök zsúfoltságát számon tartó nemzetközi adatbázis, a World Prison Brief adatai szerint tavaly szeptemberben 16 947 embert tartottak fogva a 29 magyar börtönben, nagyjából 7 és fél százalékuk volt nő. A fegyintézetekben száz férőhelyen átlagosan 118 embert helyeztek el, de egyes intézményekben több mint 150 százalékos volt a zsúfoltság. A kormány azért kezdett még 2015-ben börtönfejlesztési terveken gondolkodni, mert a cellák zsúfoltsága ellen tiltakozó rabok sorra nyerték a pereket a magyar állam ellen a strasbourgi emberi jogi bíróságon. Nyolc településen, főleg a keleti országrészben terveztek építkezést, de az erre szánt pénznél sokkal magasabb ajánlatok érkeztek a két körben meghirdetett közbeszerzési pályázatokon. Ezért tavaly három települést töröltek a tervekből, s a többi helyen sem kezdődött még munka. A kormány dolgozik a büntetés-végrehajtásban dolgozók jobb anyagi elismerésének megteremtésén - közölte Pintér Sándor. Erre nagyon nagy szükség lenne, mert a mostani feltételek mellett a halasi fegyintézetben 250 embernek kellene dolgozni, de ősz óta csak 116 új munkatársat tudott toborozni a térségben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.
Frissítve: 2019.02.22. 16:57