Félmilliárdot kapott Debrecen, hogy szegényeknek segítsen, de másra megy a pénz: eltűntek a rászorulók

Publikálás dátuma
2019.02.23. 12:49
Képünk illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
A szociális városrehabilitációra szánt pénznek az egészségügybe kerülhetnek.
30 szociális bérlakás kialakítására és felújítására nyert 590 millió forint vissza nem térítendő támogatást Debrecen az Európai Uniótól. Ám nemhogy 30, de még öt családot sem sikerült találnia a debreceni önkormányzatnak, akiket bevonhattak volna a "Szociális városrehabilitáció a Nagysándortelep-Vulkántelepen" nevű programba - írja a Cívishír.
A pénz már meglett volna, de feltételként szerepelt, hogy az ingatlanokba egy másik program jóvoltából egyéni fejlesztési tervvel rendelkező, szociális munka keretében dolgozó személyek (családok) költözzenek. Továbbá, az előírás szerint a költözésbe kizárólag olyanok lettek volna bevonhatók, akik annak időpontja előtt már legalább egy évvel életvitelszerűen e két – szegényként elkönyvelt –városrészben laknak. Ezeknek a feltételeknek nem feleltek meg elegen ahhoz, hogy folytatni lehessen a szociális városrehabilitációs programot.
Ám az önkormányzat nem esett kétségbe. A városvezetés a forrást nem hagyná elveszni, javaslatuk szerint a pénzt az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztésére kellene átmenteni. Az eredeti pályázattól való elállásról és az anyagiak másfajta felhasználásról a debreceni közgyűlés pénteken döntött.
A két szóban forgó városrészben az önkormányzat hosszú ideje dolozik azon, hogy felvásárolja az ingatlanokat azoktól, akiket "nem szívesen látnak Debrecenben" - jegyzi meg a portál. Emellett a 90-es évek végétől kezdve nagyon sok szegény családot ellehetetlenítettek és elűztek a piaci alapú ingatlanfejlesztések is. Így valóban lehetséges, hogy ott nincs a feltételeknek megfelelő számú, a programba bevonható szegény, az ugyanakkor nem azt jelenti, hogy 30 rászoruló sincs a két városrészben.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23. 12:54

Messze az uniós átlag felett teljesít Magyarország - a gyilkosságok számát nézve

Publikálás dátuma
2019.02.23. 12:06
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Eurostat ráadásul kétszer annyi magyarországi emberölésről tud, mint amennyiről az ORFK és a Legfőbb Ügyészség itthon beszámol.
A három balti államot leszámítva Magyarországon követik el újabban relatíve a legtöbb halálos áldozattal járó szándékos emberölést az Európai Unióban – írja az Eurostat adatai nyomán a hvg.hu. Egymillió főre vetítve, nagyjából kétszer annyi gyilkosságot hajtanak végre az országban, mint Görögországban vagy Svédországban, s háromszor-négyszer többet, mint Csehországban, Portugáliában vagy Ausztriában. Nyugat-Európában egyedül Belgiumban vannak ugyanilyen magas számok, illetve a három balti országban, Észtországban, Lettországban és Litvániában ölnek meg ennél is több embert évente.
Az évtized kezdetén még 60–90 magyar gyilkossággal kevesebb történt, és a tendencia javulást mutatott. Ez azonban 2010-ben megtorpant, majd az emberölések száma 2015-ben hatalmasat ugrott - az Eurostat szerint. Ellenben
az ORFK és a Legfőbb Ügyészség által itthon közzétett statisztikákban feleannyi emberölés szerepel, mint az uniós nyilvántartásban.

2015-ben a magyar források 99 gyilkosságról írnak, az uniósak 202-ről. 2016-ban szintén 99 emberölésről számolnak be a hazai hatóságok, az Eurostat viszont 188-ról. Frissebb uniós adatok jelenleg nincsenek.
Szerző

Pető Iván: a zsarolás része a hatalom gyakorlásának

Publikálás dátuma
2019.02.23. 11:05

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Nem való a mai politikai életbe az, akinek kétségei vannak, és nyitott mások véleményére is – állítja Pető Iván a Hírklikknek adott interjújában. Sokféle illúzióval vágtak neki a rendszerváltás idején a demokratikus rendszer kiépítésének, de rá kellett jönniük, hogy a politika másként működik: a zsarolás része a hatalom gyakorlásának.
Azt, hogy megzsarolnak a politikában embereket, nem nevezhető újszerűnek, nem Györgyi Kálmán volt az első, akivel ez megtörtént.

- véli Pető Iván arra felvetésre, hogy a hajdani legfőbb ügyész kapcsán élt az a legenda, hogy megzsarolta őt a Fidesz, és így kényszerítették lemondásra.

"Természetesen ocsmány dolog zsarolni, de a politikában azért ez gyakran előfordul. Antall József is, ha úgy tetszik zsarolta Torgyán Józsefet, meg másokat is, különböző papírok előhúzogatásával, amelyeket ő így-úgy-amúgy megkapott. Ha jól emlékszem Bod Péter Ákost is lemondatták a Nemzeti Bank elnökségéről, tehát voltak, hogy igazságot osszak, a másik, az úgynevezett demokratikus oldalon is ilyen lépések. Horn Gyulától sem volt idegen, hogy kihúzza a fiókját, és embereknek papírokat mutogasson, ha éppen befolyásolni akarta őket. 2000-ben önmagában az, hogy valaki valamikor fideszes képviselő-jelölt volt, nem jelentett olyan elkötelezettséget, amiből lehetett volna látni előre, hogy Polt Péter milyen szerepet fog játszani – majd. Hogy példát is mondjak: az úgynevezett igazságtétel ügyében Polt erősen exponálta magát a „jó” oldalon, igaz akkor még a Fidesz is azt az álláspontot képviselte. Összességében tehát azt mondható, hogy nem fekete-fehér a konkrét ügy, de a Fideszben benne volt mindaz, ami 2010 után kibontakozott" - mondja az SZDSZ egykori elnöke.
Sokmindent el lehet adni az embereknek, és az emberek sokmindent elhisznek.

Szerinte nem önmagukban a politikusok hozzák el a változást, nem jelenik meg a semmiből egy olyan személy, aki aztán egy varázsütésre leváltja Orbán Viktort.

A közhangulatnak kell olyannak lenni, hogy felemelje azt a politikust, aki alkalmas erre a szerepre. Vagyis akkor lesz majd ilyen személy, amikor a helyzet megérik erre

- véli Pető Iván.

 "A mai közhangulatban egy ellenzéki politikus csak kopik, frusztrálódik. Ami persze nem azt jelenti, hogy nem a közhangulat változtatása a feladata. Szóval az nem jelent semmit, hogy nem látunk olyan ellenzéki szereplőt, aki kézben tudná tartani a folyamatokat Orbán után" - teszi hozzá.
Szerző
Témák
Pető Iván
Frissítve: 2019.02.23. 13:17