Sztrájkbizottság alakult a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.02.23. 11:58

Fotó: Shutterstock
Pattanásig feszült a helyzet a dunaújvárosi Hankook gumigyárban, ahol a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. Tájékoztató formájában arról értesítették a dolgozókat, hogy az Üzemi Tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor, holott bérmegállapodásra csak a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete jogosult, az Üzemi Tanács nem! A cégvezetés február 20-ra ígérte az újabb konzultációt, ezen képviselője nem jelent meg, érdemi javaslatot nem küldött, s azzal húzza az időt, hogy nem volt módja a távol-keleti tulajdonossal egyeztetni. A szakszervezet, melybe az év végi bónusz késedelmes kifizetése miatt tömegesen lépnek be a munkavállalók, a vezetés lépésére válaszul megalakította a sztrájkbizottságot, és hangsúlyozzák: törvényes úton fogják megakadályozni, hogy a cégvezetés semmibe vegye jogaikat! 
Szerző
Témák
sztrájk

Felminősítette Magyarországot a Fitch

Publikálás dátuma
2019.02.23. 09:03
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar külső adósságpozíció gyors javulásával indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB"-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil. Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil. A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody's Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, "Baa3" besorolással. A Moody's e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a "BBB mínusz"-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben. A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody's osztályzati kilátása azonban évek óta stabil. A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére. A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy - a tanulmány bemutatása idején - a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent. A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék. A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos - jóllehet most már szűkülő - többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások. A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől. A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül. A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján "BBB" besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a "BBB" besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét. A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van. A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken. Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság - amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered - részben enyhíti a kockázatokat. A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál. A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt. Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes. A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez - jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése. 
Szerző

Szakember kerestetik

Publikálás dátuma
2019.02.23. 09:00
A valamikori SZOT-szálló torzójának átalakításával épülő lakások még 5 százalékos áfával talál
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Bár a szektor egyelőre robbanásszerű növekedést produkál, a kapacitáshiány és a források apadása fékezheti bővülését.
Nyugat-magyarországi ismerősöm fél évet várt, amíg a határ menti faluban lévő házának garázsa előtt lekövezte egy amúgy baráti kőműves a 6 négyzetméteres beállót. A sürgető érdeklődésre a válasz általában az volt, hogy menne, de Burgenlandban van munkájuk és hát ugye megérti, a többszörösét fizetik a megrendelők az itthoni árnak. Aztán már egyedül érkezett, mert mind a három alkalmazottja elszegődött Ausztriába. A kertben álló raktárnak is használt kis faház felújítására pedig majd’ egy évet kellett várnia, mert ács még annyira sem akadt, mint kőműves, vagy burkoló. Persze az se reménykedjen, aki a háza tetejét akarja felújítani. Ha valaki idén nyáron szeretne tetőfelújításba fogni, kénytelen szembe nézni azzal, hogy jó esetben is csak az őszi esők, vagy már a havazás időszakában számíthat kvalifikált mesterre. Éppen emiatt egyre gyakrabban fordul elő, hogy a szakember ugyan elvállalja a munkát, a helyszínre is kimegy felmérni, de árajánlatot már nem ad. Időközben ugyanis a bérek és az építőanyagok ára is jelentősen emelkedhet. Előfordulhat, hogy a 4 ezer forintos négyzetméterár, mire a mester végre befejezi a munkát, már 6 ezer forint.      Összességében jó évet zárt tavaly a lakásépítési szektor, hiszen 17 681 új lakás épült, 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma meghaladják a 36 ezret, ami 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az új lakások majd’ felét Budapesten és Pest megyében vették használatba: 53 százalék családi házban, 38 százalék többlakásos épületben, 5 százalék pedig lakóparkban készült el. A Modern falu program keretében bejelentett falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a hazai ingatlanpiaci tranzakciók 15-18 százalékát érintheti, és elsősorban a nagyvárosoktól távolabb eső településeken jelenthet segítséget az otthont keresőknek, a főváros környéki ingatlanpiacon nem fog jelentős változást okozni a Duna House elemzése szerint. Az építőipari termelés az előrejelzések szerint 2019-ben is még 9- 12 százalékkal növekedhet. „Jövőre viszont csökken a szektor teljesítménye. Ennek oka egyebek mellett a korábbi támogató jellegű kormányzati döntések, az 5 százalékos újlakás áfa 2019. december 31-i kifutása, valamint az uniós pénzügyi ciklus vége -  ismertette az Euroconstruct és a GKI Gazdaságkutató Zrt. egybevágó megállapítását Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója a BMI Magyarország által szervezett tanácskozáson. Az építőipari bővülés legfontosabb korlátjának a GKI által megkérdezett iparági szereplők 61 százaléka a munkaerőhiányt, 36 százaléka pedig a válság utáni konjunktúraidőszakra jellemző kapacitáshiányt tartja. Kongatni kell a vészharangot – figyelmeztetett Szalai Levente, az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetségének (ÉMSZ) ügyvezető igazgatója - országos szinten 23 tetőfedő diák végzett nappali képzésben 2018-ban. Épületszigetelő szakmunkás viszont egy sem.   

Bebetonozott lemaradás

A GDP-termeléshez viszonyított építőipari részesedés Magyarországon 2017-ben 4,8 százalék volt, , míg az uniós átlag elérte az 5,4 százalékot. A nagyjából hasonló gazdasági szerkezettel rendelkező régiós versenytársakétól is jócskán lemaradt a hazai építőipari ágazat, hiszen Romániában ez az arány 6,4, Szlovákiában 7,7, vagy Lengyelországban 7,3 százalék. A GKI adataiból az is kiderül, hogy a lakosság körében egyre többen terveznek építkezést vagy felújítást. Az idei év elején b, mint félmillió ember volt érintett a kérdésben, miközben a kiadott építési engedélyek száma több, mint tizenötezerrel meghaladta a használatba vett a lakások számát 2018-ban. Az ingatlan cégek 2019-ben az új kajás piacon még 4-6, a használt lakásoknál országos átlagban 5-6, Budapesten még 8-10 százalékkal emelkedhetnek az árak. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a kormány családvédelmi programja mér feljebb hajthatja az árakat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB)elemzése szerint a fővárosban már közelednek a lakás árak a gazdasági alapok által indokolt határhoz. Ez a töréspont azonban az elemzők szerint legföljebb 1-2 év múlva következhet be.  

Ígéretek a vidéknek

 A falusi otthonteremtési kedvezmény azon 5000 fő alatti kistelepüléseket érinti, amelyeknek a népessége 2003-hoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Ezeken a településeken a megemelt, eddig csak új építés esetén járó vissza nem térítendő támogatást kapják meg a családok használt ingatlan vásárlásra is. A KSH adatai szerint 2017-ben az ingatlanpiaci tranzakciók 23 százaléka bonyolódott a községekben, azonban ebben benne vannak a stagnáló, vagy gyarapodó községekben zajló adásvételek is, így a mostani jelentős kedvezmény körülbelül a tranzakciók 15-18 százalékát érintheti majd Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint. A fővárostól 50-100 kilométeres távolságot kell megtenni ahhoz, hogy kedvezőbb feltételekkel lehessen ingatlant vásárolni. Ez jellemzően akár kocsival, akár tömegközlekedéssel 1 óra feletti ingázással járhat naponta, ennek idő- és költségvonzatát is érdemes számításba venni a lakóhely kiválasztása előtt - mutatott rá az elemzési vezető.

Szerző
Frissítve: 2019.02.23. 09:19